2014. június 5., csütörtök

Csibefiú

Gerard van Emmerik: Csibefiú
 lélek-kapirga


















Egy minden tekintetben különös történet ez a könyv. Holland irodalom nagyon ritkán kerül a magyar olvasókhoz, tartalma pedig főleg kiemeli az átlagból.

Továbbgondolkodásra kitűnően alkalmas ez a szomorkás hangulatú történet. Ha egészen röviden jellemezhetem: megrázó és megható. Nem könnyű darab, olvasás után nyomot hagy, ott él bennünk, foglalkoztat napok múlva is. Az alcíme a lélek-kapirga nagyon kifejező, kissé olyan "élveboncolós" történetet sejtet. Aki a lelkek mélységének titkai szereti kutatni élvezetes olvasmányra talál ebben a könyvben.

Spoiler nélkül: Megismerjük Lucas-t és családját. A kissé együgyű, melák embernek se barátja, se felesége. Szüleivel él, nem dolgozik, indiános regényeket olvas, harmincnégy éves. Ez már sokat elárul jelleméről és a történet is felsejlik. Anyja erős akaratú asszony. Egy lista indítja be a cselekményt, amit anyucinak nem kellett volna megtalálnia fia szobájában. A nézeteltérést okozó papiros némi testi erőszakot szül: Lucas orrba vágja anyját, ami meghozza a szülők döntését: rövid úton megszabadulnak agyondédelgetett fiuktól. Lucas baromfitenyésztő lesz vidéken, egyedül és magára hagyva. Kissé hirtelen a váltás, az addig önállótlan srác ott marad egyedül, magára utalva.
A hirtelen jött önellátó és önálló élet mégis kedvére van, kezdi megtalálni önmagát. Még mondhatni jól is érzi magát egyedül a tyúkjaival. Teljesen magára hagyatkozva jól boldogul az életével, jól érzi magát. Megtalálta helyét a világban. Szülei egy év múlva látogatják meg. Sokat eláruló momentum ez a kapcsolatukról.

 Lucas magányos életébe két évvel később egy lyukas bicikligumi hoz változást.  Megjelenik a tanyájánál Noor, aki véletlenül keveredett oda, hiszen eltévedt. Megismerkedésük éppen Lucas születésnapján történik. Noor alig tizennyolc éves a férfi harminchat. Bimbózó kapcsolatukból hamarosan házasság lesz, amin sokan meglepődnek: az intelligens, művészi hajlamú, fiatal nő hozzámegy a nagydarab, gyermeki lelkületű és magányos farmerhez.

A történetvezetés rövid és ütős, lényegre törően meséli el közös életük újabb húsz évét. Élnek együtt boldogan a tyúkokkal. A magányos holland vidék, a heti rendszerességgel felbukkanó tojásszállító
és a faluba történő bevásárlás "változatossága" életüket kiszámíthatóvá teszi. Jól egymásra találtak, hiszen Noor életének is vannak titkai. Álmait idegen levelezőtársakkal osztja meg, míg Lucas jól megvan a tyúkjaival. Ebbe az elszigetelt idilli boldogságban végig ott bujkál a félelem, a "valami
nem stimmel" érzése is. Ami be is következik. Talán az is eléggé félelmetes, hogy Noor tisztában is van ezzel a dologgal...

Mégis, valami hiányzik életükből, egy gyermek, aki megismerkedésük után húsz évvel később megszületik.
Jimmy érkezése elindít valamit Lucasban. Az elszigetelt életükbe beálló változást nehezen szokja. Eddig csak ők voltak egymásnak: Lucasnak Noor, Noornak Lucas. Most azonban Jimmy került az első helyre Noor szívében, ő lesz a Csibefiú.

A Csibefiú elgondolkodtató regény, amelynek középpontjában a vágy, a féltékenység, a határtalan anyai szeretet, de legfőképpen az összetartozás áll. Vagy talán Noor részéről önző ez a szeretet, ezt nem tudtam eldönteni. Emberek, állatok a tanyán, sok lélek és szeret mellett magány.
Noor szeme fénye, az anyai szeretet és túlzott ragaszkodás eredménye: Lucas meglepő, drámai lépésre szánja el magát. Ahol ketten vannak, felesleges a harmadik... legalábbis ő ezt érzi, így gondolja. A történet fordulatai egyszerűek és mégis megrázóan elmeséltek, néhol már groteszkbe hajlók.

Anya és fia élete egy életre összeforrt. Anyja azt gondolja, neki mindig Jimmy mellett a helye, vigyáznia kell rá. Különös baja  miatt is egyszerűen túlszereti. Érdekes fordulatokat tartogat még a regény az utolsó oldalakon is lesz még meglepetés. Mindezt egyszerűségében, letisztult formában kapjuk. Elképesztő és elgondolkodtató, mennyire sok lehet a másik ember életére rátelepedő szeretet. Mennyire zavaró, fojtogató is lehet az. Különös hangvételű, lélektani regényt olvashattam.

A magány érzése, az összetartozás és a szeretetvágy erős a regényben. Karaktereik jól megrajzoltak, különös figurái az életnek. Ajánlom minden olvasónak, aki nem szokvány emberi történetről szeretne olvasni, illetve érdeklődik a holland emberek életéről, gondolkodásukról. Garantáltan különös hangulatú „családtörténetet", meglepő családregényt fog kapni.
A kötet borítója nagyon remek, jól eltalált, kifejező kép.



Gerard van Emmerik (1955–) egy félreeső tanyán töltötte gyerekkorát a hollandiai Veluwében. Eddigi regényei és elbeszéléskötetei elismerő fogadtatásra találtak mind a kritika, mind pedig a széles olvasóközönség körében. Van Emmerik a Hollands Maandblad című tekintélyes irodalmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, emellett prózaírást tanít Amszterdamban.

Köszönöm a kiadónak az olvasás élményét!

 4,5/5.



Tarandus, Győr, 2014
228 oldal · ISBN: 9786155261619 · Fordította: Fenyves Miklós



 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése