Rosie Andrews: Az erdő
"Az erdő mélyén valami éledezik. "
Rosie Andrews debütáló regénye, A Leviatán jó élményeket hagyott, így nem volt kérdéses, érdekel az új története is. A különleges borító rögtön felkelti az olvasó figyelmét, ráadásul KULT könyvről lévén szó, szinte borítékolható a kivételes élmény is.
A műfaji meghatározással bajban lennék, hiszen nem tudnék állást foglalni, mit is olvastam? Kriminek, thrillernek is beillik, sejtelmes, misztikus atmoszférájával, szépirodalmi igényességgel megfogalmazott szövegével. A cselekmény kanyargós és összetett. Egy korabeli, hangulatos családi drámát olvashattam, ahol a társadalmi problémák is hangsúlyt kapnak. A leírások gyönyörűek, és úgy általában az egész próza ütősre sikerült.
A regény 1852-ben kezdődik, amikor a nemrég megözvegyült, fiatal Catherine Symonds nevelőnői posztra pályázik a herefordshire-i Locksley Abbey-ben. Catherine-nek nincs igazán szüksége a munkára – a férje gazdag ember volt –, más nyomós oka van.
Izgalmas gótikus környezetben kalandozunk, egy isten háta mögötti helyen álló angliai udvarházban, ahol szinte minden helyiség, bokor, fa az erdőben titkokat és veszélyeket rejtenek. A környezetet a félelem járja át. Az erdő a történet kulcsfontosságú helyszíne, a bánya és az apátság pedig ezzel szorosan összefonódik. Az emberek furcsák, és keveset árulnak el a vidékről, és a múltról. Holott főhősnőnk éppen azért érkezett a birtokra, hogy mindent megtudjon a volt nevelőnő halálának furcsa körülményeiről. Catherine tehát elvállalja a gazda kislányának nevelését, betöltve a megüresedett állást, hátha így közelebb kerül a megoldáshoz. Az elhunyt fiatal nevelőnő ugyanis a húga volt.
A regény 1852-ben kezdődik, amikor a nemrég megözvegyült, fiatal Catherine Symonds nevelőnői posztra pályázik a herefordshire-i Locksley Abbey-ben. Catherine-nek nincs igazán szüksége a munkára – a férje gazdag ember volt –, más nyomós oka van.
Izgalmas gótikus környezetben kalandozunk, egy isten háta mögötti helyen álló angliai udvarházban, ahol szinte minden helyiség, bokor, fa az erdőben titkokat és veszélyeket rejtenek. A környezetet a félelem járja át. Az erdő a történet kulcsfontosságú helyszíne, a bánya és az apátság pedig ezzel szorosan összefonódik. Az emberek furcsák, és keveset árulnak el a vidékről, és a múltról. Holott főhősnőnk éppen azért érkezett a birtokra, hogy mindent megtudjon a volt nevelőnő halálának furcsa körülményeiről. Catherine tehát elvállalja a gazda kislányának nevelését, betöltve a megüresedett állást, hátha így közelebb kerül a megoldáshoz. Az elhunyt fiatal nevelőnő ugyanis a húga volt.
A gondjaira bízott kislány Georgiana különleges, színes egyéniség, biztos voltam benne, hogy sok meglepetést tartogat a számunkra. Így is lett, kiderült, hogy a lányka többet tud mint gondolnánk. Catherine titokban kutakodik, igyekszik fellebbenteni a fátylat a rejtélyekről, közben vívódik, és nemegyszer veszélybe is kerül. Lehet érte izgulni olvasás közben, hogy ne bukjon le a kis magánnyomozása közben. Mindvégig komor, misztikus a hangulat, érezhetően ott lappang valami mélyre ásott titok. Eközben van egy másik ifjú is a házban – Arthur Sidstone, egy orvos, aki nemrégiben tért vissza, miután külföldön dolgozott. A férfi lesz a lány segítője a nyomozásban. Az ő múltja, kapcsolatai is szerephez jutnak, nem csak a bánya körül. A legérdekesebb részek nekem valójában a bányászokról szóltak, nem is a nyomozásról. A múlt emlékei és a gyilkosságok ötvözése nem ment túl jól, és nehezen láttam át, mindez hogyan kapcsolódik a történésekhez. Pletykák, titkok múltba nyúló rejtélyek várnak megfejtésre. Érdekelt, milyen ördögi játszma folyik a háttérben, milyen sötét erő mozgatja a szálakat. Szerettem a környezetet és a hangulatot, az jól működik most is.
A másik szálon ennél is érzékletesebben rajzolódott ki a szénbánya nyomasztó légköre, ahol felfoghatatlanul nagy veszélyben dolgoznak az emberek. A bánya és vele a gondok tökéletesen illenek a történet homályos légkörébe. Az erdő kiváló hátteret ad ennek a hangulatos mesének. Szövődnek a szálak, és sűrűsödnek az események, egyre jobban aggódtam Catherinéért, hiszen valaki már leleplezte a személyazonosságát, amit rejtegetni igyekezett. A néhai Emily és Catherina gyerekkorából is kapunk képeket, kapcsolatuk kibontakozik előttünk.
Sajnos a lezárás kaotikusra sikerült. Sok szereplőt vonultat fel a szerzőnő, érdekes módon mindenki múltja, jelene titkokkal terhelt. Az atmoszféra hihetetlenül jól működik, amennyiben az írónő a 19. századi autentikus, gótikus, vidéki Angliát szerette volna elénk tárni. Ez nagyszerűen sikerült, kétszer is meggondolnám, hogy elkóboroljak abban az Erdőben ami körülveszi ezt az udvarházat. Sejtelmes köd, és árnyak, lidércek és valami megfoghatatlan ami az erdő mélyén éledezik, és zsákmányra vár. A természetfeletti elemek felerősödnek, bár kevésbé, mint a Leviatánban. Itt már kezdenek kuszálódni a szálak, a próza lendülete is megtörik. Kissé vegyes érzéseim maradtak olvasás után, bár tetszett a misztikus mese és a stílus. Nem egy gyorsan pörgő a történet, ahol az atmoszféra és az igényes nyelvezet a fő erőssége ennek a KULT-könyvnek. Akinek A Leviatán tetszett, szerintem ez is fog.
A kiadótól ITT rendelhető kedvezménnyel!
XXI. Század, Budapest, 2024
350 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635685295 · Fordította: Borbély Judit Bernadett
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése