Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka „A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz.”
Vannak olyan könyvek, amiket egy életre "meghatározónak" találunk. Olyanok, ami nem csak
tetszik és megfog, de benne élünk a történetben, még jóval később, olvasás után is. Ez a könyv
ilyen. Minden könyvrajongó-szerető embernek ajánlom. Keresse, ne hagyja ki, igazi katartikus, különlegesen szép élményben lesz része.
A regény mesélője egyben a főhősünk is: Daniel Sempere, egy barcelonai antikvárius fia, aki a történet kezdetén, 1945 nyarán még alig 10 éves. Egy napon özvegy édesapja kézen fogja és elviszi egy titkos és titokzatos helyre, az Elveszett Könyvek Temetőjébe. Itt, ebben a félelmetes és csodás labirintusban rátalál egy bizonyos Julián Carax A szél árnyéka című könyvére. Ami egész későbbi életére hatással lesz, megváltoztatja azt. A regény annyira lenyűgözi, hogy kutatni kezdi a szerző többi műveit, ám azt tapasztalja, hogy sehol sem találni, noha nem ezt az egyet írta – és hogy gyűjtők, antikváriumok igen magas összegeket fizetnének érte.
Tudomására jut, hogy Carax könyveit egy feketébe öltözött, sötét és félelmetes figura is keresi. Nem másért, hogy elégesse őket! Ráadásul ezt a furcs férfiút Lain Coubert-nek hívják, pont úgy, ahogy az Ördögöt az említett regényben. Míg Daniel felnő, folyamatosan nyomoz, keresi Carax életének nyomait. Megismerhetünk egy ábrándos lelkű embert, az ő tragikus sorsát, életének fontos szereplőit. És mellette könyvek, könyvek minden mennyiségben. Fontos szerep jut egy töltőtollnak, ami egykor talán magáé Victor Hugo-é volt.
Sorsukra a spanyol polgárháború, a diktatúra és a II. világháború is nagy befolyással lesz, de Zafón nem ezekre helyezi a hangsúlyt. A történelem háttér, díszlet, remek kulissza, ami hatással van az eseményekre, de nem lesz főszereplője. A helyszín, Barcelona nagyobb súllyal kerül bemutatásra a történetben. Érezhetően szereti Zafón ezt a várost és a lakóit. Hangok és képek, illatok és szagok jellemzik a történetet, ami az olvasó előtt a képzeletében megjelenik.
A karakterek pedig egytől egyig remek, élő és érző, lélegző emberek. Fermín személyén keresztül a humor is megjelenik a regényben. Fumero felügyelő pedig a gonoszt képviseli. Rejtelmesen sejtelmes regény ez. Olvashatjuk misztikus kalandregénynek, krimielemekkel dúsított szerelmes történetnek egyaránt. Gyönyörű nyelvezetét élmény olvasni, hiszen Zafón magával ragadóan ír, szerelemről, barátságról, az öregedésről és a halálról, hogy valami egészen különös módon lesz emlékezetes. Fordulatos, izgalmas, megható, humoros. Felejthetetlen olvasmányélmény, mindenkinek ajánlom.
A regény 2001-ben jelent meg először, azóta hazájában alig néhány év alatt közel 40 kiadást ért meg, és példátlan népszerűségének köszönhetően mind a mai napig előkelő helyen áll az eladási listákon – hazájában éppúgy, mint több olyan országban, hol fordításban már megjelent.
Hazánkban a Palatinus Kiadó adta ki 2005-ben, majd az Ulpius 2009-ben. A közismert okok miatt a szerző az Európa Kiadóhoz került, ahol most ismét új borítóval és egy előzmény novellával kiegészítve került a boltokba. A függelékben olvasható Tűzrózsa című novella nyomtatott formában mindeddig nem jelent meg. Az Elfeledett Könyvek Temetője trilógia eredetét beszéli el.
A trilógia további részei: Angyali játszma, A mennyország fogságában.
Carlos Ruiz Zafón (1964) világszerte elismert, díjakkal elhalmozott, rendkívül népszerű spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították.
„Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük.”
Carlos Ruiz Zafón
Eredeti cím: La sombra del viento / Rosa de fuego
Európa, Budapest, 2015
624 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634052357 · Fordította: Berta Ádám, Vajdics Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése