Mörk Leonóra:
A Hellinger-Madonna
Egy izgalmas, romantikus történet, súlyos mondanivalóval. Az igényes kivitel mellé egy lendületes, olvasmányos regényt kapunk. A női érzékenységgel megírt régi-új mese hasonlóan épül fel, mint az általam eddig olvasott Mörk Leonóra regények. Az eredetileg 2014-ben megjelent regényt nem olvastam, és szánom-bánom, de a történet egyik hátterét adó Hellinger-féle családállítás is új volt nekem. Most az átdolgozott, bővített kiadás azonban megfogott. Jókor találkoztunk, mondhatnám.
A napjainkban induló történet főhőse a harmincas éveiben járó Kata, aki éppen egy szerelmi csalódáson átesett, művészettörténész. A magánéleti kudarc miatt jut el a Hellinger-féle családállításhoz, kutatva a családja múltját, titkait. Ezek meghatározó teherként telepednek rá, nem is sejtve, milyen trauma áll a háttérben. Az örökölt sors hatása elképesztő. Az évtizedek zűrzavarában elveszett családi festmény, egy Madonna kép, jó alap arra, hogy mélyre ásson a titkok sűrűjébe. A háború okozta káosz a festményt Németországba sodorta, ahol váratlanul felbukkan egy aukción. Kata szeretné látni, megkeresi az új tulajdonost, a titok nyomába eredve.
A múlt egészen az 1500-as évekig nyúlik vissza, ahogyan Kata a festmény segítségével nyomozni kezd. Bevallom szinte jobban élveztem ezt a régi szálat, jó volt megismerni a korabeli történetet. Wittenbergben járunk, az ünnepelt festő, Lucas Cranach személye, házanépe színes, látványos, mozgalmas képekkel kelnek életre. Cranach segítő, okos gondolkodása tetszett. A megelevenedő történet egy súlyos, szennyes titokra épül.
Ez ügyesen szövődik egybe a jelennel. Mörk Leonóra részben napjainkban játszódó, részben a múltban történt kalandok sorát adja. Plasztikus, kifejező és informatív a festő és segédei élete, a kor szokásai, és a titokzatos Lena kisasszony sorsa. A múltbéli nyomozás izgalmas és drámai.
A regénybe beépülő irodalmi és zeneművészeti háttér, konyhaművészet külön tetszetős érdekességeket tartogat. Kicsit nekem a mai történet amolyan Hamupipőke-Csipkerózsika-féle, andalítóan szép mese.
A női érzékenységgel megírt regény, a látványos tájleírások hangulata, remekül adja vissza a reformáció korszakát. Elgondolkodtató a megalázott nők története. Döbbenetesen erős történet ez, ami sajnálatosan egyidős a emberiséggel. Napjainkra sem vesztett semmit az aktualitásából. Kata egy Cranach festmény kapcsán kutatja családja eltitkolt múltját, ami meglepő eredményt hoz. Lassan kibontakozik, a szerelem is rátalál a fiatal nőre. Ugyanis az elveszett festmény új tulajdonosa egy menő, sármos és elvált stb ügyvéd, igazi álompasi, a nők vágyának tárgya. Az egyetlen probléma itt bukkant fel. Olvasás közben a rengeteg menő márka emlegetése a gazdagságot demonstrálva egy idő után irritálóan zavart... sejtjük, tudjuk, hogy egy német ügyvéd kőgazdag, de miért fontos az autója, a mosógép, csaptelep vagy az öltönyei, gatyái márkája a történetben? Naná, hogy BMW-t vezet, nem Wartburgot, Gucci az öltönye és nem Vor... kár volt beépíteni sok ilyet. Férfi olvasóként ez nekem már zavaró egy idő után, megakasztja a gördülékeny cselekményszövést.
A német gasztronómia, a helyi szokások, festői tájleírások viszont némiképp ellensúlyozták ezeket.
A másik a szöveggondozás...egyet kiemelnék: amikor Kata Egerbe indul a Mátrát említi, veszi célba... (268. o.) nos, apróság, de Eger a Bükkben van. Persze minden út Rómába vezet, akár a Mátrán át is elérhető a város. Izgalmas az irodalmi háttér, a művészettörténeti, zenei utalások (Wagner és Goethe, vagy éppen Gárdonyi) szerepe. Ez is a regény erőssége azigényes nyelvezetmellett.
A családi történet lassan ötszáz év távlatából összeér. A nagyi fájdalmasan szomorú sorsa végre kiderül Kata előtt is. Igazából nem meglepő az elhallgatás még családon belül is. Kiderül az is, miféle szimbólumot rejt a két festmény, mi a képek története. Itt már az andalító tündérmese-folyam indul be, menthetelenül esküvőbe torkollik a családállítás. Kata élete egycsapásra sínre kerül, amint rátalál ez a szenvedélyes szerelem. Megtalálja önmagát, kiteljesedik az élete, révbe ér.
A másik a szöveggondozás...egyet kiemelnék: amikor Kata Egerbe indul a Mátrát említi, veszi célba... (268. o.) nos, apróság, de Eger a Bükkben van. Persze minden út Rómába vezet, akár a Mátrán át is elérhető a város. Izgalmas az irodalmi háttér, a művészettörténeti, zenei utalások (Wagner és Goethe, vagy éppen Gárdonyi) szerepe. Ez is a regény erőssége azigényes nyelvezetmellett.
A családi történet lassan ötszáz év távlatából összeér. A nagyi fájdalmasan szomorú sorsa végre kiderül Kata előtt is. Igazából nem meglepő az elhallgatás még családon belül is. Kiderül az is, miféle szimbólumot rejt a két festmény, mi a képek története. Itt már az andalító tündérmese-folyam indul be, menthetelenül esküvőbe torkollik a családállítás. Kata élete egycsapásra sínre kerül, amint rátalál ez a szenvedélyes szerelem. Megtalálja önmagát, kiteljesedik az élete, révbe ér.
A könyv valóban szórakoztató, jó kikapcsolódást nyújtó olvasmány. Romantikus regények kedvelőinek ajánlom ezt a váltott szemszögből megírt, női sorsokat bemutató történetet.
MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A Hellinger-Madonna az eredetileg 2014-ben megjelent regény bővített, átdolgozott kiadása.
Jaffa, Budapest, 2023
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634757917
MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A Hellinger-Madonna az eredetileg 2014-ben megjelent regény bővített, átdolgozott kiadása.
Jaffa, Budapest, 2023
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634757917
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése