Magyarország az oroszok csapdájában
"Pedig André már azt hitte, hogy maga mögött hagyhatja a zaklatott múltat. Tévedett – mert az oroszok nem felejtenek…"
Az Adré-történet folytatására két évet kellett várnunk, de megérte. Talán a sorozat legkiérleltebb darabja lett. A minden kétséget kizáróan kitalált kaland, egy oknyomozó riport alaposságával van felépítve. A sorok között a figyelmes olvasó a közélet valóságaival, és annak döbbenetesen kemény és kendőzetlen kritikájával találkozhat.
Már a nyitó epizód egy remekbe szabott, lendületes kezdést ad. André a figyelmes és odaadóan szerető, lánya iránti rajongással lévő apa szerepében tűnik fel. Azonban a múlt ott van a zsigereiben és egyből felfigyel, más szemmel nézi a csadorba öltözött, meggörnyedt nőt, aki... a nizzai óvoda előtt megjelenik Dagesztán és a fekete pokol.
Ismét nagyon tetszett, ijesztően mai, hihető a „mese” és elgondolkodtató... Kapkodom a fejem, hogy milyen iszonyatos világban élünk, milyen hatalma van a pénznek és mennyire nem számít egy emberélet, akár egy gyereké sem. Az összefonódások, a ki - kinek a kije, direkt lejáratás, a más kárán meggazdagodni, az önös érdekeket szem előtt tartva, csak látszólag törődni az országgal. Amit Magyarországról és a politikai elitről írt, remélem nem igaz, bár ott belül tudom, de. Ki tarja a magyar mezőgazdaságot kézben? A gátlástalan politikai elithez felzárkózni akaró földesurak először még csak egy zalai vadászkastélyban tervezgetnek nagy bátran, később már orosz oligarchákkal, Azerbajdzsánban.
A könyv és a történet jó, Frei tud írni, ezt már bizonyította. Kiérlelt, kerek egészet kap az olvasó. Jól illeszkedik a sorozatba külső megjelenésében is, de akár önállóan is olvasható. A múlt eseményeire való apró visszautalások nélkül is érthető és kerek. A sok helyszín még érdekesebbé teszi a könyvet, Nizza után repülünk Dagesztánba, Ukrajna és a Dardanellák, New York, a Spitzbergák és természetesen Budapest (Zalarécse) a főbb állomások. André az ex-légiós, mint beépített titkos ügynök tér vissza. Józan, megfontolt karaktere nem változik, bár néha önmagában "lelkizik" picit. Hiába, az idő telik, a gyerekek nőnek...
Külön elképesztő és meglepő a sok technikai tudás és műszerpark. A számítógépes szerverre rácsatlakozó, követhetetlenül láthatatlan egységtől kezdve a szúnyognak álcázott drónokon át a titkos és titokzatos, érzékelhetetlen tengeralattjáróig. És utalva a fülszövegre: az oroszok tényleg nem felejtenek. A mit és miért kiderül az izgalmas és fordulatos történetből. Ahogyan az is, hogyan szorulunk Amerika és az Oroszok közé ebben a szövevényes nemzetközi játszmában, és miért segít a Francia titkosszolgálat? Mi a szerepe a régi, az Adrián elsűllyedt Anjou aranyaknak ebben az eseménysorban, arról alapos és színes történelem órát is kapunk Frei Tamástól. Ahogyan a mezőgazdasági termésátlagokról és a génkezelt vetőmagvak is igen érdekes része a new yorki-i oknyomozó újságírónő szó szerint szőrén-szálán való eltüntetésének.
Akik szeretnének a függöny mögé lesni, mélyebben kíváncsiak az összefüggésekre bátran tartsanak Andréval és Frei Tamással. Olvasás után lehet találgatni, ki kicsoda a magyar közéletben a figurák közül... Izgalmas és elgondolkodtató regényt kaptunk.
André várhatóan 2017-ben a Berlini játszma című történetben tér vissza!
Frei Tamás 49 éves, manapság a nevét viselő nemzetközi kávézólánc, a Cafe Frei kiépítésével foglalkozik, miközben a regényírás a szenvedélye és a hobbija. Az egykor nézettségi rekordokat döntő televíziós évek óta három város között osztja meg az idejét. Budapesten, Nizzában és Maimiban él. Könyvei helyszíneit mindig bejárja, ezért is képes valósághűen bemutatni Donyecket, Moszkvát, Tokiót, New Yorkot, vagy éppen Bakut és Marokkót. Az olvasó a különleges „világkörüli utazás” ellenére szinte mindvégig Magyarországról olvas majd, mert az Agrárbárók a kulisszák mögé pillantva a jelenkor Magyarországát próbálja megérteni.
Alexandra, Pécs, 2015
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633576373
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése