Füves könyv

Márai Sándor: Füves könyv
Gyógyító gondolatok

                                                      














Márai Sándor mindössze negyvenhárom éves volt a könyv megjelenésekor. Ez önmagában növeli értékét, érdekessé teszi, ugyanis az idős emberekre inkább jellemző nagy és végtelen bölcsesség árad a lapokból.
Kétségtelen igazság, hogy a bölcsesség nem pusztán korfüggő.
Az először 1943-ban megjelent Füves könyv az ajánlás tanúsága szerint olyan jelentős gondolkodók mint Seneca, Epiktétosz, Marcus Aurelius és Montaigne hatására született meg. A kötet igazi bölcsességfüzér, összesen 202 gondolatot nyújt át az olvasónak az életről; a reszelt almától, a sportról és a barátságon át egészen Jézusig, majd az író személyéig. Márai gondolkodó emberként szól emberekről, jellemekről, tulajdonságokról, életről-halálról. Életbölcsessége, tapasztalatai elvitathatatlanok.

Lehet, hogy némelyiket túl haladta az idő, vesztett értékéből. Lehet szeretni és nem lehet csak úgy hirtelen elolvasni. Bármennyire vékonyka is a könyv.
Ez tipikusan olyan könyv, amit többször kell újraforgatni, olvasni. Élethelyzete válogatja, mikor melyik gondolat ad erőt, segít nekünk. Az is lehet, nem mindegyik szócikk fog illeni az olvasó adott életéhez, de hogy sok igen, és idővel egyre több, az biztos...
Mindenkinek ajánlom hogy olvassa el és gondolkozzon el az olvasottakon, vetítse ki saját életér. Érdekes kirándulás lesz. Kihagyhatatlanul ajánlott mindenkinek.
Legismertebb műve az Egy polgár vallomásai, a Féltékenyek, a Vendégjáték Bolzanóban, A gyertyák csonkig égnek, a Válás Budán és az Eszter hagyatéka című regénye, valamint a Kaland és A kassai polgárok című drámája. Értékesek Naplói, az egyik az 1945-1957, a másik az 1958-1967, a kései pedig az 1976 és 1983 közötti időszakról szólnak.

Márai Sándor (1900-1989) a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja.  Költő, író, újságíró, aki szintén április 11-én született, mint József Attila, akire emlékezve ekkor tartják a magyar költészet napját.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki.
Művei nem jelenhettek meg, de ő maga is ellenezte. Azt mondta:  "amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá."
Emigrációban hunyt el 1989-ben, San Diegóban (USA). (Öngyilkos lett). Elhíresült, idevonatkozó gondolata:

"Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje." 

 Ezeket a sorokat 1989. január 15-én írta, mint utolsó naplóbejegyzését, kivételesen nem írógéppel, hanem kézzel. Február 21-én a koradélutáni órákban (valószínűleg délután egy órakor) egy pisztollyal főbe lövi magát. Hamvait, végakaratának megfelelően, feleségéhez és nevelt fiához hasonlóan, az óceánba szórják.

Életműsorozatának újra kiadása csak halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz megkapta a Kossuth-díjat. 

 



Ha valaki szeretné megismerni az író gondolatait, személyiségéről, életéről képet alkotni, akkor Márairól olvassa el ezt a kötetet. Tőle, róla. Természetesen ez nem helyettesíti a művek olvasását, de aki kíváncsi arra, ki volt Márai Sándor, élete hogyan alakult, milyen fordulópontok voltak életéven meghatározóak, ebből a kötetből jó áttekintést kaphat. Az olvasási kedvet meghozza a sok-sok különböző Márai mű elolvasásához. Tartalmas és színes életművet hagyott az utókorra.Gazdag képanyaggal jelent meg a kötet.
A fülszöveg is sokat elárul:
 A kötet, melyet kezében tart, kedves olvasó, sem teljességre, sem szenzációra nem törekszik, csak emlékezés kíván lenni: szeretné bemutatni a 20. század egyik nagy magyar írójának életét – adatokkal, fotókkal, életrajzzal, egy emlékezéssel és egy tanulmánnyal. Mindezt összetartja az a szándék, hogy ezúttal ne csak a művészt mutassuk be, de az embert is, akit kevéssé ismerünk, főleg a hétköznapi életben.
Ahogy Márai maga írta:
Este nyolckor születtem, fújt a szél,
Kassát szerettem és a verseket,
A nőket, a bort, a becsületet
S az értelmet, mely a szívhez beszél,
Mást nem szerettem, minden más titok,
Nem könyörgök s ne irgalmazzatok.










 5/5. Nem kérdéses.


Helikon / Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2000

136 oldal · ISBN: 9632086392

A Füves könyv:
Helikon, Budapest, 2010

168 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632272184