"Mi nem csináltunk semmit, csak vártunk, hogy mi lesz. Utána meg néztük, hogy most mi van. Ezt mondja folyton azon a papíron a kunvadasi tömeg."
A Természetes fény című előző kötet után, ami fontos és súlyos könyv lett nem csak a terjedelme miatt, ez a vékonyka történet is nagy súllyal bír. Történelmi tényregény egy sajnálatosan szégyenteljes korszakból, amiről igen keveset tudunk.
A regény fontos kérdéseket feszeget, több síkon fut a cselekmény: kiindulópont a címbeli piaci nap. 1946. május 20. eseményei állnak. Nagy hangsúlyt kapnak az előzmények (Nagy János tanító pere) és a történet lecsengése.
Kunvadas kitalált hely (Kunmadarast takarja) és Miskolc a két fő helyszínünk. A regény narrátora
maga az író, aki a kisgazdapárti fővádlott feleségének szerepében mesél. Hadnagyné Csóka Mária okkal aggódik, félti férjét a felgyülemlett indulatok és gyűlölettől. Az előzményeket, a pogromot és annak utóéletét Hadnagyné Csóka Márián keresztül, tudjuk követni. Nem ért mindenben egyet férjével, de kiáll mellette. Mária levelezése közt szerepel sok dialógus férje politikai ellenlábasának feleségével is, ami különösen érdekessé teszi a regényt. Gellért Irén a kommunista Hámos Ferenc felesége, aki megszánja a férjéért aggódó nőt. A falu a pogrom után őket is kiveti magából. Irén Miskolcról írott leveiből ismerjük meg az ottani eseményeket. Férje időközben funkcionárius lesz. Závada nem tesz hozzá az eseményekhez, a regény a történetmondásra épül, a folyamatok rekonstrukciója. Egykori cikkek, nyomozati jegyzőkönyvek alapján ismerhetjük meg a történetet. A pogrom mögött álló csőcselék, igazi asszonybanda. Félelmetesek. A történet beszippantja és sokkolja az olvasót, mint egy jó krimi.
Hadnagy Sándor vélt bűne (a rá bízott tizenhat leventét felfegyverezte és a front közeledtével nyugatra vitte, majd épen hazahozta őket, ezzel háborús propagandát folytatott, uszított) a népbírósági eljárás megjelenítése feszes tempót ad. A feleség minden fontos pillanatról elmondja amit lát és érez. Mária igyekszik jelen lenni mindenütt és pontosan adja vissza a történéseket az olvasónak.
A kis falu három zsidó lakosa esik áldozatul (értsd: verik agyon őket), többen súlyosan sérülnek a progrom alatt. A lélektani hatása óriási az események sorának. Egyszerű, hétköznapi emberekből hogyan válik falusi csürhe, lázadó csőcselék. Az emberi butaság és befolyásolhatóság szörnyű megnyilvánulásairól olvashatunk. A pogrom eseményeinek leírása valós, mégis döbbenetesen szörnyű, borzongató, ahogy egyik ember a másikat már már állatias kegyetlenséggel képes megalázni és megölni. Valós eseményeket dolgoz föl, ettől még feszültebb a történet. Megrendítő a kunvadasi eseményeknek, a tárgyalás és a pogromban résztvevők személyiségének a bemutatása.
A tömegpszichózis remekül működik: rémhírek terjednek, infláció és aruhiány van. A lincselő asszonybanda vezéralakja erős karakter. Radai Etel életéről is megtudunk néhány információt. Később megérdemelten jutnak a vádlottak padjára.
Érdekesség, hogy először színpadi darabnak készült, így a felhangzó monológok – Máriáé, Iréné – mellett számtalan kórusbetétet tartalmaz. Kiemelkedően erős és szemléletes a piaci lincselést elindító kofák kara, amely vissza-visszatér a műben. A befejezés is sokkoló. Ki a bűnös, ki az áldozat? Mindenki. Nincs feloldás. Amit a társadalom egyik fele elkövetett a másik ellen, egymásra mutogatás, bűnbak keresés minden szinten. Volt olyan érzésem sok az áthallás napjainkra is. Sajnálatosan ott tartunk, ez bizony akár mostanság is megtörténhetne, de reméljük nem fog.
A könyv fülszövege.
Mi vezet arra embereket, hogy csoportba verődve mások ellen támadjanak? És miféle helyzetek, beidegződések és indulatok idézhetik elő azt, hogy falusi járókelők, piaci vevők nekiessenek olyan szomszédaiknak, akik nemrég halálgyárakból menekültek meg? Hogy kerülhet valaki lincselők közé? Závada Pál új regénye 1946-os magyarországi antiszemita pogromok történetén keresztül keresi a választ. Egy piacnapon az elbeszélő főszereplő, a falu tekintélyes kereskedőjének lánya, egy tanárember felesége tanúja lesz egy zsidó tojáskereskedő elleni támadásnak, amely vérengzéssé fajul. Asszonyok vezetik a rettentő pusztítást, amely nem kímél sem nőket, sem gyermekeket. A pogromot követően nyomozás indul, és tárgyalások során tárulnak fel az előzmények, a háború alatti és az utána kialakult állapotok. Az események előterében azonban emberek és eltorzuló emberi viszonyok állnak. A történelem, amely bármely pillanatban ma is próbára tehet bármelyikünket.
Závada Pál:
Tótkomlóson, 1954. december 14-én született.
József Attila-díjas (1998) és Kossuth-díjas (2005) magyar író, szerkesztő,szociológus.
1990-1994 között a Hiány szerkesztője volt. A Holmi című folyóirat szerkesztője 1990-től megszűnéséig, 2014-ig. 2009-től a Digitális Irodalmi Akadémi tagja.
Első, feltűnést keltő munkája 1986-ban a Kulákprés című szociográfia volt. Első regénye 1996-ban a Mielőtt elsötétül. Nagy sikere 1997-ben a Jadviga párnája regénye, amiből film is készült 2002-ben jelent meg Milota című regénye, majd 2004-ben A fényképész utókora követte. Legutóbbi, Természetes fény nagyregénye 2014-ben került az olvasókhoz.
Magvető, Budapest, 2016
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631433869
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése