2021. augusztus 28., szombat

Örvényben

Kondor Vilmos: Örvényben


                                                              





Kondor Vilmos a minőségi magyar krimik egyik kiemelkedő alkotója. Nem sokan vannak, akik idehaza jó krimit tudnak letenni az asztalra, ez bizonyos. Kondor most is a tőle megszokott  professzionalizmussal szőtte a szálakat. Az Örvényben című krimi egészen más, mint amiket eddig olvashattunk tőle, mégis szerencsére vannak hasonlóságok.

A két szálon futó történetből nekem az 1989-es események elevenebbek voltak, jobban tetszettek. Talán a retro hangulata miatt azonnal megvett kilóra. Kondor Vilmos krimijeiben mindig meghatározó volt a korszak hangulata, a történelmi háttér és helyszínek. Ez remekül működik ezúttal is. Budapest mellett a Balaton és környéke a fő helyszínek, feltűnnek ismert színészek, politikusok, a rádióból szólnak a korabeli slágerek. "Száguldozhatunk" Ladán vagy Trabanton, Skodán vagy Warthburgon is. Finoman beillesztett társadalomkritika is kiolvasható a történetből. Ezek voltak a legjobb pillanatai a történetnek.

A Budapest Noir sorozat után lehet, közel sem a legjobb krimije, de biztos vagyok abban, hogy az izgalmas és érdekes történet nem hagyja lankadni az olvasó figyelmét. A műfaj kedvelői számára biztos kézzel indítja el a krimit: egy kegyetlen gyilkosság szemtanúi lehetünk, ami igen látványos erős kezdést ad a történetnek. Ez azonnal beránt az eseményekbe. Majd a tőle megszokott módon alakítja a cselekmény szálait, miközben egyre több információval látja el az olvasót. Egyáltalán nem volt zavaró az időben való ugrálás, a nyolcvanas évek végi történet és a napjaink eseményei remekül érnek össze. Az olvasási élményt emeli a szereplők személyisége és viselkedése, humora, illetve a történet helyszínei is fokozzák. A történet mindvégig szórakoztató és olvasmányos marad.



Röviden kellene összefoglalnom a krimit: Kísért a múlt, pedig ugye a harag és a bosszú rossz tanácsadó. A régi sebek váratlanul felszakadnak, és lépésről lépésre hatalmába kerítik nyomozónkat. A rettegés és a fájdalom Ferenczy Tibor nyomozó életét fenekestül felfordítja. A szenvedélybetegségeiből gyógyuló nyomozó Balatonfüreden lábadozik, amikor a múlt árnyai újra betoppannak életébe. Az összetett személyiségrajzát, belső vívódásait szemléletes képekben jeleníti meg az író. Elfeledett titkok, eltemetett múltbéli események nyomában kezd el kutatni. A jelen drámája valahol a múltban gyökerezik. Egy szerelem és egy barátság képeiből kel életre a múlt, ami a jelent beárnyékolja. A barát, Tamás karaktere ellenszenves, a hazai börtönök mélyére is elvisz. A nyomozás során egyre világosabbá válik, hogy nem egyszerű gyilkosságról van szó, sem a múltban, sem a jelenben. Élvezhetően szövi össze a látszólag szétágazó szálakat, hogy aztán egy meglepő végkifejlettel, mindenre kapjunk magyarázatot. Ez számomra inkább a hihetetlen kategória volt már.

Egy idő után zavartak a sorozatos káromkodások, az állandó és céltalan, sokszor hatásvadász, olcsó poénok, bár ezek kétségtelenül a szereplők karakteréhez tartoztak. Talán egy picit feszesebb lehetett volna, sok volt erre a történetre 400 oldal, pedig az író mindvégig nagyszerűen játszik az olvasóval. Végig valóságos és lebilincselő a múltbéli szál, ahogyan a jelen is mozgalmas, érzelmeket megmozgató. 

Összetett krimi, tele meglepő fordulatokkal Az olvasó egy különleges, múltba vivő utazáson vehet részt. A rendszerváltás Magyarországáról olvasva a kulisszák mögé pillantva a jelenkor Magyarországát is megérthetjük. Amikor megpróbálunk elmerülni a régmúlt és a ma történései között, erős társadalomkritikával, már-már történelmi számonkéréssel találkozunk. Eltelt harminc év... és azt érezhetjük, semmi nem változott lényegében. Nekem ezek voltak az erősségei ennek a kriminek.


"– És a lengyelek? Azok?
– A Wałęsa addig sztrájkolt, amíg a Jaruzelski kénytelen volt levenni a szemüvegét.
– Az is valami – ismerte el Ferenczy.
– És mi?
– Na?
– Eltemettünk öt embert. Még egyszer. Harminc év után még egyszer. Slussz. Aztán hülyére mutyiztuk magunkat."


Az alaptörténet tetszett, könnyű volt olvasni, hamar bele tudtam képzelni magam a szereplők életébe, a Kádár-rendszer hangulatába. A jobb élet vágya azóta is ott lebeg az átlag magyar előtt. Elég romantikus beállítottságú vagyok, így a krimibe simuló szerelmi szál is éppen jó arányban jelent meg, Lengyel Réka visszatérése üde szín volt a történetben. A szereplők mellett a magánéletükben történő változásokat is nyomon követhetjük, hangsúlyt kapnak az érzelmek. Úgy szórakoztat, ahogy az igazán nagy klasszikusok, hatásos, humorosan laza, de elgondolkodtató társadalmi háttérrel megírt regény. Sajnos a valódi ok, a miért nekem nem volt túl meggyőző. Kondortól a minőségibb történeteket szoktuk meg. 
Nagy reményeket fűztem hozzá, izgatottan vártam a futárt, mégis elég vegyes érzelmeket hagyott maga után a könyv. Voltak jó pillanatai, a szerző rajongóinak biztos tetszeni fog az összességében egy könnyed kikapcsolódást nyújtó krimi. 








Kondor Vilmos (1954 (?) –) magyar író, első regénye, A Budapest noir 2008-ban jelent meg.

Kondor Szegeden járt egyetemre, majd Párizsban folytatta tanulmányait. A Sorbonne-on vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd visszatért Magyarországra. Jelenleg egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Feleségével, lányaival és kutyájával egy Sopron melletti kis faluban él. Kerüli a nyilvánosságot, interjút ritkán ad, azt is csak e-mailben, emiatt több fórumon is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán létező személyről van-e szó. Könyvei világszerte tizenkét nyelven olvashatók.









Libri, Budapest, 2021
396 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634336822

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése