Saját élet

Szilasi László: Saját élet





                                                    

"Nehéznek, elegánsnak és romantikusnak éreztem a sorsomat."


A Luther kutyái után egy mélyebb hátterű életrajzot kapunk a szerzőtől. Valós, alapos őszinte és személyes vallomás a könyv, ahogyan a cím is sejteti. A 2018-as Luther kutyái kötetet kétségtelenül Szilasi legmegrázóbb könyve. A váratlanul felbukkanó súlyos betegség és a túlélés küzdelme még olvasva is sokkoló. Az önéletrajzi ihletés már ott megvolt, meghatározó és fontos része az élet(e) regénye. Most a családi háttérrel átszőtt történetek a gyerekkortól, a felmenők életén át, a történelmi múlt hátterében meséli el a család sorsának alakulását, az íróvá válás útját.

Időrendben olvashatjuk ezeket az emlékmorzsákat, ami három részre tagolja a regényt. Visszatekintés ez a családregény, ebből kerekedik ki az egyáltalán nem klasszikus önéletrajz. Szilasi nem magyarázza túl, az olvasó gondolatait, képzeletét is megmozgatja ezekkel az ismerős, rövidke életpillanatokkal. Alig egy-másfél oldalasak ezek a történetek, mégis kiadnak egy összefüggő egészet. Ami fontos, meghatározó volt valamiért, azt eleveníti fel a szerző. Tökéletes korrajzot kapunk a korabeli Magyarországról, a Viharsarok szokásairól, hagyományairól. Téeszesítés, politika, iskolarendszer, vallások találkozása és a gyerekkor élményei váltakoznak. Kiemelkedő a merész őszintesége minden téren. A legkorábbiak a szüleit, nagyszüleit állítják középpontba, megismerhetjük, hogyan házasodtak össze a szülők, milyen volt a családi háttér. Érdekes volt olvasni ezt a kiindulási hátteret, ami megalapozta későbbi életüket.

"A XX. század elején egy szarvasi parasztfiú el akart venni egy szarvasi parasztlányt. A fiú öccsének épp kitették a szűrét, ezért ő is vérszemet kapott: elvette a lány húgát, egy csonka-bonka, kedves kis rútságot. Egy napon volt az esküvő meg a lakodalom."


A múlt század eseményeit olvasni némileg nosztalgikus élményt ad a kortárs olvasónak. A Kádár-korszak, a polgárosodás élményei, a gyermeki nézőpont mindig eredetivé teszi ezeket a történeteket. Különösen a vallási találkozások a családon belül adnak még meglepő hátteret. A szerző felmenői között sok a hívő. Tótok, szlovákok, protestánsok közösségébe látunk bele, ismerjük meg szokásaikat. Mindegyikben mélyen érezni az össztartozás fontosságát, a család szerepét. A rokonok közül a Keresztmama élete ad megrázó és megható pillanatokat. Az író gyerekkora egy háromgyerekes családban megélt felnövéstörténete izgalmas és szerethető, könnyen átélhető.

Az ismerős közeg, a helyszín, a kor szokásai, a gyermek gondolkodás, meglátásai a családtagokról afféle szemtelenül szókimondó láncolatot adnak. Ezek a meghatározó emlékképek lassan, de biztosan adják vissza a Szilasi család mindennapjait. A névváltoztatás is egy fontos elem, miért éppen a Szilasi nevet választotta az apa. Az általam eddig olvasott Szilasi-regényekből ez talált meg legjobban. Szerettem olvasni a fent említett betegségtörténetet, ami az élethez való himnusz egyszerre. Jó volt a Harmadik híd, a Szentek hárfája, de ez talán éppen a kortársi háttérrel tökéletesen ismerős pillanatokat idézett fel bennem olvasás közben. A Saját élet mozaikos történetvezetése eredeti és tökéletes, mind hangulatában, mind felépítésében. Ezekből több életpillanat a kötet második felében kiteljesedik, nyer mélyebb értelmet. Bár ez Szilasi élettörténete, valahol egy nagy közösen megélt korszak regénye is.

Gyerekkor, és elmúlás, a magány, öregedés mellé a betegség kezelése is felbukkan, ez kihagyhatalan elem, ahogyan az íróvá válást is megismerhetjük. A magánélet is megjelenik. Érezhetően végig őszinte, szókimondóan merész hangvétele megérinti az olvasót. Kifejezetten tetszett a nyolcvanas évek történései. Itt Szilasi László írói élete, gondolatai és hitvallása kap fontos szerepet. Az immár íróvá lett férfi életének főbb eseményei (házasság, gyereknevelés, válás, majd az az agytumorral folytatott harca) adják a hátteret.

"Olvass magyar barokk prózát. Különösebb bajod nem lesz belőle."

A befejező kb. száz oldalon az utolsó fejezetben az Egy nap című írás már más stílusban, három szemszögből meséli el annak a bizonyos napnak a történetét. Az édesanya küzdelmei a demens rokon ellátásának terhével, a már tinédzser fiú életének pillanataival kelnek életre. Az apa is tökéletes és meghatározó karakter a családja sorsában, ahogyan a két fiatalabb fiútestvérről is alapos képet kapunk. A tavalyi év utolsó olvasmányaként nagyon megérintett, élvezetes utazás volt számomra ez a könyv. 

A generációkon átívelő életrajz töredékes pillanatai végig hatásosak, őszinték, kerek történet adnak az olvasónak. 


ITT kedvezménnyel megvásárolható a kötet! 




            

Szilasi László (Békéscsaba, 1964. január 1. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi docens.
A Magvető Kiadónál megjelent művei: Szentek hárfája (2010), A harmadik híd (2014), Amíg másokkal voltunk (2016) Díjai: Rotary Irodalmi Díj (2010), Déry Tibor-díj (2013), Mészöly Miklós-díj (2015)

Fotó: Szilágyi Lenke


Magvető, Budapest, 2023
428 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631443363