2023. május 3., szerda

Hogyan (nem) lettem francia életművész

 Mark Greenside: Hogyan ​(nem) lettem francia életművész





                                                            






Ez a könyv nem az a tipikus útikalauz. Szórakoztató és meglepő, utazás előtti kifejezetten hasznos tapasztalatok gyűjteménye arról, hogyan is működik az élet különböző területeken Franciaországban az Egyesült Államokhoz képest. A magyar származású, amerikai egyetemi tanár Mark Greenside 1991-ben meglátogatta Bretagne-t egy barátnőjével. Bár nem beszél franciául, utál repülni, mégis beleszeretett a kis tengerparti faluba és lakóiba. Házat vett és azóta a nyarakat itt tölti. Az évek alatt megélt tapasztalatait osztja meg az olvasóval.

Hét témát érint könyvében: vezetés, autóbérlés, parkolás, a különféle akciók és bevásárlások; pénz és a bankok; mit együnk; főzés és szórakoztatás; egészségügyi ellátás; és a nyelv sajátosságai, szokások. Ennek a könyvnek az egyik fő erőssége, hogy Greenside minden fejezet végén megoszt 10 gyakorlatias, hasznos dolgot, amit az egyes témákról tanult. Ezek a konklúziók hasznosak, tetszettek az összegzései. A Franciaországba látogatók számára talán a bevásárlás és az étkezés, bankok vagy az egészségügyi ellátás lesz a leghasznosabb rész.




Egy amerikai kalandjai Franciaországban is lehetne az alcíme a könyvnek. Egy kedves csetlő, botló amerikai Franciaországban tölti a nyarakat, ahol a legegyszerűbb ügy is afféle bohózatba illően zajlik le. Mark számára egy új országban tanuljuk meg az élet csínját-bínját, mindenféle megpróbáltatásait. Itt minden nap új kihívást jelenthet az utazónak, ha nem beszéli a nyelvet vagy nem ismeri a szokásokat. Az élet apró dolgai izgalmas kihívás elé állítják Markot. Talán nem is a nyelvtudás hiánya okozza ezeket a kalamajkákat, hanem inkább a kétféle nép életfelfogása és mentalitásának különbségei, amik közül sok engem is meglepett. Az amerikai és a francia életfelfogás, szokások számtalan meghökkentő esetet produkálnak az élet minden területén. Számtalan különbség van a két nemzet „működése” között, a bürokrácia, orvosi ellátás, pénzügyek vagy egy egyszerű bevásárlás is kész kalandnak tűnik. Főhősünk bátran veti bele magát mindenbe, hősiesen csinál magából bohócot is akár, és kellő méltósággal, kitartóan viseli a következményeket. Jókat derülhetünk rajta. A legfőbb tanulság amit szerintem levonhatunk, hogy igen, így kellene hozzáállni egy másik néphez, akik hajlandóak befogadni minket, alkalmazkodni tudni kell, és kitartani, állhatatosnak lenni, nem a magunk vélt igazát hajtani. Igazodni, figyelni, tanulni, nevetni önmagunkon nagy ajándéka az életnek. Mark is barátokra tesz szert az évek alatt. Az egyik legkedvesebb epizód, amikor amerikai vacsorapartit rendez francia barátainak.


„…mindig reszketve, izgatottan készülök, ha francia barátaimnak főzök. Nagyon szeretném jól csinálni. Nem tudok jól beszélni, türelmesen várni, francia módra öltözni, fellépni vagy kinézni, de legfőképpen mégis abban kérem Isten segítségét, hogy az elvárások szerint meg tudjam etetni őket, jót és jól egyenek – bien manger – nálam. Azért is könyörgök Istenhez, hogy senki se legyen rosszul az asztalomnál, és ne betegedjen meg az ételem elfogyasztását követő huszonnégy órában. Ezzel az imával fogok neki, aztán úgy tervezek és készülök, mint egy nagybetűs ünnepre.”




Mindezek a történetek kétségtelenül végig rendkívül szórakoztatóak, elgondolkodtatóak. Mark éleslátással, rengeteg humorral osztja meg mindennapi tapasztalatait. Életszerű, valós esetek elevenednek meg igen vicces formában. Mark bizony vállalja, amikor önmagából is hülyét csinált, ami néha kifejezetten hasznos lehet... Mark őszintesége, baráti hangon megírt tapasztalatai megkapóak. 
Egy nyaralásnak indult, majd hosszútávú ottani élet lett egy új ország megismerésével. A tapasztalatok bölcsebbé és más emberré tették Markot. Izgalmas lenne olvasni egy magyarországi kalandok sorát, és nem csupán a nyelvi korlátok miatt.







ITT kedvezménnyel rendelhető a kötet!






HVG Könyvek, Budapest, 2019
280 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633048160 · Fordította: Szalai Virág

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése