2020. április 21., kedd

Lázár evangéliuma

Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma 



                                                                                           








„Lázár, a mi barátunk, elaludt, de megyek, hogy fölkeltsem álmából.”




Rég láttam ennyire tetszetős, igényes borítót, ami tökéletesen passzol a belső tartalomhoz. Ez a borító lenyűgözött, még a történet ismerete előtt, már kézbe venni is jó volt. Talán nem túlzok, ha máris az idei év egyik legnagyobb dobása szerintem ez a regény.
Magával ragadott a könyv az első sortól, és nem engedett az utolsó befejező mondatig. Az érdeklődésem nem lankadt, mert kíváncsi voltam a történet kifutására és a befejezés sem okozott csalódást, miközben jó volt a borzongató élmény. Menet közben izgultam, nem engedett a regény atmoszférája fogott végig. Ami leginkább kiemelkedő ebben a regényben az alapötlet mellett a borzongató hangulat volt.




Bíró Szabolccsal némileg elfogult vagyok. Többször is szerencsém volt személyesen találkoznom Vele, szinte a kezdetektől olvasom és követem pályafutását. Felkészült, szimpatikus ember, aki jó úton jár, tudja mit akar és tesz is ezért. Itt a jól megjelenített hangulat mellet tetszett a rejtélyes betegség ötlete, annak megjelenítése, a kivételes környezetbe helyezett történet cselekménye. Gratulálok, ismét egy jó regény született!

Amikor egy művész mestere hangszerének és olyan csodásan pontosan, tömören fogalmaz, mint Bíró Szabolcs, az olvasás élménye hatványozódik. Kellően misztikus, félelmetes és hátborzongató, de nem hatásvadász. Jól tartja az arányokat, a történelmi háttér tökéletesen találkozik a szépirodalmi igényességgel. Érzésem szerint ez az írás a szerzőnek is egy öröm lehetett. Képi világa filmszerűen megelevenedik olvasás közben.

Merészen, pimaszul odamondogat az egyháznak, fanyar humora kikacsint a mára is. Ettől a mondanivaló elgondolkodtató is némileg. A feltámadás bizony kissé átértékelődik... Élvezetes, pörgős történet, tele lendülettel. Bátran írom, hogy az írói stílus olvasmányos, dinamikus. Összességében egy nagyon kellemes meglepetés volt, ahogy néhány éve a vikinges "kirándulása" a Ragnarök is. Az író maga teremtette világa, az Anjouk korszaka pici fantasyval meghintve élmény volt.

A történet jól felépített, már az indítás izgalmas és sokat sejtető. A Kaffában történt előzmények az emberi bosszú kicsinyes hátterét adják, ami a világra nézve szomorú és drámai következményekkel jár. A járvány eljut Itáliába.
1348 nyarán járunk, amikor Anjou Lajos hazatér a Nápoly elleni bosszúhadjáratából. A várost ugyan legyőzte, de erkölcsi értelemben vesztett. Itt megismerjük a testvéröccse, a szerencsétlen sorsú Andás herceg rövid életét, annak állomásait. Ez szolgáltatott alapot erre a bosszúra, ami kétes dicsőséget hozott Lajosnak.

A király nápolyi túrája bemászik az ember bőre alá, nem hagyja nyugodni az olvasót a titok, mi is történt valójában. A Nápolyt látni és meghalni kap egy izgalmas, újabb értelmet. Ahogy halad előre a regény, egyre feszítettebb a hangulat, míg a szörnyű titok kipattan... és elszabadul a pokol. Szó szerint. A feltámadás elérkezik, a holtak életre kelnek, de nem a várt módon. Ez a járvány sokkal rémisztőbb valóságot ad a mai kialakult helyzetben olvasva. Szenvedélyes érzelmek kavarognak a drámai fordulatok mellett, nem kis fejtörést okozva a jól ismert szereplőknek. Tragikus középkori történet, gyönyörűen felépítve, kibontva.

Milyen sors vár az emberiségre, hiszen itt nem csak a pillanatnyi túlélés a tét. Erre a feltett kérdésre érdekes választ kapunk. Itt nem csak a történelem kel életre az olvasó előtt. Vitt a cselekmény, sodort, kíváncsian faltam a lapokat. Érdekes világot rajzolt fel ez az apokalipszist előrevetítő történet. A záró jelenet pedig, na! Szó bennakadt az Epilógust olvasva. Az ilyen történelmi regényeket élmény olvasni, ahol átélhető a sztori, emberközeliek a szereplők, izgalmas a tartalom. A nyelvezet színes, választékos.

Az Anjouk-sorozat írója jól ráérzett valamire, egy újabb oldalát mutatja be a Lázár evangéliuma lapjain. A karakterek érzelmei átélhetőek, félelmetes lelki viaskodások tanúi lehetünk. Toldi és Bónizs mester szereplése mellett akadt még más kikacsintás, megelevenedett mai szereplő.
A kialakult helyzet már-már megoldhatatlan, amire én tippeltem az nem jött be. Pedig a tisztítótűz motívum erősen illett volna ide, ám a végső megoldás jobb lezárást ad, elismerem. A megoldásig számtalan izgalmas pillanat vár hőseinkre. A vége ugyan lezárul ennek a történetnek, mégis ott érzem egy esetleges folytatás lehetőségét.


ITT tudod megrendelni a regényt kedvezménnyel!


Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és még rockénekesként is tevékenykedett.


2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent 2016-ban.


Athenaeum, Budapest, 2020

puhatáblás · 288 oldal ISBN: 9789635430130

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése