Hjalmar Bergman: Nagymama és az Úristen
Wadköpingi történetek
Egy izgalmas és érdekes sorozat indult útjára az Ampersand Kiadónál. A nagymama és Úristen Hjalmar Bergman leghíresebb és legnépszerűbb regényei közé tartozik, ahogy utánaolvastam a szerzőnek.
Mint a legtöbb története, ez is a wadköpingi miliőben játszódik, és ahogy Bergman esetében gyakran előfordul, egy erőteljes és eredeti figura áll a középpontban. Lenyűgöző és megkapó a nagymama alakja, jó volt megismerni az erős akaratú Agnes Borck karakterét. Ha ez film lenne, Sulyok Mária játszhatná... pontosan rá emlékeztetett Jókai A kőszívű ember fiai történetéből.
A regény kezdetben rajta keresztül meséli el életét: emlékezik és fantáziál, beszélget az Úristennel, és így hallhatjuk a szegény vidéki lány történetét, akit feleségül vesz a jómódú üzletember, Jonathan Borck. Agnes lassan, de biztosan hatalmat szerez az üzlet és a családja felett is. Nagymama sose káromkodott, de mindig kimondta, amit érzett, gondolt. Szerette, ha úgy történnek a dolgok, ahogy ő jónak vélte. Hol mosolyt fakasztóan őszinte, hol pedig szívfájdító, vagy elgondolkodtató a regény. Olyan az események folyama, mint maga az élet. Éppen ezért jó olvasmány. Olvashatjuk a szereplőket jellemezve akár egy pszichológiai tanulmányként is. Ismerős karakterek, életpillanatok bukkannak fel. Számomra visszahozta azt a hangulatot, amit a nagymamám mesélt az életéről, vagy amit falun láttam-tapasztaltam. A történet remekül bemutatja a vidéket és az ott élő embereket, viszonyokat, szokásokat. Hjalmar Bergman valóban nagy mesemondó.
Itt a Nagymama elmeséli, felidézi a fiatal korát, hogyan lett egy család megkerülhetetlen feje. Mesél erről a családnak a tagjairól, a városka egyéb lakóiról, szomszédokról. Szenvedéssel, lemondással teli, kiszolgáltatottsággal kikövezett életút bontakozik ki a lapokon. Igyekszik megérteni, elfogadni a megváltoztathatatlan dolgokat, de azér "perel" folyton az Úristennel. Nagyszerű társadalomkritika is kiolvasható a meséből. Tagadhatalanul vannak benne megkapó mondatok, örök érvényű igazságok.
Később megismerjük időskori gondjait, szokásait, beavat félelmeibe. Végig ott van a hit és a bűn, megvan a véleménye más emberek életmódjáról. Amit ki is mondd bátran. Természetes humora megkapó. Egyszerre megható, felkavaró és egyben rengeteg érzést megmozgat az olvasóban.
A vidéki gazdasszony története érdekes és izgalmas fordulatokat tartogat. A második részben a Nagymama születésnapját készül ünnepelni a család. Lendületes az írói stílus, nagyon üde, friss, cseppet sem poros a történet, pedig már a szerző is sajnálatosan korán, 1931-ben elhunyt. A könyv rendkívüli módon olvastatja magát. Dió Dávid remekelt a fordítással, igazán maivá tette a történetet. Az életműsorozat megjelentetése szuper jó ötlet, egyedi színeivel megismerésre ajánlott a skandináv szépirodalom szerelmeseinek. Hjalmar Bergman életművére kíváncsi lettem, több életrajzi elem is felbukkan a regényben, örömmel várom a további könyveit. Új felfedezés a Wadköpingi történetek, amit jó lesz megismerni.
Kedvezménnyel ITT lehet rendelni!
Hjalmar Bergman 1883-ban született Örebróban és 1931-ben halt meg Berlinben. Svéd regény- és színműíró, akit a skandináv regény megújítójaként tartanak számon. 1926-ban De Nios-díjat kapott. A Wadköpingi történetekkel saját írói univerzumot teremtett. Hjalmar Bergman több regényét is színpadra adaptálták.
&, Budapest, 2023
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156402202 · Fordította: Dió Dávid
&, Budapest, 2023
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156402202 · Fordította: Dió Dávid
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése