Bloginterjú Sigríður Hagalín Björnsdóttirral
Az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron járt hazánkban a népszerű izlandi írónő. A Cser Kiadónak köszönhetően jött létre az alábbi interjú, amiért külön is köszönet Patat Bence fordítóak.
Az idén már másodszor találkozhatnak veled a hazai irodalombarátok. Érezhető volt a nagy érdeklődés, ez a magyar siker amikor legelőször 2019-ben érkeztél Magyarországra?
Ötödször jövök Budapestre, könyvekkel kapcsolatban, úgyhogy nagyon örülök, és imádom Budapestet, örülök, hogy újra itt lehetek. Semmiképpen nem számítottam ilyenre, országonként változó, hogy milyen a fogadtatás, siker lesz-e a könyv. Én nem is készültem különösebben írónak, 42 éves koromban kezdtem el írni, akkor született meg a Sziget, és azt igazából magamnak írtam, nem azért, hogy ki legyen adva, úgyhogy nem számítottam ilyen sikerre. Mindig le vagyok nyűgözve, hogy van valaki, aki el akarja olvasni, amit én írok, teljesen ámulatba ejtő. Nagyon boldoggá tesz engem a hosszasan dedikálásra váró sor.
Három könyved jelent meg nálunk, mindhárom más témában, van egy disztópia (Sziget), egy krimiszerű, kalandos (Szent szó), és most a Tüzek, ami egy szerelmes kasztrófatörténet. Igen fontos téma van mögötte, ez a párhuzam nekem nagyon tetszett. A szerelmet minden korban, vagy korszakunkban másként éljük meg? Más egy tini szerelem, és más egy szerelem negyven körül?
És még egy dolog, ugye én alapvetően újságíróként dolgozom, ez a főmunkám, a másik főtevékenységem, és mindegyik könyvem egy olyan szálból indult el, egy történésből vagy hírből, amivel kapcsolatban úgy döntöttem, hogy tovább kidolgozom fikciós formában. Nem az életkoron múlik a szeretet minősége, hanem különféle szeretetek, vagy szerelmek léteznek, és ez már nagyon régi gondolat, már Platonra visszavezethető, tehát már ő is azt vallotta, hogy többféleképpen lehet szeretni, és ez életünk során több szakaszban, többféleképpen is megvalósulhat, és megnyilvánulhat ez a szeretet. A szeretet egy konstruktív, építő jellegű dolog, bár nem mindig ilyen, és pont ezért úgy döntöttem, hogy ebben a könyvben a szeretetet egy ilyen destruktív, romboló dolognak ábrázolom.
De amikor ezt a könyvet írtam, akkor nem sokkal előtte olvastam az Anna Kareninát, már ott, Tolsztoj is megpedzegette, a romboló és az építő szerelem közötti különbséget. Ha egy mai regényt írunk, akkor nem lehet egy ilyen felsőosztálybeli hölgyről írni, akit elcsábítanak és aztán tönkreteszik az életét, ezért végül is egy tudós lett ez az alak, akit az Anna Kareninával párhuzamba lehet állítani, és ez a tudós hisz, és amiben hisz az a logika, és a tudomány.
A Tüzekben, és a Szigetben is a természeti háttér nagyon erős, míg a Szent szóban benne van a könyvek szeretete, és amit előtte említettél, a bensőséges emberi kapcsolatok. Volt-e más meghatározó könyv az életedben, az Anna Kareninán kívül?
Nagyon sok könyv van amiket szerettem, de mindig nehezemre esik kiválasztani a kedvenceim, igazából minden, mert szerintem a könyvek a legfontosabb dolgok a világon, és minden amit olvasunk, abból mindenféle ötletet, gondolatot magunkba szívunk, és felhasználjuk, és így egy ötletbank, gondolatbank épül fel bennünk a könyveknek a hatására. Ha egyet lenne muszáj megnevezni, akkor Bulgakov, Mester és Margaritája lenne.
Én egy kísérletnek fogtam fel, hogy mi történne akkor, hogy Izland teljesen elszakadna külvilágtól, akkor ez volt az alapfelállás, nem tudtam, hogy hova fog ez kifutni, vagy mi lesz ennek a vége, akartam látni, hogy ez hogy alakul. Amik igazából történnek a könyvben, azok Izlandon nem történtek meg, viszont a Föld másik részein igen, akár Kongóban vagy Ruandában, vagy más helyeken a világban. Én azt szerettem volna elképzelni, hogy mi lenne, ha Izlandon mások lennének a feltételek, mint amilyenek most. Egy nagyon védett, óvott, nyugodt és biztos környezetben élünk, de mi lenne, ha ezek nem lennének adottak. Mindegyik a valóságon alapul, csak nem Izlandon érvényes valóságon.
A Tüzekben és a Szigetben is meghatározó a természeti közeg és a klímakatasztrófa, mennyire fontos, hogy erre felhívd a figyelmet?
Fontos dolog, de nem erről írunk a könyvekben. Bár a könyveimben nincs konkrétan ezekről a kérdésekről szó, valahogy mégis próbálják mögöttes módon feltárni azokat az érzéseket, hogy hogyan viszonyulunk ezekhez a nagy változásokhoz.
Nagyon kedvelem egy finnországi svéd írónő Tove Jansson Jön az üstökös című meseregényeit, nem tudom, hogy ezeket a könyveket olvassák-e Magyarországon, a történet lényege, hogy jön az üstökös és tönkreteszi a világot. Nyilván szokatlan egy gyerekkönyvben ilyenről írni, hogy vége a világnak, de felszabadítónak éltem meg, hogy olyan kérdéseket vet föl, amik felmerülnek az emberben, gyerekként mindentől féltünk, az atomháborútól és minden ilyesmitől, és felmerül, hogy ilyenkor elmehet-e valaki bulizni, táncolni, amikor vége lesz a világnak? Hálás vagyok, hogy ezek a kérdések felmerültek ezekben a történetekben. A Tüzek nemcsak a szeretetről szól, hanem a tudományról, a természetről, az ember és a természet kapcsolatáról. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy mindig a világvégéről írok.
Említetted, hogy újságíróként is dolgozol. Ha megvan a jó ötlet, különleges hír, akkor milyen az alkotás folyamata, mire abból regény lesz? Jelenleg dolgozol valamin? Milyen két írónak együtt létezni, dolgozni, a saját életüket összeegyeztetni az alkotással?
Hosszú ideig, sokáig csak tényekről írtam, mint újságíró, így aztán, amikor csak fikciót írok, kitalálok dolgokat, jobban meg tudom érteni a történéseket, meg az életet, mint ha csak a valóságot mutatnám be, akkor is, ha csak ugyanarról írok, mint ami a valóság, de nyilván más színezetet kap így, egy fiktív történetben. Nem én irányítom, hogy mi történik a regényben, a történetnek magának kell alakulnia, és ezt nem lehet erőltetni, nem lehet eldönteni, hogy márpedig ez ilyen irányba menjen. Pl a Tüzek végét legalább ötvenszer újraírtam, de mindig valahogy ugyanide lyukadt ki. Én magam is sírtam miközben írtam.
Most fejeztem be az ötödik regényemet, éppen ma ment nyomdába, Deux a címe, Istenről és a Mesterséges intelligenciáról szól.
Lehet, hogy más szerzővel vagy íróval együtt élni nehéz, de Jón Kalmannal nem. Négy tinédzserrel, két macskával és egy öreg kutyával élünk együtt, úgyhogy nagy a háztartás, de van két elkülönülő dolgozószobánk, így tudunk nyugodtan dolgozni. Nagyon jó, hogy van valakivel beszélni, mert az írói tevékenység jobbára magányos elfoglaltság, de így van, akivel meg lehet beszélni a gondolataimat, nagyon szerencsés vagyok, hogy ez így van.
Hogyan lehet úgy belehelyezkedni egy történetbe, hogy megírod Izlandon, és ahol csak kiadják, az olvasó magáénak érzi az egészet?
Nagyon jó a magyar fordító! (Egyébként igen.)
Az irodalom és a költészet abszolút egyetemes dolog, ami mindenütt működik és ha jó a fordítás, akkor ugyanazt a levegőt fogjuk szívni, mint a másik.
Fontos dolog, de nem erről írunk a könyvekben. Bár a könyveimben nincs konkrétan ezekről a kérdésekről szó, valahogy mégis próbálják mögöttes módon feltárni azokat az érzéseket, hogy hogyan viszonyulunk ezekhez a nagy változásokhoz.
Nagyon kedvelem egy finnországi svéd írónő Tove Jansson Jön az üstökös című meseregényeit, nem tudom, hogy ezeket a könyveket olvassák-e Magyarországon, a történet lényege, hogy jön az üstökös és tönkreteszi a világot. Nyilván szokatlan egy gyerekkönyvben ilyenről írni, hogy vége a világnak, de felszabadítónak éltem meg, hogy olyan kérdéseket vet föl, amik felmerülnek az emberben, gyerekként mindentől féltünk, az atomháborútól és minden ilyesmitől, és felmerül, hogy ilyenkor elmehet-e valaki bulizni, táncolni, amikor vége lesz a világnak? Hálás vagyok, hogy ezek a kérdések felmerültek ezekben a történetekben. A Tüzek nemcsak a szeretetről szól, hanem a tudományról, a természetről, az ember és a természet kapcsolatáról. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy mindig a világvégéről írok.
Említetted, hogy újságíróként is dolgozol. Ha megvan a jó ötlet, különleges hír, akkor milyen az alkotás folyamata, mire abból regény lesz? Jelenleg dolgozol valamin? Milyen két írónak együtt létezni, dolgozni, a saját életüket összeegyeztetni az alkotással?
Most fejeztem be az ötödik regényemet, éppen ma ment nyomdába, Deux a címe, Istenről és a Mesterséges intelligenciáról szól.
Lehet, hogy más szerzővel vagy íróval együtt élni nehéz, de Jón Kalmannal nem. Négy tinédzserrel, két macskával és egy öreg kutyával élünk együtt, úgyhogy nagy a háztartás, de van két elkülönülő dolgozószobánk, így tudunk nyugodtan dolgozni. Nagyon jó, hogy van valakivel beszélni, mert az írói tevékenység jobbára magányos elfoglaltság, de így van, akivel meg lehet beszélni a gondolataimat, nagyon szerencsés vagyok, hogy ez így van.
Hogyan lehet úgy belehelyezkedni egy történetbe, hogy megírod Izlandon, és ahol csak kiadják, az olvasó magáénak érzi az egészet?
Nagyon jó a magyar fordító! (Egyébként igen.)
Az irodalom és a költészet abszolút egyetemes dolog, ami mindenütt működik és ha jó a fordítás, akkor ugyanazt a levegőt fogjuk szívni, mint a másik.
Tehát a könyvek is segítenek abban, hogy szeressük egymást, megértést, elfogadást biztosítanak, hogy jobbá tegyük a világot valamelyest?
Tudományosan bizonyított tény, hogy a könyvek olvasása az empátiát fejleszti, és jobb emberek leszünk általuk. Legalábbis érdekesebbek.
Még egy kérdés, szabadidődben mit olvasol? Izlandi vagy külföldi szépirodalom? Az izlandi krimi nálunk még igazán most kezd tért hódítani, a szépirodalom kaput nyitott ennek a műfajnak is.
Nem nagyon olvasok krimit, igyekszem lépést tartani, az izlandi szépirodalommal amik megjelennek, azokat olvasom, ezek mellett sok történelmet olvasok, újságírással kapcsolatosakat és a szakácskönyveket is szeretem.
A Tüzek kedvezményesen megrendelhető ITT!
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: ( 1974. 02.11.)
Az Izlandi Televízió újságírója. a spanyolországi Salamancában és New Yorkban, a Columbia Egyetemen tanult, majd mielőtt visszatért volna Izlandra, Koppenhágában élt és dolgozott.
A Tüzek Sigríður Hagalín Björnsdóttir harmadik regénye. Korábbi kötetei, A sziget és a Szent szó komoly figyelmet váltottak ki Európa-szerte, és számos nyelvre lefordították őket.
Patat Bence műfordító: (1975)
2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél.
Többek között Karl Ove Knausgard, Maja Lunde, Jón Kalman Stefánsson és Lars Saabye Christensen vagy Jussi Valtonen könyveinek is fordítója.
Tudományosan bizonyított tény, hogy a könyvek olvasása az empátiát fejleszti, és jobb emberek leszünk általuk. Legalábbis érdekesebbek.
Még egy kérdés, szabadidődben mit olvasol? Izlandi vagy külföldi szépirodalom? Az izlandi krimi nálunk még igazán most kezd tért hódítani, a szépirodalom kaput nyitott ennek a műfajnak is.
Nem nagyon olvasok krimit, igyekszem lépést tartani, az izlandi szépirodalommal amik megjelennek, azokat olvasom, ezek mellett sok történelmet olvasok, újságírással kapcsolatosakat és a szakácskönyveket is szeretem.
A Tüzek kedvezményesen megrendelhető ITT!
Az Izlandi Televízió újságírója. a spanyolországi Salamancában és New Yorkban, a Columbia Egyetemen tanult, majd mielőtt visszatért volna Izlandra, Koppenhágában élt és dolgozott.
A Tüzek Sigríður Hagalín Björnsdóttir harmadik regénye. Korábbi kötetei, A sziget és a Szent szó komoly figyelmet váltottak ki Európa-szerte, és számos nyelvre lefordították őket.
Patat Bence műfordító: (1975)
2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél.
Többek között Karl Ove Knausgard, Maja Lunde, Jón Kalman Stefánsson és Lars Saabye Christensen vagy Jussi Valtonen könyveinek is fordítója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése