Ha nem volnátok ti

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti
Kosztolányi utolsó szerelmei





                                                                                             








Kosztolányi Dezső zseniális író és ellentmondásos személyiség, aki üstökösként bukkant fel a magyar irodalomban, lett az egyik legnagyobb magyar prózaíró. Méltán a legnagyobbak között a helye. Igazi mester. Bíró-Balogh Tamás előző kötetében Kosztolányi Ádám életét, munkásságát tárta fel az olvasók előtt. Most alapos és kimerítő mélységben mutatja be Kosztolányi Dezső életének utolsó,  meghatározó szerelmét.

Ezt a három évet felölelő szakaszt, a Radákovich Máriához fűződő, életmentő-hosszabbító szerelme adta. Sokan eddig úgy hittük, hogy mindent tudunk erről, hiszen számtalan életrajz, monográfia említi, több tárgyi dokumentuma ismert volt. Most kicsit mélyebben bepillanthatunk a szereplők lelkébe, érzelmeik hullámzásába a kötet segítségével. Ugyanis nem kevésbé fontos a másik két szereplő lelki világa sem, hiszen Kosztolányiné kirohanása, elhíresült levele Máriához igazi csemege. Az is, hogy ez megmaradt... a PIM gyűjteményében látható.

„Maga szerencsétlen, tájékozatlan lúd” kezdi levelét Kosztolányiné Harmos Ilona.

Most a kötetből árnyaltan, érzékletesen mélyen rajzolódik ki a három főszereplő emberi alakja, érzelmei. Érezni az életrajz ezen részén, az alaposságot, hogy Bíró-Balogh Tamás nem csak szereti Kosztolányit, de tisztelettel nyúlt az emlékekhez. Tagadhatatlanul irodalomtörténeti érdekességeket kapunk a számtalan eredeti fénykép és levél keletkezéséről. Ezek olyan csemegék, amit az ilyen ritkaságokra fogékony, kutató szellemű olvasót mélységeiben avatják be a nagy művek, kiemelkedő versek keletkezésének hátterébe. Igazán érdekes volt nyitásnak Dide nőkről valló, velük lévő viszonyáról szóló versét olvasni.

Megismerhetjük a Máriához írt két vers hátterét, dokumentumait. Árnyaltabbá teszi a már ismert képet, közelebb hozza a mai olvasóknak és megismerteti Kosztolányi férfias érzelmeit és gondolatvilágát. Itt a szerelem mellett a haldokló költő fájdalmas ragaszkodása az élethez volt drámai. Félt a haláltól, végig bízott, remélt erősen a gyógyulásban.



Kibontakoznak előttünk a szerelem izgalmas pillanatai, fokozatosan mélyedhetünk el a titkos románc hátterébe. A letaglózó gyilkos kór fájdalmait elviselni talán picit könnyebb volt szerelmes szívének. Leginkább Radákovich Mária alakja az, amiről többet megismerhetünk. Egészen a gyerekkoráig visszakanyarodunk, fontos lesz a későbbiekben ez is, ahogyan vallásos neveltetése is lényeges momentum. A családi legendárium szerint Vas Gereben íróval való rokonságáról is szó esik. Mária Kosztolányi előtt élete is tartogat meglepő információkat.
Amikor a nagybeteg Kosztolányi megismerkedik 1935-ben Máriával, a nő harmincöt éves és férjezett, egy tíz éves fiú anyja. Az házasságának hátterét is megismerjük, a gyermekét féltve nevelő nő érzéseinek motorja érthetővé válik. Kosztolányi kisfiús bája, sármja és közismertsége talán most itt nem is fontos tényező. Milyen volt Kosztolányi Dezső Mária szemével, mi tette vonzóvá? Hogyan őrizte ennek a szerelemnek az emlékét, dokumentumait? Mária társ volt Didének.

                                                                                                   

Amit ígér a kötet, azt be is tartja. Kosztolányi alakja végig esendő, érzékeny, zseniális. Tökéletesen adja vissza a két nő érzelmeit, vitáit, és a mindkettőjük által szeretett férfi alakját. Kosztolányiné mint megcsalt nő, természetesen elbagatelizálta ezt a románcot, illetve egy nagybeteg, haldokló férfi fellobbanásának tudta be, nem tulajdonított neki komoly érzelmeket. Azonban a tények egészen mást mutatnak. A Szeptemberi áhítat vers jó példa erre. Izgalmas adalék, hogy amikor a vers a Nyugat címoldalán megjelent, az újság leközölt egy Harmos Ilona novellát is..


Tetszetős a műelemzésekkel átszőtt kép a költőről és koráról, házasságáról. Érdekes, de végig ragaszkodott a feleségéhez is. Jellemzően kellett egy segítő fél, aki nem volt más, mint Füst Milán és felesége. A korszakos íróbarátról írtak is meglepő érdekességeket hordoznak, miért és hogyan vállalták ezt a baráti cinkosságot Kosztolányival.

"Kosztolányiné mindenki másban hibást keres, így természetesen nem kíméli Füst Milánt sem. Név nélkül említi, de könnyű rájönni, hogy ő a korábban említett „pusmogó barát”, aki közvetít Dezső és Mária között."

Bepillantást kaphatunk ezáltal a kor irodalmi életébe is. A közvetlen hangnem könnyen átélhetővé teszi a sorok mögül felbukkanó múlt század eleji életet, szokásokat. A levelezés mellett a fotók keletkezésének, cseréjének is komoly háttere volt, ahogy a személyes dedikációkból is levonhatóak következtetések. A Röpima vers háttere is meglepően érdekes volt, ezt Mária születésnapi ajándéknak kapta.

"Kosztolányi két verset írt Máriához. Ezek közül elsőként a Szeptemberi áhítat címűt, amely – utóbb nyilvánvaló – a költői életmű egyik fő darabja lett."

A művészek érzelmei, emberi esendőségük remek példákkal igazolódnak itt is. Az örökös belső harcok, lelkük rezdülései adták a műveik hátterét. Izgalmas volt olvasni az Édes Anna sorsról, a szereplők kilétéről. Édes Anna nem csak a legismertebb Kosztolányi-hős, de a regény címszereplőjét mintázó nő közel húsz évig jelen volt Dide életében. A könyv a kutatások szerint hiteles és még a humor sem hiányzik belőle. A kötet végi jegyzetek, képek jegyzéke is sok érdekes apróságot mutat.


Az egyik legnagyobb kedvencem a magyar irodalom kiemelkedő alakjai közül Kosztolányi Dezső. Sokat tudtunk Róla, de nem mindent. Ez egy olyan könyv, ami egy igaz történetet mesél el, számtalan új színnel gazdagítva az eddig ismerteket. Leginkább az tetszett, hogy olvashatunk az íróról és családjáról, megismerhetjük a hétköznapokban őket. Kitűnő jellemrajzokat adott ezekről az emberekről és az őket körülvevő társadalomról. A betegség árnyéka sajnálatosan végig ott lebegett felettük. Kosztolányi személyiségére erős hatással volt Mária. Életének jót tett ez a románc. Érdemes megismerni, elmerülni színes költészetében és szórakoztató, gazdag prózájában is. 
A könyvet bárkinek ajánlom, mert kedvcsinálónak is remek a számtalan információ és kép mellé.
Kosztolányi Dezső alig 51 évet élt.


A Ha nem volnátok ti - Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei ITT rendelhető!

Bíró-Balogh ​Tamás író, irodalomtörténész 1975-ben született Gyomán.
Két prózakötete is napvilágot látott: (Egy füzet magánélete, 1993, Nemlétező dolgok, 2004).
1996-ban Faludy-díjat kapott. 2006-tól tagja a Szépírók Társaságának, 2010-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak is.





Jaffa, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634752042