2014. június 17., kedd

A százéves ember - könyv és film

Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt




                 
Örök kérdés: könyv vagy film? Az esetek többségében a könyv nyert, most azonban mindkettőt ajánlom jó szívvel!
Igazán eredeti, egyedi történet, megkapó stílusban. Már a címe is sokat elárul, ennyire hosszú címet nem szoktak adni sem könyvnek, sem filmnek. Szokni kell a humorát, de megfog és nem ereszt. Szóval ez a könyv 5 csillagos lett nálam is. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd' nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelentették meg több mint harminc nyelven szerte a világon. A siker hatására a film is elkészült a regényből, amit nem rontottak el.

A könyvről és a szerzőről:

Jonas Jonasson Svédországban született 1962-ben. Hosszú időn át mint újságíró, kommunikációs tanácsadó és televíziós producer dolgozott, majd új életet kezdett: megírta A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regényét, ami egy csapásra meghozta számára a világhírt. Jelenleg kisfiával és néhány csirkével él egy svéd szigeten. Újabb könyve Az analfabéta, aki tudott számolni tavaly év végén jelent meg. Hasonlóan írónikus, humoros a története.

A százéves ember,.. a mai lektűrirodalom sikeres remeke. Pörgős és valóban adja magát a filmhez, igazi road movie. Történetvezetése két szálon fut: 
Allan Karlsson svéd dinamitgyáros százéves születésnapjára készülnek az öregek otthonában, ahogy kell. Van torta, sok-sok gyertya és a polgármester is megérkezik. Ám Allan nincs sehol, eltűnt... szó szerint és nyom nélkül. Kimászik az ablakon, ahogyan a cím ígéri, egyszerűen elege lett! Az izgalmas kiindulópont után kezdődik  a nagy utazás Svédországon át, miközben különféle furcsa alakok csapódnak mellé.



Már rögtön a kisvárosi buszmegállóban egy fiatal és kissé együgyű maffiózó a kezébe nyomja a bőröndjét, amíg bemegy a wc-be... csakhogy közben Allan-nak indul a busza. Mi sem természetesebb, minthogy ő elindul, persze bőröndöstül. Ezzel megalapozza a konfliktust, elindul a hajsza visszaszerezni a titokzatos bőröndöt. A másik szálon megismerjük Allan életét, amely egyben a 20. század története, s amelyben fontos szerepet kap többek közt Sztálin, Berija, Hruscsov, Franco, Roosevelt és Truman elnök, De Gaulle, Mao, sőt maga Einsten ikertestvére is feltűnik. Gyorstalpaló történelemóra ez, szórakoztató formában. Úgy vélem, hogy a színészek is élvezték a forgatást.



Mindeközben szinte véletlenül Allan, aki gyermekkora óta érdeklődik a robbantások iránt, még az atombombát is feltalálja. Akad benne politikai vonal, de mivel tele van humorral, nem válik tőle komollyá egy pillanatra sem, sőt! A történelem igazi bohóctréfa, és az élet summája az anyai bölcsesség: "van, ahogy van, és lesz, ahogy lesz".

Fontos szerep jut egy cirkuszból megmentett elefántnak is. A további alakok is életszerűek, valóban mutatnak hasonlóságot Rejtő-i karakterekre, humora vegyül Tarantino morbid és fekete humorával.Eredeti és egyedien jók a karakterek. Humora nem erőltetett, valóban jó kikapcsolódást ag akár a könyv, akár a film. 

Fantasztikus képzelőereje van az írónak, úgy írta bele a legképtelenebb fordulatokat, olyan egységet alkotva, mintha Münchausen báró és Háry János alakjait gyúrta volna egybe Allan karakterébe. A "véletlen", itt nagybetűs szerepet játszik a történésekben. Remek és vicces ámokfutás ez.
A könyv most filmes borítóval is újra megjelent. 





A film:
 Hűen követi a könyv történéseit, remekül adja vissza annak humorát. A kerettörténet talán esetlen, kissé félszeg még tán idiótácska is. Mégis működik, ettől jó. A kettő együtt remek kikapcsolódás és szórakoztató időtöltés. A figurák is zseniálisak: Benny aki majdnem orvos és még sok más is, az üldöző gengszterek is eredeti figurák, a bandavezérig, és Sonja az elefánt is nagyot alakít! Igazi helyzetkomikumra és a véletlenre alapozott, sok humorral fűszerezett film készült a könyvből.

Bátran ajánlom, jó nyári program lesz megnézni olvasás után, vagy a film után elővenni a könyvet.
Megemlíteném a remek szinkronhangokat is, ami nagyon jól sikerült, jó választás volt mind Csuja Imre vagy Rudolf Péter is. Nagyon-nagyon jót szórakoztam, szerettem a humorát.

  http://youtu.be/6IwpU4coxIs



Eredeti megjelenés éve: 2009
 Athenaeum, Budapest, 2011
416 oldal · ISBN: 9789632931838 · Fordította: Kúnos László
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése