A ​furcsa macska napja

 

Pasi Ilmari Jääskeläinen: A ​furcsa macska napja





                              

Az író előző, magyarul megjelent regénye a Dombvárosi rejtekjáratok nagy kedvencem volt. Nem csak a skandináv szépirodalmat szeretem, de a finn kortárs irodalomra is nyitott vagyok. Most mégis kissé zavarbaejtő élmény részese lehettem. A téma érdekes, megfogott, és tetszett is. Olvasmányos, kalandos utazás részese lehettem. Színes fantáziával keveredett valóság és az álomvilág képei mozgalmasak és lendületesek, ahogyan fontos elem volt a szerző előző kötetében is. Na és a macskák mindenütt megjelennek, a legváratlanabb helyeken bukkannak fel. Nem érdemes velük túl sokat foglalkozni, teszik a dolgukat, a végére pedig elgondolkodhatunk a szerepükön.

            

A regény tökéletesen illeszkedik a Typotex Világirodalom sorozatba. Pasi Ilmari Jääskeläinen szabadjára engedte a fantáziáját és egy szokatlanul játékos történetre kapunk belépőt. A szerző egy fordulatos, kalandos mesével kápráztatja el az olvasót. Rendkívül részletgazdag ez az emlékidéző, krimiszerű, de a mágikus realizmus elemeit sem nélkülöző történet. Kellően részletgazdag, összetett az események sora. Zseniális, ahogyan a mindössze egyetlen nap eseményeit megismerjük. Ezen a napon rendezik éppen a kisváros őszi fesztiválját, ami csak bonyolítja a helyzetet.

A szokásos módon induló nap a városi főépítész életét és családját mutatja be. Kaarna és felesége, Minerva kivételesen sűrű és fontos nap elé néznek, amit egy váratlan telefonhívás azonnal felborít. A sikeres napindítást megtöri egy hívás a gondozóotthonból, ahol Kaarna édesanyja, a világhírű pszichoterapeuta haldoklik. A nő ráadásul emlékezetkiesésben, demenciában szenved. Így kezdődik egy eseménydús, furcsa utazás a múltba, jelenbe és kicsit a jövőbe.

Eleinte beszippantott az anya-fiú történet valósága. Később már nem tudtam előre, mire számítsak. Az írói fantázia elképesztő és meglepő tud lenni. Néha bizony meghatódtam olvasás közben. A gyermekkor emlékei mindig meghatározóak, itt sincs ez másképp. Talán nem meglepő, hogy akár ugyanarra az eseményre másképp emlékeznek a szereplők. Az idő és tér eseményeiből néha a jelentéktelennek tűnő valóság marad meg bennünk. A történetben bőven vannak visszaemlékezések, vagyis más-más élethelyzetek bukkannak fel az anya és a fiú emlékeiből. Jääskeläinen ezúttal is jó történetmesélő. Anya és fia kapcsolata tartogat meglepetéseket, titkokat. Kaarna hamarosan azon kapja magát, hogy saját emlékeire kell hagyatkoznia. Izgalmak és bonyodalmak pedig bőven akadnak.

A családtörténetbe oltott mű a krimi elemeiből is merít, néhol a sci-fi és a fantasy remek keveréke. Olyan ez, mint a mágikus realizmus. A szerző szerint inkább reálfantázia. Az olvasó néha teljesen összeomlik, ha valami váratlan, meglepő történik, de másrészt a csavar a végén szépen lekerekítette az egészet. Aki szereti ezt a stílust vagy a furcsa történeteket biztosan különleges élményben lesz része. De mit keresnek mindenütt a macskák? Az is kiderül... menet közben nem kell velük foglalkozni.




Kedvezménnyel ITT vásárolható meg a regény.




  

Pasi Ilmari Jääskeläinen (1966) finn író és irodalomtanár. Pályája rendkívül sikeres fantasy- és sci-fi-novellákkal kezdődött. Gazdagon áradó fantáziája az egyik védjegye, művei kapcsán gyakran emlegetik a mágikus realizmust, ő maga azonban a reálfantázia terminussal jellemzi írásait. Az 1970-es évek elején, ötéves korában Jääskeläinen a közép-finnországi Jyväskylä régi temetője melletti tömbházban lakott, és hitt a vámpírokban. Az 1980-as évek elején még mindig vámpírokról álmodott, és beleszeretett Jeanne Moreau-ba Truffaut Jules és Jim című filmjében. Tíz évvel később megírta első novelláskötetét.  A szerző könyvei számos díjat nyertek, többek között 2007-ben és 2011-ben Kuvastaja-díjat, amelyet a Finn Tolkien Társaság ítél oda az év legjobb fantasykönyvének. Műveit 15 nyelvre fordították le. Három fiú édesapja.









Typotex, Budapest, 2024
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634932918 · Fordította: Bába Laura