2015. február 4., szerda

A kávé illata

Helena Marten: A kávé illata

                                             



A General Press Kiadó Regényes történelem sorozat remek darabja ez a szép könyv. A gyönyörű borító és a kemény táblás kivitel már megfogja az olvasót. Igényes és szép a külcsín, ami a beltartalommal egyenértékű.
Mint kávé imádónak rögtön megfogta a képzeletem a kalandos események sora.

Helena Marten izgalmas regénye az 1730-as évek Frankfurtjába, a kávékészítés és a kávéházak csodálatosan gazdag világába kalauzolja az olvasót. Nem kell megijedni a történelmi címke ez esetben egy olvasmányos és érdekes történetet takar. Igazi korrajz a szokásokról, az akkori életformáról és hagyományokról. A kalandos utazás során eljutunk a reneszánsz Velencébe, majd egészen a török császár háreméig Isztambulba is.

 A történet az 1732-es évben indul, Frankfurtban.
A főhősnőnk Johanna Berger megelőzte korát. Ő egy fantasztikus ember, kellően kitartó, kreatív, mindent egy lapra tesz fel, igazi vállalkozó szellemű nő. Egyszerű parasztlányból komoly üzletasszonnyá válik, ötleteivel a nők társadalmi életének változásában is ér el eredményeket. Mindeközben a kávé készítésének legrafináltabb módszereit elsajátítva a férjétől örökölt Kávémalom elnevezésű kávézót működteti, sőt, felvirágoztatja, és végül még „a szultán kávémestere” címet is megszerzi.
Amit véghezvisz és elér, addig nem könnyű az út. Természetesen a szerelem is jelen van a történetben.  A feltűnő vörös szépség, Johanna és a zsidó hegedűs Gabriel egyaránt kivívja a kispolgárok ellenérzését.
Az emberi butaságból fakadó irigység és a konkurencia harc áll az események hátterében. Ez az oka,
hogy a Kávémalom és a helyi almaborfőzők háborúban állnak egymással. A kávé alig 100 éve indult világhódító útjára. Mégis az ördög italának tartják, a züllöttséggel azonosítják és mint valami kábítószert be akarják tiltani, illetve erősen ellenőrzött keretek közé akarják szorítani. Az ellenségeskedés és a vita természetesen megosztja a polgárokat, ami erőszakos tettekre sarkallja őket.
A város két félre szakad: Johanna egy gonosz összeesküvés kellős közepében találja magát.
Az ellentábort az erőszakos és faragatlan Gottfried vezeti, ők küzdenek egymással.
Innen, ezért menekül el először Johanna a velencei forgatagba, a Café Floriani tulajdonosaihoz.
Egykori férje barátai örömmel fogadják, segítséget adnak neki. Az ottani új szellemiségű közeg
és egy újabb utazás Isztambul titokzatos világába színesíti a történet sorát.
Kaland és eseményben nincs hiány!

A regény egyik legérdekesebb szála nekem az volt: végig követni a vallásokat, hogy az akkori világban
a zsidók és keresztények számára miért tiltott a szerelem. Gabriel családja és a házasságra kiválasztott jövendőbeli leány bemutatása sok érdekességet ad a történethez.
Az öltözködés furcsa rendszabályai, vagy a zsidó negyed bemutatása mellett valós és megtörtént események, személyek szerepeltetése teszik hihetőbbé a regényt.
A hídőrség, városkapu és egyéb rendszabályok a nőkre vonatkozóan különös tekintettel adják a regény hangulatát.
Az Oszman Birodalom és a hárem különösen színes és furcsa világa, valamint az Ezeregyéjszaka meséinek fordításával kapcsolatos szál szintén érdekes volt. 

Talán picit több kávét el tudtam volna viselni! A történetben magáról a kávéról, származásáról, elterjedéséről kevés szó esik. Még az elkészítések közti különbségekről, ízesítésekről is alig, bár ezt akkoriban titokként őrizték.

Összességében tetszett, Johanna a kor nagyszerű asszonya, parasztlányból komoly üzletasszonnyá válik a cselekményes és fordulatos történet során. Mindeközben ármány és szerelem is színezi az eseményeket. Hangulatos képeket fest az akkori viszonyokról, Frankfurt életéről, a város és az akkori történelem mozgalmas jelenéről. A helyi „férfierő”, gonosz butasággal párosuló ellenállásáról, ami elképesztő. Az olvasó átéli és drukkol Johanna és a Kávémalom sikerének. A vallási elkülönülés megjelenítése hekytálló és érdekességeket tartalmaz. Az itáliai és török részek kimondottan színesek, izgalmasak, ahogyan a tengeri utazások kalózokkal is.

5/5.

Ha Velencében jártok, érdemes megkeresni:  1720. december 29-én nyílt meg a legendás velencei kávéház, a Caffe Florian, a Szent Márk téren. Itália legrégibb kávézóját Floriano Francesconi alapította.
 



Jó kalandozást, szórakozást egy finom kávé mellett! Remek kikapcsolódást és szórakoztató olvasmányt
vehetünk kézbe Helena Marten regényével. 






General Press, Budapest, 2012
528 oldal · ISBN: 9789636434267 · 
 Fordította: Oleszál Örs


Eredeti cím: Die Kaffeemeisterin
Eredeti megjelenés éve: 2011

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Szimpatikus a blogod és szeretnélek meghívni egy általam készített tag kitöltésére (2in1 tag), nagyon örülnék ha kedvet kapnál a kitöltéséhez. :)

    http://konyvlelo.blogspot.hu/2015/02/konyvtar-book-tag.html

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Köszönöm, hamarosan kitöltöm ezt is!
    Elég sokat megyek könyvtárba, találó lesz.

    VálaszTörlés