Lányos apa

Grecsó Krisztián: Lányos apa


                                                    

"Istenem, milyen sokféle íze is van a boldogságnak."



Kell a mai magyar irodalomban egy ilyen pozitív vonulat. Grecsó kortársam és szinte földim. Hihetetlen sok összecsengés van az én emlékeim és a Grecsó család életképei között. Nem is beszélve arról, én is lányos apa lettem. Az érzések, régi szegvári emlékek elragadtak, mint egy megvadult óriáskerék. Próbálom minden elfogult rajongásom félre tenni, de az biztos, hogy jó egy ilyen könyvet olvasni.


Sírtam, nevettem, néha egyszerre is. Juszti mama és a megelevenedő emlékek, szerelmek, a családi kapcsolatok a viharsarok életéből mindig megkapóak és feledhetetlenül őszinték. A könyv érzésem szerint tökéletes egyvelege a Valami népi és a Harminc év napsütés történeteinek. Három részből áll össze a kötet: a címadó Lányos apa történeteit a Földek emberei és a nosztalgiával átitatott Minden könnyű volt történései fogják egybe.

A Földek emberei rész erős, megható vallomásai elgondolkodtatják az olvasót. A régmúlt képei, az apa emléke nagyban emlékeztetett a norvég írózseni Harcom sorozatára. Ha jól visszagondolok az írói életműre, az önéletrajzi elemek, a férfi szerepe a családban, az apa meghatározó szerepe tökéletesen idézi Karl Ove Knausgård műveit. Itt talán ami szimpatikusabb, a megértés, elfogadás lengi be ezeket a történeteket. A viharsarki fiú látásmódja egyéni. Megnyugtatott, de felkavart az ismerős férfi-női lélek apró rezdüléseit taglaló írás. Mit is jelent a család? Milyen traumákat, terheket cipelünk generációkon át? Mitől és hogyan lehetünk boldogok? Ami csak köztes állapot az életben, de valójában elég legtöbbször igazán együtt lenni a szeretteinkkel. 

A fehér özön és a "két sor paprika" tökéletesen találkozott az életem egy szakaszával... kellett, percig sem bánom, de rémes visszagondolni azért arra a nyárra. Igen, a szocialista életforma idilli hangulata visszaköszön. Én még tudom mit jelentett a "négyezer forintból nyaralni" a Balatonon, vagy a repülés a távoli vágyálom mellett valóban szabadságot IS jelentett. Anyám álma és a címadó novella pazar világa kiemelkedő része a kötetnek. Csodás alámerülés a megszépülő múltba. A gyökerek maradnak, ha az életünk tovább is gördül a fővárosba. Ott beilleszkedni, "pesti polgárrá válni" nem egyszerű. Hanna oda született, de a vidék lelke, a népi háttér mégis fontos. Van itt öröm és keserűség, csakúgy, mint az életben. Hol szívmelengető, hol pedig szívszorító. Azért is szeretem Grecsót, mert úgy tud mesélni magáról, mintha rólam mesélne.

Sorsok vannak itt, drámák és szerelmek. Nehéz kiemelni az első etapból bármit, hiszen mindegyik komoly és valós emberi sorsot tükröz, kis szociológiai látlelet. Grecsó Krisztián pátosztól mentes őszinte vallomásai ezek a családról. A Levelek a frontról nekem tökéletes párja az Össze kéne szedni novellának. Olvasáskor azonnal az jutott eszembe. Itt párásodott be először a szemüvegem... Micsoda erő, mennyi minden van abban a záró egy mondatban! Természetesen a Rambó, Makó, vakrandi volt a meglepetés, a feloldás ebben a részben. Talán mindketten ott voltunk azon a koncerten... Az, hogy van ott fenn valaki, aki sorsunk terelgeti az Erdei mondatok írásból derül ki.

   

A középső rész a a Nők Lapja írásaiból szemezget. Lányos apa.. az átértékelt érzelmek történetei ezek.  Mennyire máshová kerülnek a hangsúlyok, ha egy gyermek teszi teljessé a családot! A végre szülőként megélt közös kalandok, a világ felfedezése, rácsodálkozás arra, amit valahol felnőttként elvesztettünk, de Hanna baba visszacsempészte az életükbe. Ezek az életképek mosolyt csalnak az olvasó arcára, átértékelik azt, ami néha túl egyszerű, kézenfekvő.

Lassításra kényszerítenek ebben az élet nevű rohanásban. Jó, ha van még tartalék a szülői türelemből, és a család összetart, ad olyan meghatározó emlékeket, ami a felnőtté váló kisgyerek létét jól megalapozza. Saját tapasztalatból egyértelműen az Apa főztje az egyik kedvencem, hiszen ezt sokat hallottam az én lányomtól is... ez olyan büszkeség és frenetikus élmény, ami apróságnak tűnik, de fontos. A közös evés, a kalandok, az együvé tartozás szép példáit olvashatjuk ezekben a tárcákban. Imádni való az óriáskerékről szóló írás is, hiszen a tériszony legyőzése apának,  elismerést érdemel... ez is hasonlóan ismerős volt. Kedvenceim innen: Rúgkapa, Rohan az idő, A lengyel udvarló, Két nap távollét, Apa megígérte, Elég jó szülő és az Érett nő. Apró, de fontos pillanatok a Grecsó család életéből, de ezek az emlékek sok szülőnek jelentik ugyan azt az érzelmeket. Tetszett az írások személyessége, tömörsége. Érezhetően szívből ír az olvasó szívének. Jó volt ez a közös emlékezés az íróval, ami talán példát is mutat, hogy kellene egy gyermeknek örülni, törődni vele. Ahogy elkezdjük talán érteni, másképp látni a világot, ha van ott mellettünk egy kisgyerek.

 

A nosztalgiával átitatott Minden könnyű volt záró rész az úttörőtáborokba repít, hol még gyerekként, hol kezdő pedagógusként. A szerelem színei, a felnőtt életben megtett első lépések, balatoni hangulatok, zenék és ízek villannak fel. Az Ördöglakat vagy Az első színdarab a mára kiveszőben lévő, elhívatott pedagógusoknak állít emléket. Mindenki életében akad ilyen tanár, akár pro vagy kontra. Felnőttként visszaálmodni ezeket jó érzés. A Balatoni falatok és a Zajtalan szeretet lett még kedvencem a Mai sakknovella mellé. A mára már eltávozott írótársak emléke is megidéződik, hiszen az idő valóban fájón gyorsan rohan. 

"Magyar írónak lenni kiváltság, csoda és kovásztalan, nehéz kenyér, magány, lehetetlen és kérges szomorúság,[…]"

Azért szeretem az ilyen novellásköteteket, mert összefügg az egész. Izgalmas olvasni, az íróra legnagyobb hatást tevő élethelyzeteket, a kamasz emlékeket, amik a felnőtt férfi életét, gondolkodását megalapozták. Választékosan fogalmazott életképeivel ad egy pozitív lendületet az olvasónak. Erre pedig nagy szükség van napjainkban. Már a nyitó karácsonyi történet megadja a tartalom mélységét. Átértékelésre késztet, emlékeket idéz és egy-egy mondattal jól megtalálja az olvasó lelkét. Néhány mosoly, egy kis nosztalgia, egy gyermeki kacaj, és igen az élet valóban szép!


ITT tiéd lehet a könyv! 


         

Grecsó Krisztián 1976-ban született Szegváron. Volt a Bárka folyóirat szerkesztője, a Nők Lapja vezető szerkesztője és a Szépírók Társaságának alelnöke. 2009-től vezeti az Élet és Irodalom prózarovatát, Újlipótvárosban él. Fontosabb díjai

Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1999), Bródy Sándor-díj (2002), Déry Tibor-díj (2004)

József Attila-díj (2006), Márciusi Ifjak Díj (2008), AEGON Művészeti Díj (2012), Bárka-díj (2018), Libri irodalmi közönségdíj (2020)
Fotó: Faragó László




Magvető, Budapest, 2023
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631442588