Hitchcock vitathatatlanul a filmtörténet legnagyobb hatású rendezői közé tartozik, filmjei még napjainkban is széles tömegeket szólítanak meg az egész világon. A rettegés nagymestereként tartják számon, már életében is sokan foglalkoztak, elemezték munkásságát, filmjei hatását. Edward White könyvében tizenkét megközelítésben vizsgálja, festi meg az angol származású rendező portréját. Alapos és bőséges elemzést olvashatunk, ami nem csupán a rajongóknak, filmek iránt érdeklődőknek adhat izgalmas hátteret, hanem azoknak is színes kordokumentum, akik még nem ismerik az életművét.
A sikeresen felépített Hitchcock-brand már a kezdetektől tudatosan alakult. Talán a Mester volt az egyik legalaposabb, aki karrierjét, a róla kialakult képet meghatározta. Sziluettje és stílusa hozzátartozik mítoszához. Ez az elhívatott tudatosság nem csak a filmjeire, színészválasztására terjedt ki. A fejében pontosan tudta, mit és hogyan akar a vásznon viszontlátni, milyen hatást igyekszik a nézőiből kiváltani. Nem csupán a tartalom, a forgatókönyv volt lényeges számára, de az adott szereplők ruhájának színe is. Számtalan meglepő titkot olvashatunk az egyes filmek hátteréről, az alkalmazott korabeli technikáról. Gondoltad volna, hogy a híres zuhanyjelenetet több mint hetvenszer vették fel, ami a filmben alig ötven másodpercet tesz ki? És azt, hogy a stúdió nem látott elég "fantáziát" a filmben, így azt teljes egészében Hitchcock finanszírozta zsebből? Később, éppen ezért Hitchcock számára egyre fontosabbá vált nem csak a film elkészítése, de annak utóhatása is. A szerző elénk állítja a családapát, a dandyt és kukkolót, vagy az egész életét meghatározó, kövérségével küzdő férfit. Aki bátran volt újító, született komédiás.
A Hitchcock-pályakép nem lenne teljes a kiemelkedő örökzöld klasszikusok és filmjeit meghatározó sztárok nélkül. Korai filmjeinek háttere mellett olvashatunk olyan nagy színészekről, mint Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart, Grace Kelly vagy Tipi Hedren. Megelevenednek előttünk olyan nagy filmek, mint
a 39 lépcsőfok, Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Észak -északnyugat, Gyilkosság telefonhívásra, Hátsóablak, de természetesen a Psycho, és a Madarak kulisszatitkai is. Másik örök meglepetés számomra, hogy Hitchcock soha nem nyerte el az amerikai filmes akadémia kegyét, azaz, soha nem kapott rendezői Oscar-díjat. Csupán visszavonulása után, 1979-ben jutott egy Életműdíj neki.
Bár az álomgyár már 1939-ben Hollywoodba csábította, a Manderley-ház asszonya megrendezésével, ő élete végéig mégis ízig-vérig angol úriember tudott maradni. Hitchcock-életműve köztudottan a néhol már sokkoló hatások, a rettegés univerzuma. Az egyik legszembeötlőbb elem az életrajzban, hogy mennyire férfiközpontú volt az akkori filmes világ. Forgatókönyvet írt neki Steinbeck, de szándékában állt Nabakovval is dolgozni.
A Hitchcock-házaspár magánéleti válságáról is olvashatunk, azonban a könyv nem megy le bulvár szintre. Alma Reville a kihülő kapcsolat hátteréről mesél, amiről Hitch egyszerűen nem vett tudomást. Felesége azonban a megtalált boldogság biztos hátteréhez a közös munka örömét, az odaadást élte meg egy zseni árnyékában. A könyv elemző, alapos háttérrel végig reális képet mutat, melynek segítségével megismerhetjük és talán jobban megérthetjük egy olyan művész életművét, aki örökre beírta nevét a film történetébe. A tartalmas életrajzot számtalan eredeti vagy ritkán látott fotó teszi teljessé.
ITT kedvezménnyel tiéd lehet a könyv!
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 29-én, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották és a Csendes- óceánba szórták. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni. Pályafutása töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében.
Kossuth, Budapest, 2021
400 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635443666
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése