Benkő László: Mária, az elfeledett királynő
(Nagy Lajos 5.)
A Nagy Lajos királyunk életét feldolgozó regényfolyam záró története a még mindig erős és határozott férfiú negyven éves uralkodásának utolsó éveibe vezet vissza. Itt már a méltósággal viselt betegség, az idő múlása, az utódlás áll a középpontban.
Lajos egyre betegebb, ereje fogytán, sorsával megbékélve várja a megmásíthatatlan befejezést. A fiatal Mária hercegnőt ellátja tanácsokkal és elszántan igyekszik elfogadtatni a nagyurakkal. Sajnos, ahogy a történelemben már többször megesett, ezt nem igazán tűrik el, nem fogadják el a fiatal lányt királynőnek, anyját Erzsébetet régensnek. Beindul az áskálódás, a hatalmi harcok lehengerlően viszik tovább a cselekményt. A lengyel belviszály, a nápolyi udvar élete és a hazai viszonyok kelnek életre itt a záró kötetben.
Lajos valóban igazi lovagkirályhoz méltó életet élt, számos sikeres háborút vívott, fontos törvényeket hozott. Nagy Lajos uralkodása idején történt a pécsi egyetem alapítása is.
Ezekről olvashatunk, időződnek meg a sorozat első négy kötetében.Elvitathatlan sikere, hogy az Európát fenyegető, verhetetlennek hitt törökök sereget megállította. Ezzel letörte a világhódítói elképzeléseiket. A Dalmát háborúk mellett a Nápolyi érdekek is uralkodása fontos része volt.
Megpróbálta érvényesíteni a magyar Anjouk itáliai trónigényét, megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását. Személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Az ármánykodó Johanna itt is feltűnik, több más régebbi szereplő mellett. A végzet azonban őt sem kerüli el, kegyetlenkedéseinek eljön a büntetése.
Lajos királyunk a köszvény mellett élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett. Elgondolkodtató volt olvasni az öregedő férfi életére való visszatekintését, sorsával való megnyugvását. Békés körülmények között távozott az öröklétbe 1382-ben. Ezzel férfiágon kihalt az Anjou ház magyar ága. Utódjának leányát, Máriát szánta, akit még életében "fiúsíttatott, hogy elfogadják a bárók a döntését.
Erzsébet azonnal a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, amit a kegyenc bárók is jó részt támogatnak. A fiatal Mária csak névleg királynő... csak aláírásra használja, hiszen szinte gyerek még, aki nem is merne ellent mondani erőszakos anyja elképezeléseire. Az érdekházassága Zsigmond királlyal elég döcögős, ott is csupán társuralkodó lehetett. Ez a szál hoz némi romantikát a sötét eseményekbe. Érdekes volt látni a hátteret, a bárók szervezkedését, a kémek jelentéseit olvasni. Johanna és a nápolyi udvar zaklatott életét, ügyeit megismerni. Ezek hatása a magyar belviszonyokra is erős volt.
Erzsébet sorsa is döbbenetes fordulatot vett, amit saját elhibázott döntésének köszönhetett. Az ellentábor ugyanis mindenáron férfit akart a trónon látni. A nápolyi trónt megszerző Durazzói Károlyt hívták meg a magyar trónra. Innen igazi történelmi krimibe fordulnak az események... és mint a lavina elsodornak mindenkit. Mária sorsa rövid boldogságot adott neki, élete számtalan tragédiát hordozott magában. Nem igazán tudott megfelelni az elvárásoknak, de esélye sem volt igazán. Ezért is merült rövid élete a feledésbe. Ármánykodó anyja hatása is erősen befolyásolta sajnálatos végzetét. Összességében azt kaptam, amit vártam. Egy remek történelmi regényt Benkő László kedvelt stílusában.
Lajos király örökségét másik leánya, a lengyel trón várományosa, Hedvig tudta tovább vinni.
Dicső és meghatározó volt Lajos királlyal ez a negyven év a magyar történelemben. Benkő László színes, eleven képekkel, valós történelmi eseményekben tárt elénk. A történet tanulságait az olvasó magának tudja levonni. Végig izgalmas a történetben felbukkanó női alakok sorsa, megítélése.
Lajos királyunk a köszvény mellett élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett. Elgondolkodtató volt olvasni az öregedő férfi életére való visszatekintését, sorsával való megnyugvását. Békés körülmények között távozott az öröklétbe 1382-ben. Ezzel férfiágon kihalt az Anjou ház magyar ága. Utódjának leányát, Máriát szánta, akit még életében "fiúsíttatott, hogy elfogadják a bárók a döntését.
Erzsébet azonnal a saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani, amit a kegyenc bárók is jó részt támogatnak. A fiatal Mária csak névleg királynő... csak aláírásra használja, hiszen szinte gyerek még, aki nem is merne ellent mondani erőszakos anyja elképezeléseire. Az érdekházassága Zsigmond királlyal elég döcögős, ott is csupán társuralkodó lehetett. Ez a szál hoz némi romantikát a sötét eseményekbe. Érdekes volt látni a hátteret, a bárók szervezkedését, a kémek jelentéseit olvasni. Johanna és a nápolyi udvar zaklatott életét, ügyeit megismerni. Ezek hatása a magyar belviszonyokra is erős volt.
Erzsébet sorsa is döbbenetes fordulatot vett, amit saját elhibázott döntésének köszönhetett. Az ellentábor ugyanis mindenáron férfit akart a trónon látni. A nápolyi trónt megszerző Durazzói Károlyt hívták meg a magyar trónra. Innen igazi történelmi krimibe fordulnak az események... és mint a lavina elsodornak mindenkit. Mária sorsa rövid boldogságot adott neki, élete számtalan tragédiát hordozott magában. Nem igazán tudott megfelelni az elvárásoknak, de esélye sem volt igazán. Ezért is merült rövid élete a feledésbe. Ármánykodó anyja hatása is erősen befolyásolta sajnálatos végzetét. Összességében azt kaptam, amit vártam. Egy remek történelmi regényt Benkő László kedvelt stílusában.
Lajos király örökségét másik leánya, a lengyel trón várományosa, Hedvig tudta tovább vinni.
Dicső és meghatározó volt Lajos királlyal ez a negyven év a magyar történelemben. Benkő László színes, eleven képekkel, valós történelmi eseményekben tárt elénk. A történet tanulságait az olvasó magának tudja levonni. Végig izgalmas a történetben felbukkanó női alakok sorsa, megítélése.
ITT megvásárolható a sorozat kedvezménnyel!
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás, Tatárjárás trilógia és a Szent László életét bemutató sorozat. Feldolgozta többek között Mátyás király, Kinizsi és Balassi Bálint életét, de A pozsonyi csata eseményeit is megírta.
Lazi, Szeged, 2024
428 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632676173
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése