Anjouk II.A tavasszal elindult sorozat második részéhez érkezett. Anjou Károly legyőzte Csák Mátét és ezzel a Felvidék ura lett. Mégsem folytathatja az uralkodását nyugodtan, mert most a déli részeken lángol fel a belviszály. Az évtizedes belső háborút most a Subicsok szítják fel. Bátor Attila a liliomos lovag bosszúra éhesen keresi a családjára támadó fekete lobogós embert és segítőit.
Károly Róbert (eredeti nevén: Caroberto Anjou) egyike hazánk legfontosabb uralkodóinak. Nevéhez köthető az Árpád-kor végére kialakuló káosz felszámolása, a feudális magyar állam külső-belső megerősítése. A királyi hatalom megszilárdítása és helyreállítása várt az alig tizenhárom évesen Magyarországra érkező hercegre. Mindezt külső segítséggel és támogatással, és komoly harcok árán és hosszú évek alatt sikerült elérnie. Háromszor koronázták királlyá.
Barátja és bizalmasa a liliomos lovagként emlegetett Bátor Attila ellen kezdtek összesúgni, a király ölebének nevezték. Volt ebben persze valami, ám a bölcs király ezt a kérdést is helyre tette, megoldotta. Attila méltón viselte sorsát, ésszel ő is felmérte a kialakult helyzetet. Nem volt ez könnyű pillanat a rá mért sorscsapás mellett. Az olvasó úgy csukta be a Liliom és vér első kötetet, hogy a dubicaiak sorsáért izgulhatott... igaz, rész információkat kapunk, azonban szó szerint az utolsó mondatig izgulhatunk most is, mi is történet velük. A történet kanyarog és okoz fordulatokat, meglepetéseket az olvasónak. Közben a történelmünkről alapos részletességgel ismerhetünk meg részleteket. Nekem meglepő tény volt, ami a regény egyik fontos mozzanata: 1322-ben hazánkban még volt rabszolga-kereskedelem. Erről most itt bővebben nem írok, hiszen akkor alaposan elspoilerezném a történések sorát. Minden ott folytatódik, ahol a Liliom és vér véget ért. Az események több szálon futnak ezúttal is. Attila a családja nyomait kutatja, és ha már középkor, legyen harc is: a mühldorfi csata képeit kapja az olvasó. Meglepő dolgokat tudhatunk meg az akkori életről. A szereplők élete és sorsának alakulása során remek képet kapunk erről. Mindezt olvasmányos formában, közérthetően, színes és lendületes cselekménnyel.
A kiskirálykánt viselkedő Subics Mladen önzősége határtalan hatalomvágya elképesztő. Ékes ellenpéldája a testvéröccse. A kialakult helyzetben még van hozzá arca, hogy a királytól kérjen segítséget, aki természetesen megadja azt, bár nem pontosan úgy, ahogy arra számítanak. Ez a mozzanat is a király bölcsességét mutatja. Szintén érdekesség, a magyar aranyforint bevezetésének háttere, a készülő pénzreform. Ebben fő segítője Nekcsei Demeter tárnokmester volt, ő dolgozta ki
az alapokat.
Az események egyik legizgalmasabb része a negyedik epizód. Itt részesei lehetünk a már említett mühldorfi csatának, ahol négy király csapott össze. A csata részletes és pontos megjelenítése ismét csúcspontja lesz a regénynek, ahogyan azt már megszokhattuk Bíró Szabolcstól. Korhű és alapos elemzést kapunk a korabeli hadvezetésről, technikákról, fegyverzetről. Itt dől el, hogy kié lesz a német-római császári cím. Bíró Szabolcs biztos kézzel vezeti szereplőit, élmény volt olvasni.
Természetesen nem marad ki Lackfi István, aki a felvidéki hadjáratban szerezte meg lovagi címét. Most ezer lovast vezet a mühldorfi csatába. Feltűnik László is, a gyilkossá lett, mindjobban lecsúszó udvari lovag. Hiába menekül sorsa elől, az beteljesedik fölötte.
Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regényfolyamának második kötete remek folytatás, végig fenntartja az érdeklődést a történések iránt. A lezárás ismét parádés, ott és akkor ér véget, amikor a legérdekesebbé válik. Tavasszal érkezik a harmadik rész!
Athenaeum, Budapest, 2015
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632934624
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése