Hiányod maga a sötétség

Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség




                                                                         

Jón Kalman Stefánsson idehaza a Menny és pokol-trilógiával 2019-ben robbant be az irodalmi életbe. Azóta számtalan regénye jelent meg az olvasók nagy örömére, elképesztő népszerűségre tett szert. Költőként indult, ami érezhető stílusán, nyelvezetén. Stefánsson egyszerű, de fontos, meghatározó érzésekről ír, olyan örömökről és bánatokról, a szerelemről, halálról, amelyek az életünket kísérik végig. Ezek nála sokkal intenzívebben jelennek meg, mint más szerzők könyveiben. Ez a regénye is egy szerelmes levél az élethez, a szerelemről. 

Legújabb, eredetileg 2020-ban megjelent regénye az én ízlésem szerint mindenképpen Stefánsson egyik legjobbja. Bár ezt nehéz kiválasztani, hiszen nagyszerű mesélő, csodás leírásai, látványos képei azonnal utat találnak az olvasó lelkéhez. Melankolikus filozófia váltakozik a lapokon, lakonikus humorral, sőt néha egészen komikus poénokkal. Az életről, annak abszurditásáról mesél, amelyek kifejezetten mulatságosak is tudnak lenni. Azonban a merengő, a lélek mélyére ható, az élet legsötétebb szakadékaiba is bepillantunk, ez jellemzőbb a regényre. 

A történetek kaleidoszkópszerűen kapcsolódnak egybe. Nagyon tetszett ez az összefonódás, az idősíkokkal való játék. Egy nagyívű, másfél évszázadot átfogó családregényt olvashattam. Szenvedélyes intenzitása és a költői stílus végig ott van, tetten érhető az emberi kapcsolatokat mozgatja. Az általa teremtett világ megfogja az olvasó elméjét, nem csak élmény olvasni, elmerülni az északi fjordokban élők életében, de erős érzelmi intenzitása is van a regénynek.

Érdemes talán előbb végigböngészni, vagy olvasás közben rákeresni a könyv végi "szereposztásra". Ez a "ki kicsoda" segít az eligazodásban. A mesélőnk amnéziában szenvedő, titokzatos társunk ezen az utazáson, aki hol a buszsofőr, pap, vagy maga az ördög képében van jelen. Stefánsson minden szereplője reménytelenül egyedül van az univerzum mérhetetlen ürességében és sötétjében. Érezhető a bizonytalanság, a sorsukkal kapcsolatos kétségbeesés. Ezért minden szereplő még intenzívebben élvezi a fény rövid ragyogását és az élet adta örömöket. Ezek ugyan néha valóban csak rövid pillanatok, de a későbbiekre nézve meghatározóak. Mesterien fűzi egybe szereplői sorsát Stefánsson, ami nyilvánvalóan nagyon intenzívvé teszi a regényt. Leírhatatlan, megfoghatatlan élmény olvasni a könyveit.

                 

            

A regény tartalma, hangulata tökéletes egységet alkot. 

Költői utazásunk vad, lélegzetelállító szépségű tájakon át vezet. Ez is fontos szereplője a történetnek. Nyugat-Izland távoli fjordjaival, az időjárás és az évszakok elevenségével jelenik meg. Lüktet, lélegzik, egyszerre tetszik és sajgón tud fájni. Stefánsson egy bűvész, ahogy egy mesés, kerek világot tár elénk mélyre ható érzelmekkel. Valóban minden tettünknek hatása van életünkre, sorsunkra. Egy ábrándos kék szempár villanása, egy nő mosolya, az élet játékai. Ezek egyszerre megérintik az eget, vagy lehúznak a mélybe. Ahogyan a valóságban is így működik a szerelem játékossága.

Bár minden történet megkapó, átélhetően emberi, mégis talán nem is ez a fontos. A háttérben megjelenő érzésekről, érzelmekről szól, egyszerű, de varázslatos merengés magáról az életről. A regény szereplői nagyon sokfélék. Egyik kedvencem az a földműves, aki cikket ír a gilisztákról. Ez akkoriban azért is volt meglepő, mert a nők oktatása nem volt jellemző. A szerelembe esett pap története sem egyedülálló, ismerős lehet az érzések kavalkádjában.

A szerző tudja, hogyan kell úgy megközelíteni Izlandot, hogy mindenki ott érezhesse magát olvasás közben. Halljuk a süvítő szelet, a tenger hullámait, a birkákat, látjuk a magányos farmokat, hallgathatjuk a csendet a világ végén.. És a csend beszél. Nőkről, férfiakról, érzésekről.  A nők kiemelten fontos "kerítésoszlopok", az élet és a férfiak támaszai. Jobb szeretetből hallgatni, mint a valóságot megismerni? Ami azért mindig kiderül... mit lehet negyvenévesen kezdeni a hazugságra felépített életünkkel?

Az emlékek maguk alá temetnek, a tapasztalatok és traumák életről életre öröklődnek, míg a titkok sűrű hálója gubancolja össze a karakterek életét. A filozófiai megfigyelésekben gazdag, olykor megválaszolatlan kérdéseket rejtő történeteket zseniálisan szövi át, a zene. A Halál slágerlistája teszi teljessé ezt a könyvet. A felbukkanó zenék az érzelmek hullámzásának tökéletes kiegészítői, atmoszférája kifejező. Stefánsson olyan író, akinek a könyveit közvetlenül kell átélni és érezni, engedni hatni. Egyed Veronika érzelmektől fűtött, értő és érző fordítása megkapóan járul hozzá ehhez a csodához. Olvassátok minél többen, nem csak Izland vagy az érzelmek miatt.

 

ITT kedvezménnyel beszerezhetőek Stefánsson regényei!




      

Jón Kalman Stefánsson 1963. december 17-én született Reykjavíkban. 12 éves korában Keflavíkba költözött, ott élt 1986-ig. Dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett. Első verseskötete 1988-ban jelent meg, novellákat és regényeket ír. Háromszor jelölték az Északi Tanács Irodalmi Díjára, 2001-ben, 2004-ben és 2007-ben. Himnaríki og helvíti (Menny és pokol)-trilógiáját tucatnyi nyelvre fordították le. A Jelenkor Kiadónál jelent meg Ásta című regénye 2021-ben.










Jelenkor, Budapest, 2023
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635182060 · Fordította: Egyed Veronika