Ahol ​csak a madár jár

 

Gunnar Garfors: Ahol ​csak a madár jár
Utazás a világ legritkábban látogatott országaiban







                                                  

"Semmi sem segít jobban hozzá az emberek, kultúrák, életfelfogások, a történelem, a nosztalgia és sajátos részletek megértéséhez, mint az utazás."





Gunnar Garfors közvetlen, barátságos személyiség. Erről az ősszel a Pest Text vendégeként Budapesten járva is meggyőződhettek az olvasók. Nagy érdeklődés kísérte a norvég utazó immár második hazai könyvbemutatóját, amin én magam is ott lehettem. Laza, nyitott ember, a dedikáláson is szivélyes és érdeklődő volt az olvasói felé. Sztorizott, élményeit mesélte el a bemutatón. Könyves formában a norvég világutazó különleges helyekre csábítja el az olvasót.

A könyv igényes kivitelű, színes, informatív és különleges képet mutat meg a világunkról. Azt mutatja be, ami nem szerepel az utazási irodák prospektusaiban, nem vonz tömegeket. A világ 20 legkevésbé népszerű helyeit gyűjtötte csokorba nekünk. A bevezetőben vázolja a koncepciót, mi is a könyv célja. Elgondolkodtató és megfontolásra érdemes ez a rész. Kedvet akar ébreszteni bennünk, felhívja ezekre a helyekre a figyelmet, ide is érdemes lenne eljutnunk. Az emberekkel folytatott beszélgetéseken és interakciókon keresztül Garfors megpróbál képet rajzolni ezen országoknak a társadalmi életéről és a mindennapi élet különböző pillanatait mutaja be. A cél az volt, hogy tapasztalatokat és olyan kultúrákkal való találkozásokat közvetítsenek, amelyekről az emberek nagyon keveset tudnak, vagy csupán hallomásból ismerik.

A világ 20 legkevésbé látogatott országában az emberekkel és a természettel való találkozás tapasztalatait közvetítve hozza közel, tényszerű ismereteket is megmutatva az országok történelméről, kormányzásáról, infrastruktúrájáról és működéséről. Hasznos, meglepő információkat olvashattam. Az itt élő emberek élete sokban függ az időjárástól is vagy az ország politikájától. 

                        

Garfors nem hagyományos turista-útikönyvet írt, hanem érdekes és elgondolkodtató anekdoták gyűjteményét a világ ezen országairól. Jó volt olvasni, megismerni ezeket a személyes beszámolókat, kalandokat. Általában megmutaja mi is az oka annak, hogy az ország miért szerepel ezen a listán. Vagy különösen távoliak, vagy nem tartják őket biztonságosnak a háború és a helyi konfliktusok miatt. A bátor és vállalkozó kedvű szerző olyan országokba jutott el, mint Líbia, Jemen, Afganisztán, Türkmenisztán, Nauru, Mauritánia és a Comore-szigetek. Némelyikükről alig hallottál, mások aligha adnak más asszociációt, mint a háborút, a terrort és a nyomort, ami nem túl kedvcsináló az utazáshoz. Valóban csak a madár és néhány bátor, merész turista jut ezekbe az országokba el.

Garfors bátran utazik, érezhetően a kíváncsiság és a kalandvágy hajtja. Barátságos és nyitott természete azt jelenti, hogy könnyen megismeri az ottani embereket. Élményeit könnyed és olvasmányos, tömör formában szőtte könyvbe. Kiegészíti ezeket általános tudnivalókkal, az ország jellemzőivel: helytörténet, kultúra, és az állatvilág is megjelenik ezen ismertetőkben. A képek igazán látványosak, sokat adnak a történetekhez. 

A könyvet gazdagon illusztrálják a szerző által megismert személyekről és általa meglátogatott helyekről készült kifejezetten jó minőségű fotók. Ezek igen látványosak, egyediek és tökéletesen adják vissza a helyszín hangulatát, szépségét. Több említett országba szívesen elmennék, ha tehetném. Szórakoztató, informatív utazáson vehetünk részt Gunnarral, különleges országokat, kultúrákat megismerve juthatunk akár a fotelból, messzire. Érdemes erre az utazásra elindulni, minden pillanata különleges élményt ad.




ITT rendelhető a kötet, akár dedikálva is!






           

Gunnar Garfors (1975. május 29. (Hammerfest, Norvégia) – ) médiaszakember, író és világutazó. Ez utóbbi minőségében több világrekord is fűződik a nevéhez, amelyeket persze nem tekint valódi utazásnak, „logisztikai” rekordoknak nevezi őket: 2012. június 18-án a brit Adrian Butterworth-szel együtt Guinness-rekordot állított fel azzal, hogy elsőként járt öt kontinensen ugyanazon a napon. Egy másik világrekordot 2014 szeptemberében döntött meg barátaival, Øystein Djupvikkel és Tay-young Pakkal, amikor 24 óra alatt 19 országot látogattak meg.




Cser, Budapest, 2023
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632787008 · Fordította: Patat Bence

A ​szín hallgatása

Narine Abgarjan: A szín hallgatása




                                        

Régóta rajongója vagyok Narine Abgarjan irodalmi munkásságának. Az írónővel való ismeretségem az Égből hullott három alma című regényével kezdődött, még 2019-ben a könyv hazai megjelenése idején. Azonnal megfogott, lenyűgözött stílusa, írói világa. Utána már vártam és elolvastam az összes idehaza megjelent könyvét. Sajnos nincs belőlük olyan sok, ez a legújabb A szín hallgatása a negyedik könyve, ami a Typotex Világirodalom sorozatban jelent meg. Ez az újdonság lett a sorozat éppen 100. kötete.



       

Számomra Abgarjan könyvei a legjobb lelki nyugtatók. Egészen egyedi, varázslatos olvasmányok.
Különösen szeretem az „Égből hullott három alma” című regényt, de a "Szimon" is nagy kedvencem. Gazdag motívumai és a történetek varázsa, humora és drámájának keveredése  egyedülálló. 


Narine Abgarjan történeteinek szinte valamennyi hőse az örmény hegyek kis falvaiban élnek, maga az írónő pedig az örményországi Berd városában született. A szülőföld őszinte szeretete érezhető. Úgy tűnik, hogy a szerző könyveiben elmerülni egészen egyszerű, különleges élmény. Az olvasó úgy érezheti, ott jár, ott van és ismeri ezeket az embereket, akik a hétköznapok egyszerű hősei. Narine Abgarjan szeretettel ír róluk, szinte családtagokká válnak, mint kedves, távoli rokonok. Könyveiben gyakran ír a békés, boldog gyermekkorról és a háború hatásairól is. 

Az író tehetsége abban nyilvánul meg, hogy ezek a történetek halkan, nyugodtan, szinte észrevétlenül ragadnak bele az olvasó lelkébe. Úgy gondolom, hogy nagyban hozzájárul a sikerhez Goretity József értő és érző, líraian csodás fordításai.


Új regényének története mesés, amiben azért ugyancsak megjelenik a dráma. Mégis életigenlő, reményt ad az olvasónak a zárt kisközösség élete. Ez a túlélés záloga is egyben. Helyszín a már jól ismert örmény kisváros, Berd. Főhősünk egy hétéves kisfiú, Levon, akinek szinesztéziája van. Számára a számok és zenék, színekké változnak. Másképp éli meg az élethelyzeteket, a színekkel kommunikál.
Testvére Gevo autista kamasz. A két fiú testvéri kapcsolata egyedi és különleges pillanatokat ad a héttagú család életéből. Fontos szereplő még a nagymama alakja. A történetet feldúlja a valóság, a halál hirtelen megjelenése. A fájdalom, a visszavonhatalan veszteség is színekkel jelenik meg a fiú előtt, miközben apja is megküzd a fájó valósággal. Élni kell tovább, hiába a fájdalom. Kegyetlen valóság ez, amit sajnos mindenki megtapasztal. Különleges hangulatú, izgalmas és nagyon személyes történet ez, ahol a gyász, gyermektelenség, házasságtörés is felvillan a szegénység mellé. Mégis ezek az emberek a lehetőségeikhez képest boldogok, elégedettek.

                          

A következő novella a Szív címet kapta. Itt két női testvér a főszereplőnk. Furcsa összetartozás van közöttük, hiszen az egyiknek sok gyereke van, most is éppen várandós, míg a másik hiába vágyik gyerekre, nem sikerül neki. A jövő és a boldogság meghatározója a gyermek, ami összekapcsolja az embereket. Fájón valós női sorsok elevenednek meg előttünk. Ugyanekkor itt van az idős, magányos férfi története, aki csodásan restaurál bútorokat. Minden hozzátartozóját elvesztette, fiait cinkkoporsóban kapta vissza, a háború drámája itt is megjelenik. Tetszett a visszatérő gulpa motívuma, az ételek sokszínűsége és az emberek egymás iránti őszinte figyelme.
Az utca lakóinak különös szokása adja meg a hátteret ehhez a novellához: az itt élők minden hónap egyik vasárnapján kiviszik a házból a szívüknek kedves tárgyaikat. A gonosz elűzésének módja ez. A tárgyak megelevenednek, élettörténeteket, sorsokat idéznek fel. Ezek az egyéni sorsok, az egymásra utaltság az, ami reményt ad ezeknek az embereknek.


A harmadik, záró rész a szerző utazásait villantja fel. A világot járva mindenhol találkozik elvándorolt örményekkel, akik elhagyták hazájukat. Néha egy pillantás, egy tüsszentés elég, hogy felismerje őket. Színes, illatos, sajátos benyomásait úti élményeit képeslapszerűen olvashatjuk. Megjelenik Anglia, Amerika, Kanada de az Olaszországban töltött időszak is izgalmas és szívmelengető pillanatokat ad. Jereván nyüzsgő világa vagy Dél-Korea egzotikuma is eleven, gazdag képekkel jelenik meg előttünk. Az ilyen személyes élmények laza füzérét olvasva tetszettek az irodalmi utalások, Narin és fia vagy a szülei megjelenése, avagy éppen a sajtszeretete is mosolyra adott okot. 

Vajon Budapestről milyen emlékeket, képeket vitt magával Narine, hiszen az idei őszi Margó Irodalmi fesztivál vendégeként itt járt hazánkban. Hatalmas érdeklődés kísérte könyvbemutatóját és a dedikálást, élmény volt találkozni vele. Remélhetőleg hamarosan visszatér, lesz még erre alkalom. Személyisége, sugárzó varázsa és gondolatai még tovább fokozták az érdeklődésem könyvei iránt.


ITT kedvezménnyel rendelhető a kötet! 




                   

Narine Abgarjan (1971) orosz nyelven alkotó örmény író, az észak-örményországi Berdben nőtt fel. 2022 óta kétlaki életet él, Örményország és Németország között ingázik. A háború dúlta, vitatott státuszú Hegyi-Karabah tartományból származik, ami fontos szerepet játszik az általában önéletrajzi ihletettségű regényeiben. 2015-ben az orosz irodalomhoz való jelentős hozzájárulásának elismeréseképpen elnyerte az Alekszandr Grin Irodalmi Díjat, 2016-ban pedig az Égből hullott három alma című regényéért megkapta a Jasznaja Poljana-díjat. A könyvet tizennyolc nyelven adták ki világszerte. 

Typotex, Budapest, 2024
320 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634933205 · Fordította: Goretity József

Csak ​egy szikra kell

 

Hüse Lajos - Háromszéki Nándor: Csak ​egy szikra kell
(Esze Tamás 1.)






                                           

A Gold Book Kiadó újdonsága egy új sorozat első könyve. Igazán biztató, izgalmas és eredeti kezdés a regény. Új szín a palettán, mire nagy szükség volt.

Esze Tamás története, élete jó választásnak bizonyult, hiszen egy olyan jellemző és fontos történelmi időszakot ölel fel, ami eddig kimaradt a regényekből. A késmárki gróf, a Thököly -féle kuruclázadás vezérének sorsa már megelevenedett Csikász Lajos A félhold alkonya sorozatában, majd A Rákóczi szabadságharc is kötetbe került. Most Esze Tamás kap főszerepet.

A Thököly vezette kuruc csapatok bukása után, 1688-ban veszi fel a fonalat a történet. A színes és mozgalmas korrajz a magyar történelem jellemző pillanataként kel életre a lapokon. A bujdosók élete, sorsa fontos elem, hiszen a kuruc király elbukott. A remény és a változás iránti vágy azonban ott él az emberek lelkében. A török hódoltság végnapjait éli, a Habsburg udvar béklyóitól azonban nem egyszerű szabadulni. Kell egy új, erős, karizmatikus vezér. Esze Tamás életének háttere adja magát. Bölcs, éles eszű, jól látja az ország helyzetét.

A regény történelmi hűsége érezhető, aki kicsit is ismeri történelmünk ezen részét. Tökéletes nyelvezete, egy kerek, egész történetet ad az olvasónak. Már nagyon várom a folytatást, olvastam volna tovább a kalandok sorát. Az erőteljes karakterekkel benépesített regény hangulata és finom humora is lenyűgözött. Teljesen magával ragadott az események folyama, a két író egyedi stílusa, érezhető közöttük a jó összhang. Minden mondata a helyén van, irodalmi igénnyel megírt, jól felépített, olvasmányos a regény. Kifejezetten izgalmas volt a nyelvhasználata, az ízes beszéd, a régi szavak beillesztése, vagy a tájleírások, a hangulatfokozó népies humor megjelenése. Bevallom jó érzéseket keltett bennem a szöveg, nekem tökéletesen idézte a már említett Csikász Lajost. Jó volt olvasni, gördülékeny, nem érezni egy pillanatra sem, hogy két szerző alkotása a regény. Akad itt kaland, romantika, sötét összeesküvés, de a történelmi háttér is erős. Érezhető végig, valóban nagy az elkeseredettség az emberekben, tényleg "csak egy szikra kell". Ez fog a Rákóczi szabadságharcban kicsúcsosodni, ahol Esze Tamás alakja meghatározó lesz.

Nagyon szerettem ezt a könyvet olvasni. Igényes és látványos leírásokban, párbeszédekben gazdag. A cselekmény izgalmas, változatos és remekül megrajzolt karaktereket kapunk. Kalandban, cselszövésben nincs hiány, felbukkan a szerelem is. Nem csupán a férfi alakok vagy a gonosz szerepe kidolgozott, a mellékszálak is érdekesek, ahogyan a női szereplők is jellemzően erősek. Emberi sorsok, életek kerülnek a fókuszba, több feszült és összetett helyzettel találkozhatunk. Forrong a felvidék, nagy az elkeseredettség, nem csak a láp mélyén. A nemesek viselt dolgait is megismerhetjük, elszomorító valóság ez is. 

A remek tempójú, végig sodróan izgalmas cselekményben ugyanis komoly szerep jut a nőknek. Bíró Anna kiemelkedően jó karakter, méltó párja Tamásnak. Ahogyan az özveggyé lett Barkóczyné Koháry Judit asszony is céltudatos, erős nő. Férje halála ügyében "nyomoz", ami korhű krimiként elevenedik meg a történésekben. Ellenlábasa Kis Albert is tökéletes gonosz, érdekeit szem előtt tartó figura.

Nagyon egyben van ez a könyv! Gratulálok, valóban szép munka! A kiemelkedően jó borító, a tetszetős füles kartonált kivitel, a fikció és a valóság találkozása, a szépirodalmi igényességű szöveg, a tökéletes, élethű karakterekkel és a jó cselekménnyel az év egyik legjobb történelmi regényét kapja az olvasó. Mindenkinek csak ajánlani tudom, kiemelten a magyar történelem iránt érdeklődő olvasóknak. Én új kedvencet avattam. Türelmetlenül várom a folytatást!




A könyvet ITT, keresd kedvezménnyel a kiadónál! 

    

Hüse Lajos:  1970-ben született Egerben.

Humánbiológus- szociológus, a Debreceni Egyetem docense. 1996 óta publikál, tudományos munkái mellett tizenöt regénye és közel negyven rövidebb írása jelent meg. Családjával a honfoglaló magyarok első szállásterületei közelében él a Nyírségben.

                                                                                                          

Háromszéki Nándor

Író, szerkesztő. 2007-ben publikálta első novelláját, azóta további 42 rövidebb-hosszabb írása jelent meg nyomtatásban. A fantasy és sci-fi történeteit Tim Morgan néven jegyzi, minden egyéb zsánerhez a Háromszéki Nándort használja. Korábban hosszú ideig élt Ausztriában. Jelenleg a Dunakanyarban található az otthona.

Gold Book, Debrecen, 2024
424 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634267140

Tucci ​asztalánál

 

Stanley Tucci - Felicity Blunt
Tucci ​asztalánál




                                                         

"Az étkezések nekem mindig is többet jelentettek egyszerű táplálkozásnál."






Pazar fotók, családi történetek, valamint az olasz és angol konyha bevált receptjeinek csodálatos választéka adja a kötet gerincét. Hangulatos, jól megírt, minden recepthez tartozik egy rövid kedvcsináló történet, ami a fantasztikus recepteken túl hihetetlenül érdekessé teszi ennek a szakácskönyvnek az értékét. Maga a könyv kiváló minőségű, jó kézbe fogni is - őszintén szólva gyönyörű.

  

Családközpontú szakácskönyv ez, ahol a séf szerepében az ismert és népszerű színész, Stanley Tucci tűnik fel. Ő képviseli az olasz ételek szeretetét, mellé társult az angol ételek ismerője, Felicity Blunt. Ő akkor még mint kedves jóbarát társult a színészhez, mára már a felesége lett. Itt érdemes megjegyezni a kötet eredetileg 2014-ben jelent meg. A bevezetőben az ötlettől a könyv létrejöttének körülményeiről is kapunk információkat. Tucci és Blunt családilag vallja, a közös étkezés meghatározóan fontos egy család életében, és nem csak ünnepnapokon. A két család kulináris hagyományait gyűjtötték egybe ebben a szakácskönyvben. Kiegészítve barátaik remek receptjeivel. Teljes menüsorok elkészíthetőek: levesek és saláták, falatkák, halak és tenger gyümölcsei mellett szárnyasok, vadak is az étlapon vannak.

Remek köretekkel tálalhatjuk ezeket. Természetesen a desszertek sem maradnak el. Felhívnám a figyelmet a sütés nélküli csokitortára. Az egész könyvre jellemző, olyan receptekkel találkozhatunk, amelyek egyszerűek, de minőségi alapanyagokból készülnek és hagyományos ízeken alapulnak.

                

Nagyon fontos még a jó konyhai felszerelés is. Lábasok, sziták, kések és spatulák, fogók között óriási a választék, erre is kapunk ötleteket, mit használjunk, mi az, ami elengedhetelenül fontos kellék a konyhánkban. Alapanyagok tekintetében is hasonló ötleteket találunk. Az ételek szeretete érződik a receptekből. Közvetlen és lehengerlő stílusban, rövid és hasznos felvezetőkkel olvashatjuk a recepteket. A családi háttér, hagyományok, emlékek szinesítik a recepteket. Talán vicces, de elsőnek amit ki is próbáltam az az uborkasaláta volt. Különösen megfogott és hamarosan kipróbálásra kerül a sültkrumpli-saláta is. Érdekesnek tűnik a leírtak alapján. A bolognai mártás is terítékre kerül nálunk, hiszen nagy kedvencünk az olasz konyha, ami nem csak pizzából áll.

A halak esetében mint érdekességet érdemes elolvasni, részemről maradok a magyaros halételeknél. Azonban Felicity gyerekkori kedvence ismét izgalmasnak tűnik. A Pásztorpite amolyan kiadós egytálétel. A köretek fejezet is ínycsiklandó ötletekkel megszórt ételeket ajánl. Nagyon jól használható, elkészíthető a kötet receptjeinek nagytöbbsége. Igazi családi konyha ez, hiszen a gyerekek is szerepelnek kedvenceikkel. A közös főzés is összetartó-kovácsoló erő egy családnál, ami még élmény is. Stanley Tucci kiváló színész, és egyben kiváló szakács is. Ez egy igényes kivitelű könyv, amely megragadja a közös étkezések varázsát. Tucci könnyed stílusú, szellemes visszaemlékezései emelik a kiadvány élvezeti értékét.


Aki olvasta a két éve megjelent önéletrajzát, tudja mit is jelent a konyha egy olasz család életében. A terített asztal varázsa, az étel illata mindig jellemző momentum. Most Felicity révén, aki nem csak új ízeket, ételeket hozott a családba, de szokásokat is.
Fontos, konyhában jól használható alapreceptek sora zárja a kötetet. Nemcsak az általános főzési utasításokat, hanem az összetevők listáját is megkapjuk. Tartalmas, jól használható kötet, amely nem csak szórakoztat, de a családi együttléthez adhat néhány finom falatot.



„Életem ​legboldogabb pillanatai szinte mindig a konyhához és az asztalhoz köthetők. Ez a felismerés hívta életre ezt a könyvet.ˮ
Stanley Tucci



A könyv ITT megvásárolható kedvezménnyel!







HVG Könyvek, Budapest, 2024
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635656370 · Fordította: Pap Ágnes

Pompeji

 

Gabriel Zuchtriegel: Pompeji
A pusztulás varázsa



                                            

Az összes történelmi korszak közül talán az ókor keltette fel legjobban az emberek képzeletét és kíváncsiságát. Talán mert időben olyan távoli, és éppoly keveset tudunk róla, ugyanakkor hihetetlenül gazdag örökséget hagytak ránk, gondoljunk csak egyiptomi, olaszországi vagy görög nyaralásunkra. Lépten nyomon ásatásokba, templomokba, szobrokba botlunk, melyeket ókori elődeink készítettek. Mértani, mérnöki pontosságú piramisok, csodás freskók, utak maradtak fent napjainkig, nem kevés fejtörést okozva tudósainknak, akik az ókoriak életét, mindennapjait, lenyűgöző technikáit igyekeznek megfejteni. Nincs két egyforma lelőhely, ásatás, azonban Pompeji a történelem legszörnyűbb vulkánkitörésének helyszíne kiemelkedik ebből a sorból.


Pompeji egy örök téma, nehéz is újat mondani róla. Teljesen ésszerű a magyarázat, hiszen a Vezúv lábánál elterülő város, Pompeji legendája tökéletesen kiragadott és kimerevített pillanatban maradt ránk. A vulkán kitörése által elpusztított városra tökéletesen találó a könyv alcíme „ A pusztulás varázsa”. Itt valóban egy fájdalmas és végzetes, de az utókor számára varázslatosan kiragadott momentum szemtanúi lehetünk. i.sz. 79-ben a Vezúv lávafolyama és a hamueső maga alá temette Pompejit a virágzó és gazdag ókori várost. A katasztrófa haláluk pillanatában őrizte meg a városlakókat. A láva- és a hamurétegek alatt valóban megállt az idő. Élesen emlékeztetnek minket ezzel a saját múlandóságunkra és a természet pusztító erejére. Persze, voltak előjelek, megelevenedik előttünk milyen is volt az élet Pompejiben.



A régészek és tudósok rendszerint nem a rendeltetési helyükön találnak meg tárgyakat, használati eszközöket, vagy éppen csontokat, épületmaradványokat. Pompejiben azonban szinte mindent ott tártak fel, ahol éppen használatban is voltak, fazekak, evőeszközök a konyhában pl, ékszerek a hálókban. Ki hinné, hogy a régésztársadalom is milyen összetett és szenvedélyes, bár egy ilyen hivatást valószínűleg csak ihletetten és némileg megszállottan lehet végezni. Ebben a könyvben izgalmas betekintést nyerhetünk a tudósok életébe is, hogyan dolgoznak és kutatnak. Meglepő volt arról olvasnom, hogy milyen messzemenő következtetéseket tudnak levonni néhány cseréptöredékből, vagy falmaradványból. Hát még ha egy nagyobb, épen maradt freskóval, szoborral van dolguk. Ókori falfirkák, afféle graffitik is láthatóak. Pompeji hálás téma, a szöveg tartalmas, könnyen befogadható, érdekes témákat vet fel. Sok olyan információt tudtam meg, amire egyáltalán nem gondoltam: különösen a vallással, a higiéniával és a szexualitással kapcsolatban. Bár az erotika idegen volt a rómaiak előtt, a nemi erőszak annyira gyakori volt, hogy nem is volt rá megfelelő szó. A fürdőkultúra is sok meglepő titkot tartogat az olvasónak.

Pompeji érthető módon a mai napig roppant érdekes terep a régészek számára, éppen ez teszi izgalmassá. Jelenleg is folynak a kutatások, leletmentések. Megtudtam, hogy az antik Pompeji lakóterületének mintegy harmada még feltárásra vár. Laikus szemszögből nekem több újdonságot adott, kíváncsivá tett. Szivesen elutaznék oda, amihez a látványosan szép, színes képmelléklet is kedvcsináló.

Megértettem, hogy ennek a városnak azért van felbecsülhetetlen jelentősége a régészet és az ókori népek megértése szempontjából, mert itt mindent a megfelelő kontextusban vizsgálhatnak a tudósok. Minden és mindenki a „helyén van”, megfelelő összefüggésekben láthatjuk a múltat. Pompeji, a halott város üzenete napjainkban is izgalmas, ehhez a kiváló történész ad nekünk informatív útmutatót. Érezhetően jártas a témában, szívügye a város története. Nem csak a történelem szerelmeseinek ajánlom ezt a kötetet, hiszen mindenkinek számtalan érdekességet, titkot üzen a múlt.



ITT kedvezménnyel rendelhető a könyv!





             

A szerzőről

Az 1981-ben született Gabriel Zuchtriegel régészetet és görög irodalomtörténetet tanult Berlinben és Rómában. A Bonni Egyetem doktori címének megszerzése után kétéves kutatási ösztöndíjat kapott a dél-olaszországi Alexander von Humboldt Alapítványtól. Ebből azonban több mint tíz év telt el, amikor Olaszországban kutatott, tanított és dolgozott a műemlékvédelem területén. 2021 áprilisa óta a Pompei Régészeti Park igazgatója.



Trend, 2023
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156469311 Fordította: Győri László

Tévelygő ​csillagok

 

Tommy Orange: Tévelygő ​csillagok




                                          

Kisgyerek koromtól kezdve valami megmagyarázhatatlan rajongással figyeltem az amerikai indiánok életét, történetét. Persze hamarosan jött a döbbenetes felismerés, hogy ez az NDK-s filmekből, Karl May vagy Cooper indiánregényeiből ismert vadromantikától a valóság messze van.


     

Amikor Tommy Orange néhány éve a nagyszerű Sehonnai regényével is megerősített, elénk tárta a szomorú valóságot az döbbenetes erővel bírt. A könyv három részből áll, amelyek a család hét generációját ismerteti meg velünk. Az intézményesített erőszak, a népirtás csak a kezdet volt.
Most új regényében az Amerikai Egyesült Államokban élő indián családok bonyolult történetét és traumatikus tapasztalatait vizsgálja. Több generációt, évszázadokon átívelő, történelmi tartalomban gazdag mű született. A regény a Sand Creek-i mészárlással kezdődik 1864-ben, és egészen napjainkig tart. Tommy ezúttal is több különböző szereplő történetét szövi egybe. A gyarmatosítás, az erőszakos asszimiláció és a generációk közötti traumák hatásaival, azok következményeivel küzdenek a szereplők.

Tommy Orange könyve egy borzalmas tragédiát mesél el, egy Cheyenne harcos történetén át, aki tanúja volt népe brutális lemészárlásának. Megszökik, és bebörtönzik Fort Marionba, ahol találkozik Richard Henry Pratt-tel, egy evangéliumi börtönőrrel, aki megszállottan amerikanizálja az indián őslakosokat. A teljes emberi mivoltukban megalázzák, elveszik tőlük hagyományaikat, tiltják szokásaik gyakorlását stb. Ezzel élni, tovább vinni a kapott örökséget több mint nehéz sors. Nem csoda, ha jön az alkohol, drogok, vagy bármi, ami segíthet túlélni. Hogyan lehet megőrizni és tovább vinni az ősi szokásokat, hagyományokat, miközben teljesen ellehetetlenítik az életüket ezeknek az embereknek? A generációs traumák számos érzelmi kontextusban jelennek meg a regényben. Minden generáció örökli ősei traumáját, miközben újabb igazságtalanságokkal kell szembenézzen. Pék Zoltán csodás fordítását olvasni élmény volt.   

              

Ez egyfajta előzmény és folytatás is a Sehonnai regényhez, de olvasható önállóan a visszautalások miatt. Orange maga is indián, már korábban is írt népe történetéről, most történelmi előzménnyel, utóhatással egy jelentős regény született. 

Nem túl vidám, de fontos témát tár az olvasói elé. Orange regénye kifejezetten fontos, személyes élményeken alapszik. Súlyos történeteket mesél el, bemutatva az embereket, akik túlélnek egy kormány által jóváhagyott gyilkosságot és kultúrájuk felszámolását. Sok esetben a Megfojtott virágok története is felrémlett előttem olvasás közben. Tommy Orange összetett kérdéseket vet fel, rendkívül hatásos történetében. Maga az írás stílusa is nagy hatással volt rám. Ajánlom!



ITT kedvezménnyel rendelhető! 




                            

Tommy Orange:

1982. január 19. (Oakland) –

Az oklahomai csejen és arapahó törzsek bejegyzett tagja. Sehonnai című regénye 2019-ben jelent meg magyarul. Jelenleg a kaliforniai Angels Campban él és tanít az Amerikai Indián Művészetek Intézetében.








XXI. Század, Budapest, 2024
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635685318 · Fordította: Pék Zoltán

Hogyan ​neveljünk vikingeket?

 

Helen Russell: Hogyan ​neveljünk vikingeket?

Útmutató a boldog és vagány gyerekkorhoz





                                                     

Érdemes elolvasni, még akkor is, ha nem vagy éppen szülő. A könyv valószínűleg leginkább a kisgyermekes szülőknek szól, hiszen Russell három „mini viking” anyjaként írja le megfigyeléseit, tapasztalatait.

Ha tetszett Helen Russell előző, az Egy év a világ legboldogabb országában című könyve, akkor valószínűleg nem fogsz csalódni, ezt a könyvet is nagyon ajánlom. Russell most is ugyanabban a humoros stílusban írja meg öszehasonlító tapsztalatait, érzéseit. Ezeket szakemberek, barátok támasztják alá tényekkel és statisztikákkal, a fejezet végén pedig eredeti összefoglalókat találunk.


     

Élvezetes összehasonlításokban lehet részünk, irónikus humorral meghintve. Helen sajátos megfigyeléseit érdekes információkkal színezi. Voltak benne mindenféle valós tények, adatok, amiken érdemes elmerengeni. Egészségügyi ellátás, tanulás, de a komolyabb problémákat sem söpri a szőnyeg alá. A fiatalok és az alkohol kapcsolata, a drogok veszélye illetve a média szerepe is helyet kap. Ahogyan a viharos kamaszkor, a közös élmények, a család szerepe is kiemelten van jelen. Az egyik legfontosabb, hogy a skandináv gyerekek naponta órákat töltenek a természetben... már pici baba koruktól kezdve, pedig tudjuk, ott elég zord az időjárás. Viszont szerintem mindenki élvezettel merülhet el, hogy a dánok és más skandináv országok hogyan „csinálják” a gyereknevelést. Minden bizonnyal egészen más megközelítést alkalmaznak, ami számtalan jó ötletet adhat a saját tapasztalatainkhoz. Egy próbát bőven megér, kifejezetten poitívuma a könyvnek, hogy rengeteg ötletet ad.



Kiderül, a dán gyerekeket miként nevelik önállóságra úgy, hogy más hangsúlyt helyeznek a függetlenségre, a boldogságra, miközben arra ösztönzik a gyerekeket, hogy felelősségteljes, közösségtudatos felnőttekké váljanak. Lenyűgöző, humoros történetek sorjáznak a lapokon. Már rögtön a bevezető és az első fejezet rabul ejtett. Igazán szimpatikus Helen, aki ugye angol neveltetést kapott, és elvileg egy évre költözött Dániába... azóta tíz év telt el. Tetszett a közvetlen stílusa és a könyv felépítése is. Sok számomra megdöbbentő, érdekes dolgot tudhattam meg. Érdekes összevetni az északi kultúra hozzáállását az szülőséghez, a gyermekneveléshez.

A boldogság sok apróságon múló, összetett dolog. Ami évtizedek óta látványosan jól működik Dániában. Mozognak, táncolnak, énekelnek, élvezik az élet pillanatait. Igaz tény, hogy Dánia erősen adóztatott jóléti állam, ám a dánok szívesen adóznak, hiszen kapnak is cserébe az államtól. Már a születésüktől kezdve. 

A végkövetkeztetésem olvasás után igen szórakoztató, izgalmas és színes, ahogyan bemutatja a dán kultúra egészét, ami a közösségre, a bizalomra és a mozgásra épül. Ha szeretsz olvasni más országok életéről, különösen a gyermeknevelésről, akkor ez a te könyved, olvasd el! Ez a könyv minden mai szülőnek jól jöhet, amolyan "hogyan neveljünk jól gyereket, másképpen?" Inspiráló könyv.




IDE katt a kedvezményes rendelésért!




                 

Helen Russell brit újságíró, bestseller szerző és előadó. Olyan magazinoknak és újságoknak ír, mint a The Times és The Sunday Times, a Telegraph, az Independent, a National Geographic, a The Wall Street Journal, az Observer, a Metro, a Grazia és a Stylist. Eddig megjelent hat könyvét 21 nyelvre fordították le, magyarul a HVG Könyveknél megjelent könyvei: Egy év a világ legboldogabb országában (2020.), Boldogságatlasz (2020.), Hogyan neveljünk vikingeket? (2024. szeptember).
Világszerte tart előadásokat a boldogságról, változásról, munkahelyi kultúráról és arról, hogy mit tanulhatunk más népektől az érzelmeink kezeléséről – olyan szervezetek számára, mint a Google, a LEGO, a Novo Nordisk, a The Economist és a Carlsberg. TED-előadásait és Action for Happiness előadását több mint félmillióan nézték meg.





HVG Könyvek, Budapest, 2024
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635656035

Markurellék

 

Hjalmar Bergman: Markurellék
Wadköpingi történetek




                                      

A wadköpingi történetek második része különleges olvasmány, hol erősen ironikus, hol szatírába hajló. Egyetlen nap eseményeiről olvashatunk, ami kiemelkedik a városka mindennapjaiból. Az emberek életének és sorsának mélyreható és árnyalt ábrázolásával a szerzőnek sikerül erős kapcsolatot teremtenie az olvasó és a cselekmény szereplői között. 

Egy család történetét ismerjük meg, de ezen át belelátunk a város történetébe, látjuk, milyen a korabeli svéd társadalom, az emberek gondolkodása, a személyes kapcsolatok összefonódása. Ezek a belső viszonyok végig meghatározóak, a hierarchia működik itt is. A történések mellé erős karaktereket kapunk, a szerző alapos betekintést enged a 19. századi polgári társadalom összetettségébe. Wadköping kitalált városában játszódó hangulatos, alkalmanként vicces eseményeivel Bergman az első oldaltól az utolsóig megragadja az olvasóit. Ezúttal is egy erőteljes és eredeti figura áll a középpontban.

Hjalmar Bergman mesterien építi fel a Pléhkas fogadósa, Markurell úr sorsát, ami szorosan fonódik egybe a városka életével. 1913. június 6-a, az a nap, amikor Harald Hilding Markurell, Wadköping egyik legfontosabb emberének életét egy sor leleplezés megrázza. Ez a nap az, amikor egyetlen fia érettségi vizsgát tesz. A lassanként kibontakozó hazugságok szövevénye Wadköping egész pénzügyi életét is fenyegeti.

Apa és fia között elég furcsa kapcsolat van, talán nem is különbözhetnének jobban egymástól. Markurell kívülről durva, kissé faragatlan, míg Johan jólelkű fiatalember, akárcsak legjobb barátja, Louis. Markurell lelkében felsejlik, hogy van oka gyötrődni, talán nem csak Johan tanulmányi eredménye, a vizsga kimenetele miatt. Így támad egy ötlete, hogy meghívja az iskola vezetőségét egy finom ebédre.

Miközben megismerjük a városka életének múltját, titkait, ami még rosszabb, egy másik titokra is fény derül. Olyan titok ez, amit szinte mindenki tudott, sejtett, csupán az érintett nem... Ez Markurell egész létezését felforgatja, alaposan felkavarja az állóvizet. Markurell úr egész világa hirtelen fenekestül felfordul. Minden átértékelődik, más értelmet kap. Fanyar, kissé kesernyés lesz a cselekmény, amiben a szerelem is szerepet kap. Tény, hogy a végig gátlástalan Markurell úrnak egyetlen jó tulajdonsága a fia iránti szeretet. Ami romokba hever, lelkével egyetemben. Bergman családi történetében a szereplők szembesítése elkerülhetetlen. Van-e, létezik megbocsátás? Ha igen, kinek mit tartogat ez a megváltás. Egészen különleges atmoszférájú regény. Az egyik legszívszorítóbb apa- és fiú kapcsolat ábrázolása, amit eddig olvastam. A kispolgári társadalmi réteg felszíne alatt megbúvó, már-már görög sorstragédia lapul. Sokféle kérdést vet fel a szerző, ami választ keres. Már a kezdet kezdetén kiderül, hogy a főszereplő, Markurell úr 1916 októberében vérmérgezésben fog meghalni. A lezáró novellából ennek körülményeit ismerjük meg. Kíváncsian várom a Wadköpingi történetek további részeit.




Jelentős kedvezménnyel kapható a kiadó webshopjában, IDE katt!



                      

Hjalmar Bergman 1883-ban született Örebróban és 1931-ben halt meg Berlinben. Svéd regény- és színműíró, akit a skandináv regény megújítójaként tartanak számon. 1926-ban De Nios-díjat kapott. A Wadköpingi történetekkel saját írói univerzumot teremtett. Hjalmar Bergman több regényét is színpadra adaptálták.A regény- és színműíráson kívül a film világába is belekóstolt, még Hollywoodba is kiutazott, de nem találta meg a számításait. Egyre inkább eluralkodó depressziója, alkoholizmussal és a narkotikumok iránti szenvedélyével súlyosbítva, önpusztító életmódba sodorta, míg végül egy berlini szállodai szobában valószínűleg önkezével vetett véget az életének.


&, Budapest, 2024
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156402431 · Fordította: Dió Dávid

Egy ​város legújabb titkai

 

Kordos Szabolcs: Egy ​város legújabb titkai





                               

Harmadik remek válogatásával jelentkezik Kordos Szabolcs Budapest látnivalóiról. Az új kötetbe harminc különleges épület története került, Huszár Dávid pazar fotóival kiegészítve.


Szórakoztató és informatív élményt ad a kötet, rengeteg új és érdekfeszítő, izgalmas háttérinformáció van a történetekben. Megelevenedik Budapest történelmi múltja, régen élt hírességek, épületek és lakói sorsa, de felvillan a jelen is. A szerző történészekkel, írókkal, rokonokkal, bérlőkkel, építész szakértőkkel beszélgetve eleveníti fel az ikonikus épületek történetét, lakóinak életét. A főváros számos szegletét, közismert épületeinek izgalmas, vagy éppen elfeledett titkait tárja elénk a szerző. A város történelme, legendái között kalandozhatunk. A stílusa könnyed, olvasmányos, amihez a remek fotók adnak kivételes élményt.


Elsőnek egy nyolcszáz évvel korábbi, mára elfeledett település, Kána nyomait kutathatjuk. Az eltemetett, elfeledett Kána története valóban izgalmas és meglepő. A Grand Hotel Royál történetében a szerelem is fontos elem, Krúdy Gyula jóvoltából. Nemrégiben olvastam egy hazai krimit, aminek cselekménye a Gellért Szálloda előtt lévő hidroplán kikötőből indul. Nos, itt most a flotta teljes korabeli megszületése, működése feltárul előttünk. Igazán szuper lehetett ez a lehetőség akkoriban Bécsbe vagy a Balatonra utazni.


A másik legmegkapóbb a Westend története volt számomra. A mára már 25 éves bevásárlóközpont valójában város a városban, látványvilága még mindig elképesztő. A korszak kiemelkedő és meghatározó pillanata volt a megnyitása. Meglepő volt, hogy alig tizenhat hónap alatt épült fel. A tervezőjével, Finta Józseffel készült interjú a kötet végén sok részletre világít rá. Az év elején elhunyt építész egyik utolsó interjúját olvashatjuk a kötetben. Ő tervezte többek között a Teve utcai rendőrpalotát is.


Kiemelkedő volt ismét az irodalmi, művészeti rész is. Olvashatunk Ady első és egyetlen otthonáról, Benedek Elekről, Babits Mihály agglegénylakásába is beleshetünk, barangolhatunk a korszak nagy sztárja, Honthy Hanna pazar villájában, vagy a Madame Tussauds panoptikumának helyt adó épület története is megelevenedik előttünk. Jókai szerelmi fészke vagy Budapest vőlegénye is felbukkan a könyvben.
Felsorolni is nehéz, mennyi izgalmas, legendás művész, feltaláló alakja és története kel életre a kötetben. Ezek szorosan összefonódtak az épületek, paloták sorsával. Olyan helyek ezek, ahol naponta elmegyünk, és alig tudunk róluk valamit. Nem csak érdekességeket, háttérinformációkat, de honismereti tudást is kapunk. Megannyi érdekességre derül fény ismét az oldalakon. Kordos Szabolcs alapos kutatómunkát végzett. Régi újságok, naplóbejegyzések, levéltárak anyagait használta fel. Varázsa van a múltunknak, érdemes megismerni.  Imádtam olvasni Gül Baba sorsát, vagy Richter Gedeon kutatásairól, de Ganz Ábrahám tragikus élete is elgondokodtatott. 

Mindenkinek ajánlom (és az előzőeket is), aki szeretne elmerülni Budapest múltjában, megismerné a csodás és különleges paloták, épületek történetét, lakóinak múltját. Élmény volt a szépséges kivitelű, csodás képekkel illusztrált kultúrtörténeti csemegének is tekinthető könyvben beutazni, felfedezni ezeket a fővárosi helyszíneket.


ITT rendelhető a könyv kedvezményel!




                  

Kordos Szabolcs (42) tíz riportkönyv, az Egy város titkai című kötet, és több ezer cikk szerzője. Dolgozott a repülőtéren, újságíróként és lapszerkesztőként, jótékonysági szervezetnél, élt Észak- és Dél-Amerikában, jelenleg pedig egy kommunikációs ügynökség társtulajdonosa.







XXI. Század, Budapest, 2024
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635685530 Fotók: Huszár Dávid

A ​budai vár Vagányai

 

Monica Porter: A budai vár Vagányai





                                 

Hogyan szerettessük meg a kamaszokkal az olvasást és a történelmet? Csak adjuk a kezükbe Monica Porter kisregényét, és a könyv majd teszi a dolgát. Mondhatni, több legyet egy csapásra, hiszen ez a történet szórakoztat és leköt, okít és nevel egyszerre. Ha csak kicsit is fogékony gyerekek kezébe kerül, akkor talán újabb könyvmolyokat avathatunk, akikre nagy szükség van digitális világunkban.

Mert mit tud ez a könyv? Már kézbe venni is öröm, a borító is figyelemfelkeltő, gyerekek, kutya, részlet a várból és egy tank is, amin megakadhat a fiatalok szeme. Az elhíresült lyukas nemzeti lobogó is szerepet kap, ahogyan a belső illusztrációk is jól illeszkednek a cselekményhez.

A magyar történelem igazán szomorú és máig vitatott szakaszáról olvashatunk, tulajdonképpen a mai napig folynak a viták arról, hogy mi történt akkoriban. 1956 októberét írjuk az ország a kommunista hatalom alatt nyög, az emberek lázadnának, de vasmarokkal szorítják őket az Ávósok és a hatalom. A felkelés csírája azonban már növekszik az emberek szívében lelkében, már nincs visszaút, élteti őket a remény egy szabad életre. Az egyetemi ifjúság fontos szerepe is bekerült a történetbe, ahogyan a közismert helyszineken is jól nyomon követhetjük a forradalom eseményeit. A pillanatnyi szabadság azonban nem tartott soká, a szovjet tankok visszatértek...

Ebben a miliőben kalandoznak a Budai vár titkos alagútjain és folyosóin a Vagányok, egy csapat hazafias szívű, lelkes kiskamasz. Vezetőjük Riki, aki apjával a romos várban él. Tetszett, hogy lányok is vannak a baráti társaságban, de hűséges segítőjük még Bátor, egy kuvasz kutyus. A csapatban mindenkinek helye és szerepe van, és ami a legjobb, mindenki egyenlő. A gyerekek szeretik, tisztelik egymást, elismerik azt, amiben valaki jó és ügyes, és nem törődnek olyasmivel, hogy pl egyikük dadog. Kirekesztésről szó sincs, mind nemes szívűek, jó közöttük az összhang.

„Ünnepélyes pillantást vetett a fiára. - Ez már forradalom - mondta.

"Riki félt, a nap történései is kimerítették, mégis nagyon izgatott volt. Egyetlen égető kérdés foglalkoztatta: -Szerinted győzhetünk?”

Lelkes kíváncsisággal csatlakoznak az elnyomás ellen tüntetőkhöz, érzik, itt most valami sorsfordító történik. Dacolnak a félelemmel, a veszélyekkel, kiveszik részüket, és hozzájárulnak a forradalom sikeréhez. Sőt, egy kockázatos magánakcióba is kezdenek, amihez nem kevés vakmerő tettvágy szükséges, és lelkes segítők is, hogy a terv valóra válhasson. Ennek kimenetelét nem árulom el, mindenki kalandozzon ebben a történetben. Szemléletes képekkel kerül elénk a korszak hangulata. Felnőttnek, gyereknek egyaránt érdemes elolvasni, majd alaposan megbeszélni a történelmi eseményt, bár természetesen főképpen az ifjúságnak szól ez a kötet. Számukra az olvasás igazi sikerélmény lesz, hiszen a súlyos történelmi háttér ellenére kalandos olvasmánnyal lesz dolguk, a szereplők szeretnivalóak és izgalmas az események menete, jól követi a valós történéseket. Hasznos és informatív olvasmány a fiatalok számára.

Felnőttként ritkán gondolunk bele, hogy a gyerekek, fiatalok hogyan élték meg a történelem viharos pillanatait, pedig nem lehetett nekik sem könnyű. Ebből a történetből némi képet azért kaphatunk, és megérthetjük azt is, hogy a gyerekek is írhatják a történelmet. Egy diktatúra árnyékában cseperedni, élni, küzdeni ellene nem éppen veszélytelen, ha valóban harcoltak ilyen gyerekek is, akkor büszkék lehetünk rájuk.

„Ha most megkérdeznék őket, hogy mégis mi ellen lázadnak, a válaszuk az lenne: mindaz ellen, ami most körülöttük történik”

Olvastassuk bátran el az ifjúsággal ezt a regényt, ami a valóságot meséli el gyerekszemmel, gyerekeknek, fogyasztható formában ad ismereteket. Monica Porter olvasmányosan ír, az ifjú olvasó teljesen beleélheti magát az eseményekbe. A valóságot adja vissza, hiszen saját családja története elevenedik meg. Az ’56-os forradalom képei nem csak látványosak, a mögöttes eseményeket is remekül idézi meg. A szétlőtt város, tankok, Molotov-koktél, sebesültek és a félelmetes ÁVO, a nagypolitika valós szereplői bukkannak fel a lapokon. Kellően izgalmas és történelemhű volt, ami különösen fontos már egy ifjúsági könyv esetében is.

A lezárás is jól sikerült, a drámai végkifejlet mindenki életére befolyással van. A megtépázott országot sokan elhagyták, kénytelenek voltak elmenekülni. Riki élete is itt vett egy nagy ívet, jó volt sok évvel később viszont látni a szereplőket, megismerni további sorsuk alakulását. Sok ilyen regényre lenne szükség, várom a következőt!




ITT megrendelhető kedvezménnyel a kötet.





                 

A magyar születésű Monica Porter szüleivel 1956-ban emigrált, jelenleg Londonban él, de magyar gyökerei, és szülei, a híres énekes- és színésznő, Rácz Vali, és az elismert író, újságíró, Halász Péter történetei a mai napig sokat jelentenek számára.



Móra, Budapest, 2024
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636035990 · Fordította: Péter Zsolt · Illusztrálta: Ritter Ottó

Egy ​estély a kastélyban

 

Bauer ​Barbara: Egy ​estély a kastélyban







                                           

Bauer Barbara egyik legnépszerűbb regénye A leggazdagabb árva, amelyben Wenckheim Krisztina grófnő életét tárja elénk. Most ismét Szabadkígyósra és egy korhű időutazásra invitál bennünket, ám a grófnő már férjes, hét gyermekes asszony és éppen egy estélyt ad a kastélyban. Tizenkét fogás, tizenkét novella által ismerhetjük meg az est részleteit. 1893-ban járunk, egyetlen nap eseményét látjuk az akkori arisztokrácia életéből.


Egy letűnt kor világában kalandozhatunk, megható pillanatokat élhetünk át, részesei lehetünk Wenckheim Krisztina életéből egy napnak. De micsoda nap ez! Sokkal több mint aminek elsőre látszik, ez nem csupán egy egyszerű nap, hiszen híres és ismert vendégekkel estély készülődik a kastélyban.
Kora reggel indul a nap, Krisztina és kislányai ébredeznek, velük együtt fantasztikus utazásra indulunk mi is. Krisztina emlékei között kalandozunk, megismerjük életének fontos pillanatait, gyermekeit, terveiket, álmaikat, a régi kedves családtagokat és barátokat. Minden emlékképet átsző a szeretet és a család fontossága, egymás tisztelete és megbecsülése. Az életet árnyékoló gondok bár felvillannak, de háttérbe szorulnak, hiszen mindig van minek örülni, ezeket a szép pillanatokat kell megélni, és dédelgetni,megőrizni lelkünkben. Talán ezeket kellene legfőképpen megtanulnunk Krisztinától, hiszen ő is így őrizte meg lelkében. Egy tapasztalt, életvidám és bölcs asszony képe elevenedik meg előttünk.


Sokat olvashatunk Krisztina műveltségéről, kifinomult hozzáállásáról az élethez, rendkívül jótékony természetéről, gondoskodásáról a rászorultakról. Ő alapította az árvaházat Gyulán. Ezek mind dicséretes jellemvonások, példaértékűek lehetnek ma is a tehetősebbek számára...


Ahogy halad a nap a konyhán készülnek a finom fogások. Konyhai praktikák, a környezet és szereplői eleven képekkel varázsolódnak elénk. Meleghangú, lírai a próza, ahol a család ifjabb tagjai is elénk kerülnek. A már felnőtt, távol tanuló fiúk mellett a kastély kis hercegnői is ott viháncolnak, készülődnek az estére. A gróf úr is megjelenik természetesen, több férfivendéggel, ami keretbe foglalja az eseményeket. A bővülő vendégsereg beszélgetései igazi boldog békeidőkről árulkodnak, ahol kortársként bukkan fel egy-egy anekdotában Munkácsy Mihály, Jókai, vagy éppen Gárdonyi Géza alakja. A vadászat sem hiányzik a történetből, ami akkoriban igzán kiemelkedő esemény volt. Az Ybl Miklós által tervezett kastélyról és építéséről is megtudhatunk érdekes részleteket. Tudtad, hogy éppen annyi ablak van az épületen, mint ahány napja az évnek van? (365)

Tökéletes harmóniában olvashatunk az épületről, környezetéről tájleírásokat, párbeszédeket, és picit felvillan az aktuálpolitika is. A cselekmény szívhez szóló és elgondolkodtató. A legszebb történeteket valóban az élet írja. A történet ezúttal is a valóságra épül. Bauer Barbara érezhető szeretettel, és tisztelettel mutatja be karaktereit.

Estefelé, már egyre több szép emléket ismerünk meg, megidéződik Krisztina szerető nagymamája és gondoskodó gyámjának alakja is. Lassan érkeznek az első vendégek és családtagok, készülnek a csodás ételek és fogások. Mennyi emlék fűződik egy-egy sütemény, vagy főfogás készítéséhez! Számomra legkedvesebb a Fahéjas kalácsé és a kenyérsütésé, a kovász életben tartása igazán érdekes és megható. A leves fejezet is sok izgalmas emléket idéz meg. A finom és különleges fogások sora között tehetünk egy sétát a kastélyban, jó lehetett átélni, a családi legendárium részévé tenni, óvni az emlékeket és továbbadni. Krisztina családja igazán szerencsés, és mindenki, aki ezekben az időkben élhetett, és részt vehetett egy ilyen estélyen. A kötet végén pazar fotók, színvonalas receptek által részesei lehetünk az estély fogásainak. A vállalkozóbbak otthon is elkészíthetik akár valamelyik fogást Fodor Mihály mesterszakács újraálmodott receptjeit követve. 

Különleges olvasmányélmény a könyv. Szívből ajánlom ezt a regényt mindenkinek, aki szeretne elmerülni a magyar történelem boldog, békés idejében, aki egy szeretnivaló olvasmányra vágyik. Aki kedvet kap, látogassa meg a szabadkígyósi felújított kastélyt, valóban kivételes, pazar, csodás élményt ad.


ITT rendelhető kedvezménnyel a kötet! 

  

Bauer Barbara: (1974.) hosszú éveken át volt légiutaskísérő, miközben kommunikácó és PR diplomát is szerzett. Dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztő – műsorvezetőként is. 2012 – ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei: A Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta sikeres történelmi regényeit, A leggazdagabb árvát, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafenn, a Kétszáz éves szerelem és Az aranyműves fiát. Írt életrajzi témában is.

Jaffa, Budapest, 2024
260 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634759355

Anya ​meghalt?

 

Vigdis Hjorth: Anya ​meghalt?




                                                 

Vigdis Hjorth évtizedek óta a legkiemelkedőbb norvég írók közé tartozik. Idehaza a Polar könyvek sorozatban eddig négy könyve jelent meg. Az őszi Margó Fesztivál vendége volt az írónő, hazánkba érkezett a kötet bemutatójára. Egy élénk, őszinte beszélgetés keretében vallott a történetben rejlő valóságról, a felvetett, tabudöntögető problémákról.

A legfrissebb, az Anya meghalt? kötete egy diszfunkcionális család életébe enged bepillantást. Hjorth számos fontos, merész témát fűz egybe. Már az első mondatával szíven talált, cseppet nem elrugaszkodott a történet. Mondhatom, amikor a fikció találkozik a valósággal. Johanna válaszokat szeretne a régi traumákra, ami egész életére rányomta a bélyegét.

A regény a hatvanas évei elején járó, Johanna történetét meséli el. A nő festőművész, és harminc éve hozott egy sorsfordító döntést. Az Egyesült Államokba költözött, ahol művészettel foglalkozott, családot alapított, és elszakadt a Norvégiában maradt családjától. Most visszatért Oslóba egy kiállításra, ahol az évek óta elnyomott gyermekkori emlékek és vágyak kerülnek felszínre. Szeretne biztosat tudni, magyarázatot kapni a múlt sebeire, ami egész életére rányomta a bélyegét.

Hosszú évek óta nem beszélt édesanyjával és családja többi tagjával és ami eleinte a kapcsolat folyamatosságának, egyszerű hiányának tűnt, az fokozatosan fájdalmas seb lett a lelkén. Az anya lánya kapcsolat mélyen megdöbbentő, brutálisan őszinte a generációk közötti nézeteltérés kibékíthetetlennek látszik. Nemcsak egy anya és az elidegenedett középkorú gyermeke közötti rögeszmés toxikus kapcsolat története ez. Johanna olyan döntéseket hozott, amelyek eltávolították a családjától, a család pedig összezár, kilöki, kitagadja magából. Hiszen nem lett ügyvédfeleség, mint az anyja, és nem lett belőle engedelmes lány, mint a húga. Nem ment haza apja temetésére sem, igaz nem is hívták, egy idő után nem vettek tudomást a gyermekéről sem.

Most felhívja az anyját, és arra gondol, hogy bonyolult kapcsolatuk talán helyrehozható, ha ő hajlandó megtenni az első lépést. Édesanyja azonban nem hajlandó beszélni vele, nem reagál a megkereséseire. Johanna magyarázatokat "gyárt" próbálja magának megmagyarázni, értelmezni a történéseket, okokat keres. Johanna tudja, hogy a húgáról és anyjáról kialakított kép az ő sajátja, és nem sok köze van a valósághoz. Követi, vágyakozva keresi anyját, ami sok furcsa, néhol humoros helyzetet eredményez. A nő kétségbeesett igyekezete átérezhető. A remény ott lebeg végig, ez ad a nőnek erőt.

A regény középpontjában az a kérdés áll, hogy lehet-e, tudunk-e megbékélni a múlttal, amikor nincs jóvátétel. Az anyai szeretet megosztása és a kitagadás súlyos témát ad. Van, lehet feloldozás? Milyen hatása van felnőtt életünkre a gyerekkornak? Johanna egykori döntése miatt igazi feketebárány lett, akit egyszerűen elfelejtettek, kizártak a családból.

A regény súlyos történet, címe költői, hiszen az anya a szó szoros értelmében nem halt meg, csupán a nő lelkében hagyott hatalmas űrt. A regény ritka, intenzív ábrázolása a gyerekkori traumák, régi sebek kezelésének, és annak, hogyan válhatnak az egykor nagyon közel álló emberek egymás ellenségeivé. Az anya élete, története is felsejlik, a testvéri viszony is szerepet kap. Mennyire másképp látunk régi dolgokat évtizedekkel később, már felnőtt fejjel. Mélyre hatolunk a család sorsában, ahol a múltban gyökerezik minden probléma. Tetszett a tárgyilagos, lényegretörően hideg hangnem, Johanna igyekezete, fájdalmas magyarázat keresése. Kertész Judit értő és érző fordítása tökéletesen adja vissza a regény hangulatát, a nő lelki vívódásait.

Vigdis Hjorth neve számomra már nem volt ismeretlen, az Örökség című regényét olvastam, aminek középpontjában szintén hasonló téma áll. Számomra az idei év egyik legjobb olvasmánya volt a regény, sajnos több ponton mélyen érintett, olvasás közben összeszorult a gyomrom. Még több Vigdis Hjort-könyvet szeretnék olvasni.


ITT kedvezménnyel rendelhető a regény! 





                    

Vigdis Hjorth: 1959. július 19. (Oslo, Norvégia) –

1983-ban gyermekkönyvekkel kezdte írói pályáját, azóta több mint harminc kötete jelent meg. Jellemző rá, hogy a legkínosabb, szőnyeg alá söpört témákat sokszor természetes, közvetlen, akár humoros hangon tárgyalja. Makacsul kutatja a diszfunkcionális család ártalmas működését, egyre mélyebbre ás a titkok, elhallgatások, traumák világába és brutális őszinteséggel tárja elénk, amit talál. A Polar kiadásában magyarul is olvasható a 18 nyelvre lefordított Örökség című regénye, ami a kirobbanó nemzetközi sikert hozta el számára, valamint A tanárnő dala és a Henrik Falk című könyve.





Polar Egyesület, Budapest, 2024
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155866562 · Fordította: Kertész Judit

A ​szakadék

 

David Baldacci: A ​szakadék





                                  

Mindig szívesen olvasok David Baldaccitól, régi kedvencem a szerző. Baldacci mestere a történetmesélésnek, érdeklődve fogtam bele a Férfi a 6.20-asról sorozat második részébe.

Lendületes nyitással kezdődik Travis Devine egykori katona újabb kalandja, amikor (hol máshol?) egy vonaton próbálnak az életére törni. Profikhoz illő módon kezeli a helyzetet és a bérgyilkosokat hatástalanítva kezdetét veszi egy újabb izgalmas, fergeteges kaland. A szerző olyan történetmesélési stílussal van megáldva, amely azonnal magával ragadja az olvasót, Travis Devine karaktere most különösen megnyerő és könnyen kedvelhető. Udvarias és kedves, de ha kell, halálos, főleg, ha sarokba szorítják.


   

Devine kiugrott rangerként megbízást kap régi őrnagyától, Cambelltől, aki a belbiztonsági minisztérium különleges ügyekkel foglalkozó részlegénél dolgozik. Ezúttal is tőle kapja a megbízást amikor a CIA ügynökét, Jenny Silkwellt holtan találják szülővárosában Putnamban. Halálának körülményei több mint rejtélyesek, valóban aggasztóak.

Főhősünk Putnamba utazik, és beleveti magát az események sűrűjébe. Egy kisvárosnak sok titka van, és az emberek nem fogadják túlságosan örömmel a kíváncsiskodó kívülállót. Travis igyekszik együttműködni a helyi nyomozókkal, de ez nem bizonyul egyszerűnek, szakmai féltékenység és irígység is van a háttérben.

Pörögnek az események, megismerjük a városka lakóit, a halott lány családját. Itt sok régi történés nyer új értelmet, a felszín alatt lapuló tragédiák sora bontakozik ki. Egyre több a homályos kérdés bennünk, és Devine-ben is, egyre összetettebbé válik a nyomozás.
A múlt titkai erős hatással vannak a szereplők jelenére. Remek mellékszereplőket kapunk, mozgalmas és valós az események sora. Semmi nem az, aminek elsőre látszik. A nyomozása során hol falakba ütközik, hol veszélybe kerül Travis élete, folyamatosan van miért, kiért izgulni. Az áldozat húgának története ad még gondolkodnivalót az olvasónak. Baldacci ismét elemében van, újra egy pörgős kalandnak lehetünk részesei, sokkal jobban magával rántott ez a történet mint az előző rész. Baldacci profi módon, végig stabilan tartja a jó színvonalat. Ez volt a 32. olvasásom a szerzőtől, de még mindig elvarázsolt. Csontvázak hullanak ki a szekrényekből, számos régi balesetnek beállított halálesetről derül ki, hogy mégsem volt véletlen. Jenny halála ráébreszti a városka lakóit, a múlt fájó titkait ideje leleplezni. 

Sokszor vagyunk tévúton, Baldacci bevisz minket a sűrűbe, majd segít nekünk összerakni a szálakat. Remekül adagolja a feszültséget, miközben a sziklás tengerparti táj leírásával és a halászok életének bemutatásával némi lírai megnyugvást is kapunk. Ezeket jó volt olvasni, hangulatos betétek a rohanó  akciók közt. A történet rámutat a család és a barátok fontosságára, a zárt közösségek összetartására.

Meglepetés még a végére is akad, mire eljön a megnyugtató lezárás. Baldaccitól egy intenzíven magával ragadó olvasmány, amit nagyon élveztem. Baldacci ismét bebizonyította sokoldalúságát. A befejezés egy izgalmas harmadik részt sejtet. Mondanom sem kell, alig várom!
Mindenkinek csak ajánlani tudom, fordulatos, izgalmas és szórakoztató, ne hagyjátok ki!



Kedvezménnyel ITT vásárolható meg a krimi!






                 

David Baldacci (1960. augusztus 5. )
Könyveit több mint 50 nyelven és 80 országban olvassák rajongói.

a Virginia Commonwealth Universityn diplomázott, majd jogot hallgatott a Virginia Állami Egyetemen. Diákként novellákat írt a szabadidejében, később ügyvédként kilenc éven át Washington D.C. környékén élt és praktizált. Első nemzetközi sikere az Absolute Power (Államérdek) című könyve volt 1996-ban. Ebből remek filmet is forgatott Clint Eastwood.
Alapítója a szépírást tanulókat támogató Wish You Well Alapítványnak. Feleségével, Michelle-lel és két gyermekével Virginiában él.





General Press, Budapest, 2024
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634528944 · Fordította: Szabó István

Kéksötét

 

Paula Hawkins: Kéksötét


              

Paula Hawkins újra és újra meglepi az olvasót, az emberi psziché mélyére utazhatunk új krimijével. Az aprólékos, szépen megírt és intenzív történet egy izgalmas rejtélybe csomagolva bontakozik ki előttünk. Igazán egyedi, eredeti a felütés, kiválóan indul a történések sora. Ez behálózza és fogva tartja végig az olvasót. Fontos, hogy Paula Hawkins új thrillerét Magyarországon olvashattuk először a világon.

Hawkins krimije erős kezdésével, sötét atmoszférájával, és különleges helyszínével megfogott. Bár anno nem lettem rajongója a Lány a vonaton esetében, most kíváncsian vártam mi fog történni, miféle titkokat rejt a magányos sziget és különc lakójának élete. Végig van a krimiben egy hitchcocki feszültség, amitől a képzelet beindul. A cselekmény igazán csalóka… Paula Hawkins nagyon ért a hangulatteremtéshez. 

      

A Kéksötét szereplői mérgezőek, öncélúak és önbecsapók. Nehezen barátkoztam meg velük, mindenki titkol, hordoz valami nyomasztót a múltból, de talán ettől reálisabbak. Paula hús-vér szereplőket alkotott. A magány, a vágy és az árulás készteti őket tetteikre, és ott van az a nyugtalanító érzés, hogy ha minden kiderül, milyen hatással lesz a jelen sorsukra, ha összeomlik a gondosan felépített hazug valóság. A rejtély különböző rétegei tárulnak fel lassanként előttünk. Az emberi csont Vanessa szobrában, jó indítás, majd a már halott nő életének titkai is sok érdekességet adnak. A krimi a művészek világába vezeti olvasóit. 

A múlt és a jelen lassan összeér. A naplóbejegyzésekből, régi levelekből kezd kiderülni, mi is történt valójában az elzárt szigeten. Három ember sorsa fonódik egybe a titokkal, ahol lassan ismerjük meg a szereplők háttér-történetét. Vanessa húsz éve nyom nélkül eltűnt férjének sorsa is még borzolja a kedélyeket. 

A Kéksötét egy melankolikus, mégis intenzív krimi, kifejező és találó borítója egyből megragadott. Az elejtett utalások, apró nyomok a végére adnak megoldást az eltemetett titkokra. Érdekes volt egy már halott gyanúsított múltját feltárni, mire az igazságot kimossa a tenger. A zárt sziget, az árapály miatt kitűnő és eredeti helyszín. Fontos és hangsúlyos  a környező természet, a baljós hangulatot fokozza az árapály jelensége. Paula Hawkins kreativitása, a szereplői megszállottsága megmozgatják és fogva tartják az olvasó lelkét. Egy több szálon futó, feszültséggel teli csavaros krimit olvashattam. Ajánlom minden krimikedvelő olvasónak és Paula rajongóinak.

ITT kedvezménnyel megvásárolható a krimi!






             

Paula Hawkins Zimbabwéban született, és 1989-ben költözött Londonba. Könyvei sikere előtt újságíróként dolgozott. A lány a vonaton 2015-ben, A víz mélyén pedig 2017-ben jelent meg, előbbiből 2016-ban listavezető amerikai film készült. 

Könyvei világszerte több mint huszonhét millió példányban keltek el. A lány a vonaton 2015 legjobban fogyó könyve lett, és a könyvkiadás szinte minden rekordját megdöntötte: negyvenhat nyelvre fordították le, ötven országban jelent meg, több mint száz hétig nem került le a New York Times bestsellerlistájáról – ebből negyven hetet a lista élén töltött.




Magnólia, Budapest, 2024
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635983209 · Fordította: Török Krisztina