Trollok alkonya Három középkori történet Izlandról
Mai modern világunk internet-trolljait ismeri mindenki, találkozhat velük könnyedén. Mi a helyzet a régmúlt idők trolljaival? Kik is voltak ők valójában? Dunajcsik Mátyás fordításában most először olvashatók olyan középkori szövegek, amelyek izgalmas és jó bevezetőként szolgálnak az óészaki sagák világába is, melyek nélkül sem A Gyűrűk Ura, sem a Trónok harca nem születhetett volna meg.
A skandináv mitológia kereszténység előtti hitvilágába ad betekintést ez a szépséges kötet. Már kamaszként is szívesen kalandoztam, érdeklődéssel olvastam a skandináv népek különleges, furcsa lényeiről. Talán ezek a mitológiák alapozták meg később az északiak felé kialakult érdeklődésemet. Izgalmas találkozás volt, mivel néhány hónapja olvastam a Halaknak nincs lábuk című regényt, ami a mai izlandi szépirodalom egyik kiváló darabja.
Az északi germán népek, svédek, dánok, norvégok és izlandiak közös hitvilágáról bizony alig tudunk valamit, pedig igen eseménydús korszak volt ez az említett népek életében. Az izlandi sagák több témakört ölelnek fel, ebből ad ízelítőt a könyv. Senkit ne tévesszen meg, hogy csupán három történet került be a válogatásba, alapos és jó kedvcsinálónak ígérkezik, ezt bizton állítom. Aki kedveli a vikingeket, kíváncsi az északiak életére, gondolkodására, hiedelmeikre vagy szereti a skandináv krimiket, jól fog szórakozni. Sötét és hideg, mozgalmas világ elevenedik meg a három történetben.
A Trollok alkonya szórakoztató mese, de nem könnyű olvasmány rövidsége ellenére sem. A három történet mind hosszúságában, mind pedig tartalmában különböző. A skandinávok sokáig megőrizték pogány hitüket és ez a mitológiájukban is nyomot hagyott. Ahogyan nálunk, ott sem ment zökkenők nélkül a keresztény hit felvétele.
Igen alapos bevezetést kapunk, arról, hogy miként is maradtak fent ezek a történetek, a bennük szereplő lények, eszközök a valósághoz közeli megjelenési formájában, valamint olvashatunk a legfontosabb forrásokról. A Régi vagy Verses Edda (Edda-énekek) és a Prózai Edda művek adták az alapokat, ez talán közismert.
Találkozhatunk alakváltó harcosokkal, jövőbe látó óriásokkal és különféle csodalényekkel, furcsa teremtményekkel. Az élet mellett a halál és ahhoz kapcsolódó hiedelmeik és a temetkezési szokások is megjelentek a mitológiákban. A túlvilág ott is sok hiedelem forrása. A gondolataik, szokásaik és hiedelmeik a természet fontossága és irányt adó jelenségei váltak jelentőssé. A trollok és óriások valamint a kereszténység megjelenése csak fokozta a misztikumot, a titokzatos világ jelenségeit.
A hegylakó meséje az első és igen rövid történet a kötetben. A félelmetes hangú óriás csupán a hangjával szerepel, mégis kellően ijesztő. A világító szemek, a barlang sötét mélye és a hóvihar fokozzák a hatást. Van egy prózai, rövidke kerettörténet és a verses költemény, ami apokaliptikus vulkánkitörést jósol. Ezt énekli el az óriás barlanglakó a két eltévedt utazónak.
Népmesei világ jelenik meg a második sagában is. A gleccserek, tűzhányók, fjordok vize és a népi hagyományok, hiedelmek jól összhangban keverednek Birkaláb Porstein meséjében is. Itt más valós nagyságukban, életterükben jelennek meg a trollok. Zömök, erős alakjuk az ember fölé magasodik, medveszerű bundájukkal elég félelmetesek. A balkézről született fiú története meglepő, hogyan válik igazi trollvadásszá, már-már társadalmon kívülivé. A különös, de jellegzetes ragadványnevek is érdekes és jó képet adnak a szereplőkről: Vörös Erik, Szerencsés Leifur és a Seggrázós Ásbjörn neveket talán nem is kell magyarázni. Asszonytrollok is akadnak a sagákban, ami igen humorossá is teszi némelyik epizódot. A rúnák az orrdíszes faragott hajók és a ragnarök mellett természetesen megjelennek az istenek, ők is szerepet kapnak: Odin és társai az izlandiak kultúrájának fontos, nélkülözhetetlen közvetítőeleme.
Bárdur, a Havashegy védistenének története került be a válogatásba lezárásnak, nekem ez tetszett legjobban. Ez a leghosszabb saga. Itt a cselekmény és a stílus egészen más. Mind a három történetre jellemző, hogy a vallás, az északiak hiedelmeik, gondolataik elevenednek meg. Egy mára eltűnt korszak jelenik meg előttünk. Gestur követve apját trollvadász lesz, ezzel bizonyítva erejét, ügyességét. A népmesei motívumok tetten érhetőek itt is. Izgalmas és sötét utazás ez, amíg Óláfur király udvaráig jut.
A Trollok alkonya igényes és tartalmas könyv lett. Az illusztrációkat Krizbai Gergely “Krizbo” készített.
Dunajcsik Mátyás (Budapest, 1983. december 9.) költő, író, műfordító, kritikus.
Szépíróként és kritikusként a kétezres évek elején kezdett publikálni az ország vezető lapjaiban. 2010 és 2011 között a Magvető nemzetközi kapcsolattartója volt, majd a Libri Kiadó 2011-es alapításától 2014-ig szépirodalmi főszerkesztőként dolgozott az új kiadói műhelyben. 2014 őszétől Reykjavíkban izlandi nyelvet és kultúrát tanul.
IDE kattintva egy friss interjú olvasható a szerzővel!
Helikon, Budapest, 2018
180 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634790709
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése