Külföldi szépirodalmi kedvencek - 2023
Igazán jó év volt! Ez esetben picit jobb a helyzet, mint a hazai szépirodalom esetében. Úgy alakult, lényegesen többet olvastam idén külföldi szépprózát, szám szerint 65 könyv fordult meg a kezemben. Így a merítés is nagyobb, 15 könyvet állítottam listára, ami elvarázsolt, megnevettetett, elgondolkodtatott, vagy éppen földbe döngölt... Köszönet minden kiadónak, fordítónak az olvasási élményekért!
1: Karin Smirnoff: Elmentem az öcsémhez (Scolar)
Ez a könyv nálam mindent vitt! Azonnal olvasnám tovább, ugyanis ez a nyitó kötete egy trilógiának. Az idei év egyik legjobbja Skandináviából, bár kifejezetten erős, jó a felhozatal - szerencsére. A gyerekkori traumák, a kisvárosi milliő és persze a megoldás... azonnal kérem a folytatást! Bár nem egy könnyed olvasmány, de sokkal nagyobb figyelmet érdemelne ez a könyv. Patat Bence zseniális fordítása, a hangulat, a téma, a furcsa nyelvezet, minden rendben van.
Egy újabb remekmű Stefánssontól. A férfiú valóban egy írózseni. Ritkán tudok így lelkesülni egy író munkássága iránt. Mindent olvastam tőle, ami idehaza megjelent. Kis túlzással a bevásárlólistájára is vevő vagyok. Olyan természetes egyszerűséggel ír az ember legbensőbb érzéseiről....elképesztő. Mindig úgy érzem, ahh...ettől jobbat már biztosan nem tud. Aztán jól meglep! Egyed Veronika csodás fordításában olvashatjuk.
"Micsoda akadályokat épít az ember magának a múltból."
4: Marie Aubert: Igazából nem ilyen vagyok (Scolar)
"Még két nap, legfeljebb három, és tiszta vizet öntünk a pohárba."
Egy hétvége eseményei, amikor ünnepre gyűlik össze a család... a kisregény tökéletes látleletet ad a családban megbúvó régi sérelmekről problémákról. A kitörni készülő, felszín alatt lappangó, elfojtott indulatokról. Aubert nem fog csalódást okozni, aki olvasott már tőle. Egyszerű mondatok, kevés leírás, mégis erős, hatásos a történet. A cselekmény szempontjából az is érdekes, hogy a három főszereplő különböző generációhoz tartozik. Kedvenc lett.
5: Tove Ditlevsen: Gyerekkor és Ifjúkor (Park)
„Sötét a gyerekkor, és nyüszít, mint egy pincébe zárt, elfelejtett kis állat. "
Engem teljesen beszippantott ez a két kisregény. Igazi gyöngyszem a kínálatban, szuper, hogy kiadták, megismerhetjük! Kertész Judit érzékeny fordítása tökéletesen adja vissza a kislány lelkivilágát, az érzelmeit, gondolatait a felnőttek világáról. A Koppenhága-trilógia megjelenésével a dán irodalom egy klasszikusát ismerheti meg a magyar olvasó, a köteteket 2021-ben a The New York Times az év legjobb könyvei közé sorolta. Tove Ditlevsen (1917-1976) írásai, halála után sok-sok évvel, reneszánszukat élik. Tavasszal érkezik a harmadik, záró rész. Nagyon várom.
6: Hjalmar Bergman: Nagymama és az Úristen (ampersand)
"Nagymama leteremtette az Úristent."
Tove Ditlevsen detto... Micsoda kincsek kerülnek elő a múlt elfeledett fiókjából! Hjalmar Bergman (1883–1931) svéd regény- és színműíró – akit a skandináv regény egyik megújítójaként tartanak számon – művészete félúton helyezkedik el a realizmus és a modernista irodalom között. A vidéki gazdasszony története érdekes és izgalmas fordulatokat tartogat. Lenyűgöző, erős karakter a nagymama alakja. Szuper ötlet volt kiadni, érdemes olvasni, megismerni Bergmant és az általa írt Wadköpingi történeteket. Ennek első kötete idehaza a Nagymama és az Úristen. Friss, üde szín a kínálatban Dió Dávid fordítása.
7: Karl Ove Knausgard: Hajnalcsillag (Magvető)
"Soha nem maga az élet a probléma, hanem az, ahogy nézzük."
Kissé ambivalens érzéseim vannak, sokallom a regényben megjelenő brutalitást. A Hajnalcsillag a mennybe, a földre és a holtak birodalmába viszi el az olvasót. Formailag párhuzamos történetekből áll össze a mű, mely alig két forró augusztusi nap eseményeit foglalja össze. A helyszín a norvégiai Bergen városa és környéke. A regény egyik témája most is a családtagok elidegenedése, elhidegülése. Vannak, léteznek, de csak egymás mellett, nem együtt. A kilenc különböző perspektívából kibontakozó emberi sorsok hétköznapi valósága megfogja az olvasót. Izgalmas és meglepő, elgondolkodtatóan furcsa utazásra viszi olvasóit Knausgård. Féltéglányi mérete ellenére is olvasmányos, lendületes a regény. Kúnos László fordtása.
8: Narine Abgarjan: Szimon (Typotex)
"Szilvia felismerte szerelme hibáit, de úgy gondolta, meg tud birkózni velük. Szentül hitte, hogy szerelemmel és türelemmel mindent helyre lehet hozni."
Abgarjan egy csoda, egyenletes színvonalon ír, nyűgöz le. Ő is jóval nagyobb figyelmet érdemelne. Ez évi utolsó olvasásom, még keresem a szavakat. A három eddigi olvasásból ez a legszórakoztatóbb, miközben bőven van mélysége is a történetnek. "Meghal Szimon, az örmény hegyi városka öreg kőművese. Özvegye meglepő módon a köztiszteletben álló, de híresen csapodár férfi négy korábbi szeretőjét hívja el a temetésre. A visszaemlékezésekből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. Abgarjan egymásba indázó, tragikomikus humorral és mágikus motívumokkal átszőtt történetei az élet bonyolultságáról, kegyetlenségéről és szépségéről mesélnek, kifogyhatatlan képzelőerővel és mély emberi melegséggel." (a regény fülszüvege) Fordította: Goretity József
Figyelemreméltó alkotások voltak, ajánlom az idei olvasásaimból ezeket a megjelenéseket: Jean-Claude Mourlevat: Cantabile, Véronique Mougin: Ahol a tű átfér, Paolo Cognetti: A magányos farkas boldogsága, Kate Atkinson: A léhaság szentélyei, Sjón: Az Argó suttogása, Alex Schulman: Az állomás, Joanna Quinn: A bálnacsont színház, Pedro Almodóvar: Az utolsó álom, Jon Fosse: Reggel és este regénye.
Köszönöm a figyelmet, olvassatok jövőre is!!
Egy nagyívű, másfél évszázadot átfogó családregényt olvashattam. Szenvedélyes intenzitása és a költői stílus végig tetten érhető. Ez a regénye is egy szerelmes levél az életnek. Lenyűgöző.
"Emléked fény, hiányod maga a sötétség."
3: Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Tüzek (Cser)
„Meddig vagy hajlandó elmenni a szerelemért?”
Az izlandiak valamit nagyon tudnak, éreznek az életből. A Tüzekben maga a szerelem is egy hatalmas, pusztító erőként jelenik meg. A természeti katasztrófa összekapcsolása az egyik legizgalmasabb emberi érzéssel remekül működik. A történet valóban különleges hangulatú, kiválóan megformált, egyedi karakterekkel benépesített. Ismét egy pazar Patat Bence fordítás!
„Meddig vagy hajlandó elmenni a szerelemért?”
Az izlandiak valamit nagyon tudnak, éreznek az életből. A Tüzekben maga a szerelem is egy hatalmas, pusztító erőként jelenik meg. A természeti katasztrófa összekapcsolása az egyik legizgalmasabb emberi érzéssel remekül működik. A történet valóban különleges hangulatú, kiválóan megformált, egyedi karakterekkel benépesített. Ismét egy pazar Patat Bence fordítás!
4: Marie Aubert: Igazából nem ilyen vagyok (Scolar)
"Még két nap, legfeljebb három, és tiszta vizet öntünk a pohárba."
Egy hétvége eseményei, amikor ünnepre gyűlik össze a család... a kisregény tökéletes látleletet ad a családban megbúvó régi sérelmekről problémákról. A kitörni készülő, felszín alatt lappangó, elfojtott indulatokról. Aubert nem fog csalódást okozni, aki olvasott már tőle. Egyszerű mondatok, kevés leírás, mégis erős, hatásos a történet. A cselekmény szempontjából az is érdekes, hogy a három főszereplő különböző generációhoz tartozik. Kedvenc lett.
„Sötét a gyerekkor, és nyüszít, mint egy pincébe zárt, elfelejtett kis állat. "
Engem teljesen beszippantott ez a két kisregény. Igazi gyöngyszem a kínálatban, szuper, hogy kiadták, megismerhetjük! Kertész Judit érzékeny fordítása tökéletesen adja vissza a kislány lelkivilágát, az érzelmeit, gondolatait a felnőttek világáról. A Koppenhága-trilógia megjelenésével a dán irodalom egy klasszikusát ismerheti meg a magyar olvasó, a köteteket 2021-ben a The New York Times az év legjobb könyvei közé sorolta. Tove Ditlevsen (1917-1976) írásai, halála után sok-sok évvel, reneszánszukat élik. Tavasszal érkezik a harmadik, záró rész. Nagyon várom.
6: Hjalmar Bergman: Nagymama és az Úristen (ampersand)
"Nagymama leteremtette az Úristent."
Tove Ditlevsen detto... Micsoda kincsek kerülnek elő a múlt elfeledett fiókjából! Hjalmar Bergman (1883–1931) svéd regény- és színműíró – akit a skandináv regény egyik megújítójaként tartanak számon – művészete félúton helyezkedik el a realizmus és a modernista irodalom között. A vidéki gazdasszony története érdekes és izgalmas fordulatokat tartogat. Lenyűgöző, erős karakter a nagymama alakja. Szuper ötlet volt kiadni, érdemes olvasni, megismerni Bergmant és az általa írt Wadköpingi történeteket. Ennek első kötete idehaza a Nagymama és az Úristen. Friss, üde szín a kínálatban Dió Dávid fordítása.
"Soha nem maga az élet a probléma, hanem az, ahogy nézzük."
Kissé ambivalens érzéseim vannak, sokallom a regényben megjelenő brutalitást. A Hajnalcsillag a mennybe, a földre és a holtak birodalmába viszi el az olvasót. Formailag párhuzamos történetekből áll össze a mű, mely alig két forró augusztusi nap eseményeit foglalja össze. A helyszín a norvégiai Bergen városa és környéke. A regény egyik témája most is a családtagok elidegenedése, elhidegülése. Vannak, léteznek, de csak egymás mellett, nem együtt. A kilenc különböző perspektívából kibontakozó emberi sorsok hétköznapi valósága megfogja az olvasót. Izgalmas és meglepő, elgondolkodtatóan furcsa utazásra viszi olvasóit Knausgård. Féltéglányi mérete ellenére is olvasmányos, lendületes a regény. Kúnos László fordtása.
"Szilvia felismerte szerelme hibáit, de úgy gondolta, meg tud birkózni velük. Szentül hitte, hogy szerelemmel és türelemmel mindent helyre lehet hozni."
Abgarjan egy csoda, egyenletes színvonalon ír, nyűgöz le. Ő is jóval nagyobb figyelmet érdemelne. Ez évi utolsó olvasásom, még keresem a szavakat. A három eddigi olvasásból ez a legszórakoztatóbb, miközben bőven van mélysége is a történetnek. "Meghal Szimon, az örmény hegyi városka öreg kőművese. Özvegye meglepő módon a köztiszteletben álló, de híresen csapodár férfi négy korábbi szeretőjét hívja el a temetésre. A visszaemlékezésekből kibontakozó kaukázusi nősorsokat jóval több köti össze egymással, mint az esendő, de szeretetre méltó férfi szerelme. Abgarjan egymásba indázó, tragikomikus humorral és mágikus motívumokkal átszőtt történetei az élet bonyolultságáról, kegyetlenségéről és szépségéről mesélnek, kifogyhatatlan képzelőerővel és mély emberi melegséggel." (a regény fülszüvege) Fordította: Goretity József
9: Paul Auster: Baumgartner (21. Század)
"Ő volt az egyetlen ember, akit szerettem, most ki kell találnom, hogyan tudok élni nélküle. Anna még mindig vele van a házban, valahol a közelben ólálkodik."
Ez egy jól megrajzolt portré egy öregedő, magányos, a bánattal birkózó férfiról. A Baumgartner valószínűleg egy szerelmes levél az élethez, az öregedés megélése, gyászfeldolgozással, a múlandóság elfogadásáról. Megindító, elmélkedő regény, egy őszinte és szívmelengető történet Pék Zoltán kiváló fordításában.
10: Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről (Typotex)
"Ha az ember tízéves, húsz év végtelenül hosszú idő."
Ismét egy kis gyöngyszem Izlandról. Már a borító megfogja a szemet. Stefánsson izlandi írónak különleges stílusa van, amit élmény átélni. Aki olvasott már tőle ezt megtapasztalhatta, aki nem, az most ebben a korábbi, 2001-es történetben felfedezheti. A napokban lett 60 éves szerző, itt még negyvenesen tekint vissza a gyerekkorra. Elmerengő, rácsodálkozó története az élet múlandóságát vizuális képekkel tárja fel, miközben szabadjára engedi a gyermeki képzeletet. Patat Bence fordításában olvashatjuk.
11: Julie Otsuka: Amikor isten volt a császár (Magvető)
"De leginkább vártak. A levelekre. A hírekre. A kolompszóra. A reggelire, az ebédre és a vacsorára. Hogy véget érjen egy nap, és kezdődjön egy másik."
A Buddha a padláson tavalyi könyvsikere után egy újabb családi háttérrel bíró, remekbeszabott kisregény Otsukától. Ez volt a debütáló regénye, ami a japán fogolytáborok világát mutatja be 1942-ben, a Pearl Harbor elleni támadás után... Öt fejezetben, más-más nézőpontból, az elfojtott érzelmek regénye. Ne hagyd ki!
"Ő volt az egyetlen ember, akit szerettem, most ki kell találnom, hogyan tudok élni nélküle. Anna még mindig vele van a házban, valahol a közelben ólálkodik."
Ez egy jól megrajzolt portré egy öregedő, magányos, a bánattal birkózó férfiról. A Baumgartner valószínűleg egy szerelmes levél az élethez, az öregedés megélése, gyászfeldolgozással, a múlandóság elfogadásáról. Megindító, elmélkedő regény, egy őszinte és szívmelengető történet Pék Zoltán kiváló fordításában.
"Ha az ember tízéves, húsz év végtelenül hosszú idő."
Ismét egy kis gyöngyszem Izlandról. Már a borító megfogja a szemet. Stefánsson izlandi írónak különleges stílusa van, amit élmény átélni. Aki olvasott már tőle ezt megtapasztalhatta, aki nem, az most ebben a korábbi, 2001-es történetben felfedezheti. A napokban lett 60 éves szerző, itt még negyvenesen tekint vissza a gyerekkorra. Elmerengő, rácsodálkozó története az élet múlandóságát vizuális képekkel tárja fel, miközben szabadjára engedi a gyermeki képzeletet. Patat Bence fordításában olvashatjuk.
11: Julie Otsuka: Amikor isten volt a császár (Magvető)
"De leginkább vártak. A levelekre. A hírekre. A kolompszóra. A reggelire, az ebédre és a vacsorára. Hogy véget érjen egy nap, és kezdődjön egy másik."
A Buddha a padláson tavalyi könyvsikere után egy újabb családi háttérrel bíró, remekbeszabott kisregény Otsukától. Ez volt a debütáló regénye, ami a japán fogolytáborok világát mutatja be 1942-ben, a Pearl Harbor elleni támadás után... Öt fejezetben, más-más nézőpontból, az elfojtott érzelmek regénye. Ne hagyd ki!
12: Leonora Carrington: A hallókürt (ampersand)
"A boldogságnak semmi köze a korhoz. A képességektől függ."
A hallókürt ötven év késéssel immár magyarul is olvasható. Leonora Carrington (1917-2011) ismét egy "új író felfedezése". Főszerepben egy élemedett korú hölgy. Nagyon szórakoztató, sokszor meghökkentő, jól megfér egymással a valóság és a szürrealizmus. A Nobel-díjas Olga Tokarczuk írt hozzá utószót.
"A boldogságnak semmi köze a korhoz. A képességektől függ."
A hallókürt ötven év késéssel immár magyarul is olvasható. Leonora Carrington (1917-2011) ismét egy "új író felfedezése". Főszerepben egy élemedett korú hölgy. Nagyon szórakoztató, sokszor meghökkentő, jól megfér egymással a valóság és a szürrealizmus. A Nobel-díjas Olga Tokarczuk írt hozzá utószót.
13: Cormac McCarthy: Az utas / Stella Maris (Jelenkor)
„Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent.”
A cselekmény egyszerre rejtélyes és elegáns, néhol költőien metaforikus. A szerzőtől egy lenyűgöző, rendkívül furcsa regényt kapunk. A könyv allegorikus, szerkezete tükrözi a tartalmát. Természetesen az író védjegyeként megismert sötétség is jelen van, erős atmoszférateremtés is felbukkan a regényben, mondatai letaglózzák az olvasót. A kortárs amerikai irodalom kétségkívül legfontosabb és legkiemelkedőbb, meghatározó alakja Cormac McCarthy életműve 2023. június 13-án lezárult.
14: J. M. Coetzee: A lengyel (21. Század)
"Mit akar a férfi? És mit akar a nő?"
A Nobel-díjas író remeklése végigköveti a lengyel zongorista zuhanásszerű lendületét, amellyel az beleveti magát egy mindent átformáló, új, de elég egyoldalú szerelembe. Coetzee gazdagon és mély átéléssel szőtt prózája megérinti az olvasót. A szívből jövő, szabad és őszinte érzelmekről mesél a kisregény.
15: John Banville : Hó (Helikon)
"Gyónás nélkül nincs feloldozás."
A krimi alapra épülő történet szépirodalmi magasságban jár. Galád, sötét erők állnak a háttérben, valóban elkeserítő, mocskos a háttér. Elemi indulatok szabadulnak el, egy bosszútörténettel van dolgunk, amely egy súlyos, ma is aktuális társadalmi problémát állít a középpontba.
Idő hiánya miatt sajnos ezek a regények kimaradtak, jövő évre csúszik az olvasásuk: Michel Houellebecq: Megsemmisülni, Szerhij Zsadan: A diákotthon, Orhan Pamuk: A pestis éjszakái, Irene Sola: Gátak
„Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent.”
A cselekmény egyszerre rejtélyes és elegáns, néhol költőien metaforikus. A szerzőtől egy lenyűgöző, rendkívül furcsa regényt kapunk. A könyv allegorikus, szerkezete tükrözi a tartalmát. Természetesen az író védjegyeként megismert sötétség is jelen van, erős atmoszférateremtés is felbukkan a regényben, mondatai letaglózzák az olvasót. A kortárs amerikai irodalom kétségkívül legfontosabb és legkiemelkedőbb, meghatározó alakja Cormac McCarthy életműve 2023. június 13-án lezárult.
14: J. M. Coetzee: A lengyel (21. Század)
"Mit akar a férfi? És mit akar a nő?"
A Nobel-díjas író remeklése végigköveti a lengyel zongorista zuhanásszerű lendületét, amellyel az beleveti magát egy mindent átformáló, új, de elég egyoldalú szerelembe. Coetzee gazdagon és mély átéléssel szőtt prózája megérinti az olvasót. A szívből jövő, szabad és őszinte érzelmekről mesél a kisregény.
15: John Banville : Hó (Helikon)
"Gyónás nélkül nincs feloldozás."
A krimi alapra épülő történet szépirodalmi magasságban jár. Galád, sötét erők állnak a háttérben, valóban elkeserítő, mocskos a háttér. Elemi indulatok szabadulnak el, egy bosszútörténettel van dolgunk, amely egy súlyos, ma is aktuális társadalmi problémát állít a középpontba.
Idő hiánya miatt sajnos ezek a regények kimaradtak, jövő évre csúszik az olvasásuk: Michel Houellebecq: Megsemmisülni, Szerhij Zsadan: A diákotthon, Orhan Pamuk: A pestis éjszakái, Irene Sola: Gátak
Figyelemreméltó alkotások voltak, ajánlom az idei olvasásaimból ezeket a megjelenéseket: Jean-Claude Mourlevat: Cantabile, Véronique Mougin: Ahol a tű átfér, Paolo Cognetti: A magányos farkas boldogsága, Kate Atkinson: A léhaság szentélyei, Sjón: Az Argó suttogása, Alex Schulman: Az állomás, Joanna Quinn: A bálnacsont színház, Pedro Almodóvar: Az utolsó álom, Jon Fosse: Reggel és este regénye.
Köszönöm a figyelmet, olvassatok jövőre is!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése