Sötétben

Cara Hunter: Sötétben 
(Adam Fawley 2.)






                                                                                   










Cara Hunter előző krimije meglepően nagy siker lett, így nem kérdéses, hogy ez az újabb történet is hatalmas érdeklődésre tarthat számot. Adam Fawley nyomozó és csapata újra nyomoznak. Ezúttal egy felújítás alatt lévő oxfordi ház pincéjének titkát kell kideríteniük. Önálló történet, nem függ össze az előzővel, csupán a nyomozócsapat azonos.

Tulajdonképpen egy jó krimit olvashattam, mégis tele vagyok ellentmondással ezzel a történettel.
Egyrészt úgy érzem, túl hosszúra, túl bonyolultra, sötétre sikerült ez a könyv, mindenképpen valami nagyon csavarosat, nagyon ütőset próbált írni a szerző. A kevesebb talán több lett volna.

Sok a szereplő és a technikai megoldások, egyéb áthallások is gyengítették számomra az élményt. Spoiler nélkül: kár volt A szoba és A tetovált lány elemeit idehozni. Zavaró, másolás-szagú. Ahogyan a sok egyéb utalás, idézetek, célzások, és a necuke-gyűjtemény már tényleg nem kellett volna még. Az arányokkal van bajom. A kiindulási történet izgalmai elvesznek, háttérbe kerülnek a másik, évekkel korábbi eltűnt feleség ügye kerül előtérbe. Ami ad elég izgalmat. Aztán kínkeservesen kapunk végre egy laza összekötő részt, hiszen a két ügynek valahogy KELL találkoznia. A bevállalt gyermek és a kivitelezés agyrém, elképzelhetetlen számomra. Ami pozitívum még: olvashatjuk a rendőrségi kihallgatások jegyzeteit, e-maileket, és a közösségi média szerepe is előtérbe kerül.


Kétségtelen, hogy rendkívül összetett és izgalmas a történet. A bűntények és a felderítések kifejezetten csavarosak, bár az elterelő hadművelet némileg inkább zavarossá tette néhol az ügyet. Elveszik az izgalom, az olvasó már kínjában várja: legyen már vége, lássunk már tisztán, mert egyre nagyobb a káosz az eseményekben. Az ember teljesen megunja a történetet még azelőtt, hogy izgalmas lenne. Kissé erőltetett és összességében hihetetlen volt.

A nyomozás pedig tétova lötyögés... Nem csupán a rendőrség tapogatózik tétován a sötétben, de az olvasót is ott tartja Cara Hunter. Elfelejti bevonni a nyomozásba. Adam Fawley és felesége, Alex még mindig a fiuk öngyilkosságának traumáját igyekeznek feldolgozni. Törékeny a kapcsolatuk, egymás felé is keresik az utat. A pincéjéből kimentett kisfiú lesz ebben segítségükre, ez is egy elég váratlan és meglepő fordulat. Ez a lélektani szál tetszett, hatásos, emberi fordulat. 
A nyomozás középpontjában inkább Gislingham áll, aki elég ordenáré szóhasználatával, közönségesen viselkedik végig. Ha ez humor lenne, nem működik nálam. A nyelvezete, stílusa a regénynek szintén elég megszokott. Ami csavar a történet végére kiderül meglepő és tényleg hihetetlen. Ez tetszett, a könyv nagyon jól kezdődött, a vége is nagyon jó. Egyértelműen kiszámíthatatlan volt. Még úgy is, hogy már-már elképzelhetetlen, hogy EZÉRT történtek a dolgok, évekig... ugyan.

Ez most egy sláger-könyv, illik szeretni, jobban is sikerült, mint az első rész. Érdemes lehet tenni egy próbát vele. Mert kinek a pap, kinek a papné… Úgy gondolom, hogy a zseniális és a szenzációs szó már közhellyé silányult újabban. Nem lenne illő, ha ide írnám annak a három, mostanában olvasott és valóban zseniális, szépirodalmi szintű kriminek a címét... Ez simán egy izgalmas, fordulatos, sötét krimi. Nem megy az átlag fölé. Erős négy csillag számomra.




A könyv kiadói oldala: ITT tudod megszerezni Adam új nyomozását!











XXI. Század, Budapest, 2019
458 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155915345 · Fordította: Gömöri Péter