2015. április 3., péntek

Megtagadom

Per Petterson: Megtagado

                                                          



Per Petterson harmadik kötete jelent meg idehaza nemrégiben.
A nagyszerű norvég írónak a Lótolvajok című regénye után most a Megtagadom az életmű újabb darabja. Míg a Lótolvajok "aparegény", addig az új történet középpontjában a barátság áll.
Bár az apa itt is hangsúlyos szereplő.


Megtagadom, hogy alkut kössek.
Megtagadom, hogy megbocsássak.
Megtagadom, hogy felejtsek.



A Megtagadom hősei Tommy és Jim, ők valaha a legjobb barátok voltak. Gyerekkorukban együtt nőttek fel, valahol messze, egy kelet-norvégiai kis faluban. A két fiú családi háttere igen csak eltérő.
Tommy a családban egyedüli fiú. Ő a legidősebb testvér, Siri mellett két ikerhúga van. Az apák itt is fontos szerepet játszanak: míg Jimet mélyen vallásos édesanyja egyedül nevelte, ő apahiányban szenved. Ami nincs, az hogy tud hiányozni? Jobb-e Tommynak, hogy van apja? Jimet ez a kérdés foglalkoztatja. Az egész történet nagyon személyes, a családon belüli lélektan ábrázolásának remeke.

Tommy anyja egy reggel eltűnik, kiszáll ebből az őrületből. Egyszerűen megszökik a folyamatos megaláztatásból. Tommy és a kislányok a szadista apával maradnak. Ebben a családi pokolban borítékolható a dráma, ami nem is várat túl sokáig. Tommy kamaszodó nagy fiú, hamar elunja a céltalan családi terrort és rendet tesz egy baseballütővel, eltöri apja lábát. Az apa ezután szó nélkül eltűnik gyerekei életéből. Reményeik szerint örökre. Azonban a rendszer nem hagyja magukra a gyerekeket... ő és testvérei néhány felhőtlen hét után nevelőszülőkhöz kerülnek. A nagy barátság is hirtelen ér véget.

Harmincöt év elteltével egy ködös hajnalon két férfi találkozik Oslóban. Tommy és Jim.
Az idő nem múlt el nyom nélkül rajtuk. Megváltoztak mindketten. Tommy vadonatúj Mercédeszben feszít, Jim pedig szociális segélyen tengődik. Igazán eltávolodtak egymástól, kifejező a kép.
A két fiú mellett a nagyobb lány testvér E/1-es emlékezéseit olvasva kerekedik ki a szikár, mégis részletgazdag történet. Semmi felesleges kör, csak a tények. Az olvasó fantáziájára bízza Petterson.
A múlt felidézéséből bontakozik ki a történet magva. Miért is alakult úgy a sorsuk. mi volt az a pont,
amikor és amiért a barátság véget ért. Az idő múlása, a változás kedvelt téma ezúttal is. Hogyan hat az emberekre az idő? Mitől és hogyan leszünk mások? Jim és Tommy elvesztették egymást, nem találják a közös hangot. A visszatérő régi emlékekből bontakozik ki a cselekmény. Siri, a húg emlékei is színezik az események sorát. Petterson pontosan jelöli mikor ki emlékezik, még az évet is feltünteti. Odafigyelős, apró pillanatokból kerekedik ki a történet.

A hőseink nem a boldogságot hajszolják, csak az életben szeretnének boldogulni. A nemlétező, hiányzó apa épp olyan rossz, mint aki van, de inkább ne lenne. Talán a legérdekesebb fordulatok egyike, mikor az eltűnt apa, úgy negyven év távlatából újra színre lép. Megtagadom. Mikor ez a címadó szó felhangzik, nagyot üt. Olyan, mint egy levegőben lógó, mégis váratlan pofon. Nos, ki
és mit tagad meg? Mindenki tagad valamit. Érdekes és metszően pontos a történések sodra.




A letisztult szövegből éppen a ki nem mondott történetek, az elhallgatott események sugallják a legtöbbet. A felejtés és a megbocsájtás fontos kérdése a történéseknek. Képesek lesznek, kell megbocsájtani? Egyéni döntéseink hatása mások sorsára.
Hogyan építik fel a saját életüket ezután?  Túl kell lépni a múlt fájdalmain, sötét titkain. Hogy hogyan, azt olvasás után döntse el mindenki. A leírt és átélt valóság megrázó közelsége erősen hat az olvasóra.
Próbál felejteni, túllépni, de kitörölni nem lehet a régi megtörtént megaláztatásokat. Olvasás közben néhány régi seb felszakadt...

5/5.






Per Petterson 1952-ben született Oslóban. 
Petterson első, novelláit tartalmazó kötete Hamu a szájban, homok a cipőben címmel jelent meg 1987-ben. 
1996-os  Szibéria felé könyvében az anyja életének gyermekkoráról írt. A regényt jelölték az Északi Tanács irodalmi díjára – a legrangosabb skandináv irodalmi díjra – és az IMPAC Dublin nemzetközi irodalmi díjra.
Az igazi siker Petterson számára a Lótolvajok 2003-as norvégiai megjelenése után érkezett el. A regényt többek között angol, német és francia nyelvre is lefordították. A könyvet 2007-ben a New York Times az év öt legjobb szépirodalmi műve között tartotta számon. 





Eredeti cím: Jeg nekter 

Scolar, Budapest, 2015
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632445502 ·  
Fordította: Földényi Júlia

1 megjegyzés: