Dann McDorman:
Egy gyilkosság megírásának krónikája
Ez nem egy szokványos krimi, hanem inkább egy tisztelgés a műfaj mesterei előtt. Bár a klasszikus gyilkossági történet számtalan eleme van jelen, rögtön a "bezárt szoba rejtélye", ami az egyik kedvencem. Bőven akadnak áldozatok is, a cselekmény egy távoli vadászkastélyban játszódik, ahol mindenki gyanúsított.
Kétségtelenül merész, szokatlanul ötletes a regény szerkezete. Játékos kikacsintások az olvasó felé, a narráció az, ami megkülönbözteti ezt a krimit a többitől. McDorman a sokrétű cselekményt kommentálja, magyarázza az olvasónak. Ezzel betekintést enged a műfajba, a rejtélyek világába.
Az olvasó is mindig nyomozó, az elcsepegtetett információkból igyekszik kitalálni az elkövető személyét, és a gyilkosság okait. Nagyon tetszett a klasszikus, irodalmi utalások beépítése, az előforduló műelemzések, magyarázatok. A regény a klasszikus gyilkossági szerzők és esetek előtt tiszteleg, amely egy kis egyediséget ad a történetnek. Igazi klasszikus krimikről esik szó, Agatha Christie munkásságán, életén át, a tizenegy napos titokzatos eltűnéséig felbukkan több nagy előd. Shakespeare, J. D. Carr, Edgar Allen Poe, Arthur Conan Doyle, ogy csak néhányat említsek. Külön öröm volt egyik kedvenc történetem is jó példaként kerül említésre. (Roald Dahl és a fagyott báránycomb esete).
Miközben végig rendkívül szórakoztató tud maradni, semmi félelmetes borzongástól nem kell tartania az olvasónak. McDorman egyszerre vicces, ravasz, tényleg elég furcsán van megírva. Sok szereplőt mozgat, figyelni kell nagyon a részletekre is. A jó krimi szabályaitól itt és most kissé eltér a szerző.
1976. július negyedikén, a hétvégén indul be a történések sora. Jó volt ez a múltba tekintő visszahelyezés is. Egy 7000 hektáros területen áll az a bizonyos vadászkastély, távol mindentől. Adam McAnnis magándetektív is meghívást kapott egy régi főiskolai barátjától, talán nem véletlen... az események gyorsan baljós fordulatot vesznek. Az első áldozatot még követi néhány...majd kitör a vihar, és lezárja az utakat. A meghívottak csapdába esnek a gyilkossal és saját gyanújukkal, fusztrációjukkal. Természetesen a végére minden kiderül, de ez a befejezés sokat hagy az olvasó értelmezésére és fantáziájára.
Bár többnyire szórakoztató volt, a sok magyarázat néha okoskodásba fullad. Az is zavaró volt némileg, hogy az első rész a nyomozónk, Adam McAnnis hangján szól, míg a második fele egy ismeretlen narrátoré. A szerző a könyv utolsó harmadában egy színdarabot használ, ami számomra végképp zavaró lett. Az nyilvánvaló, hogy a szerző ügyes mesemondó, mégis nekem furcsa elsőkönyv lett, annyi szent. A megoldás pedig minimum meghökkentő.
Szinte biztosra veszem, megosztó lesz ez a könyv. Akit érdekel a bűn háttere, egy krimi felépítése, annak ez a játékos történet érdekességnek fog tetszeni. Ennek ellenére a gyilkossági fikciók története iránt érdeklődő olvasóknak egy játékos megoldásokban gazdag történet lehet. Ahogyan a cím is sejteti, azt kapjuk. Nekem a cím valahol Marquez kisregényét idézte, ezért is voltam kíváncsi erre a történetre. Mellé a fordító neve, Pék Zoltán is garancia volt. Egyedi történet, kis különlegesség a krimi kedvelőinek.
ITT kedvezménnyel megvásárolható!
Dann McDorman Emmy-díjra jelölt televíziós producer, aki dolgozott korábban riporterként, könyvkritikusként és szekrénytervezőként is. Az Egy gyilkosság megírásának krónikája az első regénye, melynek a jogait eddig tizenhat országba adták el. Jelenleg Brooklynban él feleségével és két gyermekükkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése