Márai Sándor: Kaland

Márai Sándor: Kaland
Könyv és film


                                                              

Márai Sándor igazi klasszikus története napjainkban is él, mondanivalója van. Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres életet tudhat maga mögött. Az idősödő orvosprofesszor és a fiatal felesége mellett a fogadott fiú, aki szintén orvos, alkotja a válság magját. Amiről a professzor mit sem sejt... Adott a helyzet, ami valljuk be elég mindennapos. Mégis ahogyan Márai kibontja és elénk tárja a szereplők belső vívódásait, egymáshoz való viszonyát az egyéni stílusával, az megfogja az olvasót, valóban adja magát a történet filmre. Korhangulatnak is remek, igazi polgári milliő a háttér. Igazi remekmű, ahogy kibomlik előttünk mélységében ez a viszony. Főhősünk Kádár doktor élete és a szerelmi háromszög áll a középpontban. Belső monológok sora adja a történetet, míg a végső "csattanó" elég meglepő lezárást ad. A szereplők élete gyökeresen megváltozik, persze nem éppen úgy, ahogy tervezték. A gáláns doktor méltósággal viseli el élete kudarcát, azonban a becsület azt kívánja, hogy a fiatal szerető és az ifjú feleség is megkapja a maga vélt vagy valós boldogságát.
Az 1940-ben bemutatott színdarab a pályája csúcsára érkező Márai bravúrdarabja, mely egy nap alatt játszódik, egyetlen helyszínen, egy budai villa orvosi rendelőjében.

  

"A Kaland a szerelem, a hivatástudat, a hűség és hűtlenség, a siker és bukás drámája. Színpadra szánt alkotás, ám olvasmányként is rendkívül élvezetes, a Gyertyák csonkig égnek legjobb lapjait idézi fel" áll a fülszövegben. Talán még attól is emberibb, élőbb a történet, ami egy klasszikus szerelmi háromszögről szól. Könyvben a szereplők és a helyzet bemutatás után egy ütős, váratlan-fordulatokban, érzelmekben gazdag, elgondolkodtató történetet olvashatunk alig 140 oldalon. 

Film: Márai klasszikus filmalapanyag, már az Eszter hagyatéka is igazi kihívást jelentett filmre ültetni. Ami egészen jól sikerült 2008-ban. A Kaland filmen Sípos József rendezésében 2011-ben került a mozikba. Valóban kissé melankolikus, elmerengő, lassú, de szép történet, ami nem túl nagy baj szerintem. Az alapmű önmagáért beszél, és ehhez járul a jó rendezés, és a kiváló szereplőgárda. 

       

A polgári életforma tökéletesen elevenedik meg. 

A film képi világa is hozza a hangulatot. Izgalmas megoldás, hogy a professzort a német sorozatszínész, Gerd Böckmann alakítja, zseniális magyar hangja Mécs Károly. Aki, nem mellesleg színpadon játszotta is ezt a szerepet. 

A professzor nem sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája, fogadott fia, Zoltán doktor (filmen (már megint!) Csányi Sándor) szökésre készül ifjú feleségével, a gyönyörű, de magányos Annával (Marozsán Erika). Ez a látszólag tökéletes élet épp azon a napon hullik darabjaira, amikor Dr. Kádárt kinevezik a legelegánsabb klinika vezetőjévé. A fiatalok közt fellángoló izzó szerelem perzsel, de itt mindenki megperzselődik kissé. Az ígéretes kaland valóban váratlan fordulatot vesz.

A Gellért szállóban rendezett bál eseménye adja az egyik nagyjelenetet, itt indul be a történet, valósággal "gellert kap". A negyvenes évek Budapestjének polgári környezete legalább olyan fontos és látványos módon elevenedik meg, mint a történések emberi oldala. Tele elfojtott érzelmekkel, indulatokkal, amik váratlanul törnek a felszínre. A professzor súlyos alkut köt Zoltánnal. Ez mind a három ember életét végérvényesen megváltoztatja. Ez a végső alku a két férfi közt a film és a történet csattanója. Az igazi szerelem és a férfias méltóság párbaja, az elengedni tudás iskolapéldája. Ki a győztes, az bizony kérdéses, az olvasó-néző önmagában döntheti el. Szerintem nincs igazán nyertes, illetve mindenki az egy kicsit, de legalább annyira vesztes is. Egészen más értékrendek szerint működött egy házasság akkoriban.

Érdemes megnézni a Netflix műsorán a filmet. Bár nem vagyok filmkritikus, de szerintem kiemelkedően jó, színvonalas feldolgozása a Márai regénynek, érzelmileg mély töltetű. Talán egyedül Csányi kissé egysíkú, elkoptatott, nem remekel. Éppen a vágyat, az izzó szerelmet nem láttam alakításában. Ám ettől a film nézhető. A képek látványosak, szépen fényképezett, Berkes Gábor zenéje tökéletesen hozza "hamvadó cigarettavég" illúzióját a betétdallal. Feltűnik még a filmben Tordai Teri, Moór Marianna, Nagy-Kálózy Eszter is. 

 

                            

Törőcsik Mari mint házvezetőnő néhány szemvillanásával, mondatával remek epizódszereplő, ahogyan a professzor régi barátja Eperjes Károly is hozza a kötelezőt, az ő szájából hangzik el: "nem azt kell kutatni, mitől betegszünk meg, hanem miért maradhatnánk egészségesek". A szerelem mint diagnózis és a korabeli Budapest mint háttér, a még nyugodt polgári élet tökéletesen elevenedik meg ebben a kamaradrámában. Persze a könyvet is ajánlom, bár kivételesen ronda borítója szinte ijesztő, de azért az mindig valahogy több, ám a film képei látványosan szépek.





Eredeti megjelenés éve: 1940

Film: 2011
Helikon, Budapest, 2010
138 oldal · ISBN: 9789632272078