A Boston Globe egykori újságírója olvasmányos és nagyon tartalmas könyvet alkotott, megtörtént esemény alapján.
Három fő szálon bontakozik ki a történet: a második világháborúban megszállt Hollandia, Vermeer élete és festményei, valamint a művészettörténészek-festők világa. Az igaz történet alapja pedig a képhamisítás, amivel nem kisebb személyiséget, mint Hermann Göringet sikerült becsapni.
A kiemelkedően részletgazdag történet elvarázsol. Egyszerre történelmi kalandregény, művészettörténeti események mellett a képhamisítás folyamataiba is beavat. Elképesztően eredeti módon kapunk képet erről. Megismertet bennünket egy középszerűen kisstílű festővel, aki elismerésre vágyik. Ám az mégsem adatik meg neki, ő csak egy marad a többi festő közül. Ez a kiemelkedésre és némi bosszúállásra sarkallja. Komoly leckét ad elismert művészettörténészeknek. Akik bizony bedőltek a csalónak. Mégsem akarja felmenteni őt a szerző. A képhamisító megtalálta
a megfelelő embereket, hogy ez a csalássorozat sikerüljön. Az egész folyamat létrejötte és elkövetésének módja érdekfeszítő.
Alaposan tanulmányozta Vermeer életét, festészeti technikáját, stílusát.
Sikeresen alkalmazta és tette lóvá az egész világot. Van Meegeren "kiszolgálta" a fellépő igényeket.
Olyan képeket próbált festeni, amit kerestek, és illett Vermeer munkásságába. Jól alkalmazta az egykori technikát, színeket. A felvonultatott stílusjegyekkel meggyőzte a kétkedőket. Tette mindezt
a második világháború idején. Kihasználta az emberi hiszékenységet. Elég volt egyetlen nagy tekintélyű és elismert embert átvernie. Az ő szakvéleményének aztán senki nem mondott ellent.
Ő volt Abraham Bredius. Az ő életrajza is szerepel a kötetben. Bredius nem akárki volt akkoriban, komoly, elismert szaktekintély.
Jól ábrázolt emberi jellemekkel találkozhatunk a lapokon. A holland emberek életfelfogása és a nácik zsidók elleni tettei mind ott vannak a történetben. Megdöbbentő adat: a németek szinte teljesen elpusztították a holland zsidókat. A háború kitörésekor hozzávetőleg száznegyvenezer zsidóból, alig harmincezer maradt az öt éves megszállás végére. Hermann Göring fontos főszereplő. Nem a művészek iránti tisztelet hajtotta, hanem a harácsolás. Megtudhatjuk, hogyan jutott Hitlerhez az Asztronómus című Vermeer remekmű. Miért is volt ez a kép Hitler kedvence.
Vermeer élete is kirajtolódik. Érdekes momentum, hogyan fedezték fel újra németalföldi festőt:
"Johannes Vermeer a halála után mintegy kétszáz évre eltűnt a
nagyközönség szeme elől. Visszatérését azonban óriási dicsőség övezte.
1881-ben egy aukción a nem túl ismert holland gyűjtő, Arnoldus Andries
des Tombe 2,3 forintért – mintegy 200 mai dollárért – vett egy Vermeert.
A kép koszos, rossz állapotban lévő volt, látszott rajta, hogy nem
vigyáztak rá. Az árverés katalógusában sem tartották felsorolásra
érdemesnek, még a címét sem tudták, ha volt egyáltalán.
Ez volt a Lány gyöngy fülbevalóval."Az elveszett és megtalált "új" Vermeer festmény története elképesztő!
Van Meegeren megfestette a legnagyszerűbb új Vermeer képet:
Krisztus Emmausban címmel. A világ pedig csodálattal állt a kép előtt 1938 és 1945 között. Míg kiderült a csalás...
Van Meegeren kolosszális módon szerzett elismerést önmagának: becsapta az egész világot. Ennek a történetnek a tanulságait és a lebukás körülményeiről olvashatunk ebben az érdekes és izgalmas kötetben. Alapos háttér, érezhetően sok munka van benne, gazdag képanyag is színesíti a történetet. A per lezajlása,
és az ítélet is elképesztő. Alig egy évet kapott volna, aminek letöltését nem tudta elkezdeni. Az izgalmak megviselték, és egy szívroham tett pontot a történet végére.
Olvasás után nehéz lesz eldönteni, hogy Han van Meegeren pitiáner bűnöző volt, vagy zseniális elme? Gátlástalan csaló vagy mégis egy tehetséges művész?
Ahogy a fülszöveg ígéri:
A megtörtént eseményeket feldolgozó, lenyűgöző és lebilincselő történet egy hajmeresztő képhamisításról és három emberről szól: a nagyra becsült németalföldi festőművészről, Vermeerről, egy sikertelen holland festőről, aki úgy döntött, Vermeer bőrébe bújva teszi lóvá a világot, illetve egyik áldozatáról, Hermann Göringről, a fanatikus műgyűjtőről, a náci Németország egyik leghírhedtebb vezetőjéről."
Apró adalék: a per után szobrot akartak állítani a hős megmentőnek...
A kötet végén az elrabolt műkincsek számáról és felkutatásáról is olvashatunk. Tartalmas és tanulságos könyv, ami szórakoztatva ad információkat a kíváncsi olvasónak.
5/5.
Eredeti cím: The Forger's Spell
General Press, Budapest, 2015
408 oldal · · ISBN: 9789636436810 ·
Fordította: Szabó István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése