2025. december 12., péntek

Összegyűrt ​nemzedék

 


Jolsvai András: Összegyűrt ​nemzedék





                                             









Jolsvai András ismét bizonyította, kétségtelenül remekül ír. Ez a sokadik könyvem tőle, és mindig megtalálta az utat a lelkemhez. Zseniális a stílusa, az atmoszféra-teremtő képessége és a humora. A történet már az első oldalaktól beszippantott. Jó volt kicsit újra a ’90-es években érezni magam, megint huszonévesnek lenni. Minden nyűgével, optimizmusával, ami így visszanézve talán inkább naívság volt... az egyszerű, szürke kis emberek semmi kis életéről mesél, ahogyan megpróbálnak boldogulni, ügyeskedni, a lehetőségeikből a legtöbbet kihozni a rendszerváltozás forgatagában. 

Néhol kifejezetten elképesztő, letaglózó élmény volt szembesülni a történet fordulataival. Nagyon tetszik az írói stílus és az a sajátos, irónikus humora. Már a megjelenésekor felfigyeltem a könyvre, de most jutottam hozzá. Tudtam, éreztem nem fogok csalódni. A legjobbkor talált rám. Nagyon szerettem ezt a könyvet olvasni, hiszen szórakoztató és igényes olvasmány. Könnyed, gyorsan olvasós, igényesen megírt szépirodalmi mű.

A regény ugyanakkor érdekes és roppant találó látlelete az adott korszak társadalmi elvárásainak, normáinak és a bennük megnyilvánuló kettőségnek is. Három bölcsész jóbarát sorsa kerül elénk. Zádor András (Rió) a főhősünk, de fontos szerep jut a két barátjának: Szolláth Misu és Gege, alias Szabó Józsefnek. Tökéletes korabeli látlelet, szórakoztató és elgondolkodtató visszatekintés ez. A rendszerváltás előtti utolsó évben, 1989-ben indul a sztori, amikor Zádor hirtelen munkanélkülivé lesz. A '90-es év hangulata, politikai háttere remek terepet ad a sztorinak, tökéletes keret. Az emberek ugyebár gyarlók, ügyeskedve akarnak gyorsan meggazdagodni... hiszen hirtelen ránk dőlt a Kánaán. 


                  
Üdítő élmény volt olvasni ezt a könyvet. Meglepődtem a sok ismerős jeleneten, amit fiatal felnőttként én magam is megéltem. Magaménak éreztem több pillanatot, jó volt elmerülni, visszatekinteni és rácsodálkozni a múlt ezen darabjára. Jolsvai jól ismeri azt, amiről ír. A cím roppant találó, kifejező erre a nemzedékre. 
A hirtelen megváltozó világ, a munkanélkülivé válás, a gombamódra szaporodó bt-k, kft-k, mindenki vállalkozó lesz és sorra nyílnak a kapualjakban, fészerekben a holland bálabutikok, színes öltönyök, butikok világa ismerős és eleven képekkel kel életre előttünk. Belelátunk a privatizáció különös, fura lehetőségébe. Szereplőink élnek, ha tudnak a lehetőséggel, bár leginkább, mire észbe kapnak elmegy mellettünk ez a szép új világ. Az olajszőkítés és a taxisblokád hab a tortán, ahogyan a foci vb, ügynökakták, könyvkiadás berkeibe is mélyen bepillanthatunk. A hatalmas sikerrel tért hódító romantikus füzetek sikere, a hirtelen előkerült régi és új szerzők "sikerregényei" sokaknak új lehetőséget teremtenek.

Jellemző és szemléletes, ahogyan összefonódik a három harmincas éveiben járó értelmiségi férfi élete. Némi keserű nosztalgia ez, hiszen nem mindenki tud kitörni, vagy nem is akar. Az árral való sodródás, a nyakig a langyos trutyiban sokszor megfelelő és kényelmes állapotnak tűnik. Eleve vesztes pozícióból indulnak szereplőink, akik csak élni, túlélni akarják ezt az új helyzetet. Fontosak és jellemzőek a női karakterek, a fiúk párjai: Rozi beszürkült, kiüresedett házassága, Luca áldozatos szerelme, vagy Piri, Rió volt felesége, gyermekének anyja. Dániel uraság kivételes meglátásai gyerekként sokat emelnek a történeten. Külön kiemelném még Rió főnökét, a taxisofőrből egy pillanat alatt vezérigazgatóvá avanzsált Sebeshegyi Lőrincet és famíliáját. Rendkívül találó az egész csapat, tökéletes karakterek népesítik be a regényt.

Hogy ki lesz nyertes, ki tud alkalmazkodni ehhez a hirtelen megváltozott új világhoz? Nagy kérdés, de érdekes a válasz. Mindenképp megéri elolvasni, megismerni, visszanézni ezt a nem is oly távoli múltat. Nem történelmi regényt olvashatunk, de jelentős szerepe van a korszaknak. Vagy inkább az új problémáknak. A jó stílusban, utólagos ismeretterjesztés a jelen kori fiataloknak. Jolsvai szellemes módon szórakoztat és mutatja meg a fonákságokat. Amin most már utólag talán tudunk mosolyogni. Bár ez a mosoly néhol fanyar, nem teljesen szívből jövő, de jellemző.



ITT rendelhető a regény kedvezménnyel!




            
Jolsvai András (eredeti neve: Juhász István) (álneve: Mák István) (Budapest, 1953. december 19. –) magyar szerkesztő, író, újságíró. 1973-1978 között az ELTE BTK magyar-népművelés szakán tanult. 1978-1986 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt. 1982-1986 között az ELTE BTK szociológia szakát is elvégezte. 1986-1989 között az Új Írás szerkesztőjeként dolgozott. 1989-1990 között a Tekintet főszerkesztő-helyettese volt. 1990-1992 között a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1992-1993 között a Köztársaság újságírója volt. 1994-1995 között a Respublika vezető szerkesztője volt. 1995-1997 között a 168 Óra rovatvezetője, 1997 óta vezető szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese. Eddig 20 kötete jelent meg. Legutóbbi kötetei: Holnapra jobb lesz (2015), A napok színe (2017), Nincsen számodra hely (2019), Márton Irma tévedése (2021). A Két őszi nap Ujpesten (2023) Édesszájúak (2024).



Kalligram, Budapest, 2025
408 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634685470

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése