Max Porter: A bánat egy tollas állat Max Porter első kötetében nem könnyű témát választott, amit egyéni hangú, különleges formában tár olvasói elé. A gyászról nehéz beszélni, hiszen annyira személyes és fájdalmas, mindenkit mélyen érintő. Beleragadni sem jó, ezt tudjuk, mégis továbblépni sem egyszerű. Tapasztalatom szerint erre sincs biztos recept, ahogyan az életre sem.
Abban is szinte biztos vagyok, megosztó kis könyvecskével van dolgunk. NEM gyászfeldolgozást segítő, csupán egy sajátos történet apáról és két kisfiáról, ahogyan ők igyekszenek megbirkózni ezzel a nem egyszerű helyzettel. Csodálatosan megírt, egyedi és gyönyörű képeivel, metaforáival olvashatjuk egy mély meditációnak az elvesztett társról, a szerelemről és az elengedésről.
Nem szeretünk veszíteni, így a veszteségről, azzal megküzdeni mindenkinek komoly lelki teher. A szeretett társ elvesztése okán különösen nem értjük, miért nem tudjuk ezt meg nem történté tenni? Nehéz megérteni, elfogadni vagy lassanként feldolgozni, MIÉRT hal meg egy ereje teljében lévő, kétgyermekes édesanya? A felborult, sarkából kifordult világunkat helyrebillenteni hosszadalmas és lelket felőrlő kihívás. A tehetetlenség dühe végtelen. Nem is beszélve a két gyermekről, hiszen itt mindhármuk élete gyökeresen megváltozik.
A történet a gyász és a szeretett ember halála UTÁNI túlélésről szól, amivel nehéz mit kezdeni a valóságban. Elengedni komoly feladat, de csúnya és valós közhely: az élet megy tovább. Az apa esetében a két gyermek itt komoly lehetőség, hogy ne ragadjon bele a gyászba.
Max Porter stílusa pontosan megragadja az apa és a két fiú gondolkodását és érzéseit. Az egyik legőszintébb könyv, minden pátosz nélkül, amit valaha olvastam a bánat és a fájdalom megtapasztalásáról.
Nem arról ír, hogyan kell megbirkózni a bánattal, inkább abban segít hogyan kell túlélni ezt a lehetetlen helyzetet. Szomorúság szonett egy szeretett ember halála miatt. Valahol a Love Story jutott eszembe olvasás közben. Igazán eredeti, hogy megjelenik a Varjú, aki a bánat szimbóluma. Ő aztán rátelepszik életükre, tépi, marcangolja a lelküket, miközben emlékképek villannak fel a boldog múltból. Ez a megszemélyesítés igen találó, hiszen eleinte úgy tűnik, ez segíthet a szereplőinknek.
A Varjú az író lelkének része, teljes érzelmet és teret engedve a kétségbeesésének, hogy annak szabadon engedelmeskedjen. A regény három részből épül fel.
Szívszorító olvasni az életet megerősítő meditációt, a váratlan és értelmetlen halál felett, a gyász letaglózó erejéről az első részben. Porter szereplői őszintén és egyszerűen megfogalmazott megfigyelések révén fejezik ki fájdalmukat. Kendőzetlen nyíltsággal jelenik meg a szövegben ez a veszteség. Igen, önsajnálat is akad, hiszen magunkat is sajnáljuk eleinte.
A regény második részében hatalmas érzelmek visszhangzanak a szerelemről. Érdekes pillanatokat ad, amikor a fiúk élményeit, érzéseit olvashatjuk, mennyire mást érez fontosnak egy gyermek, más jut eszébe anyaképnek. A valóság eredeti képei egyéniek mindig.
A történet három nézőpontja izgalmas szövegvilágot eredményez. Az „apa”, „a fiúk”, és a „Varjú” között váltakozik. A megszemélyesített bánat valóban lélekölő tud lenni, rátelepedhet az életünkre. Porter megdöbbentő mesét mutat be az apa lelki küzdelmeiről, amihez a gyerekek adnak segítséget, hogy nyisson az új életük felé. A harmadik rész már az elengedésről mesél gyönyörűen. Az olvasók nem fogják elfelejteni Porter sajátos stílusát, ebben biztos vagyok. Érdemes lassan, akár többször oda vissza olvasni. Döbbenetes, erős kis kötet ez.
Totth Benedek fordítása élvezetes, biztosan nem volt egyszerű kihívás így visszaadni ezt a stílust, ami remekül sikerült neki. A mondatok szépen gördülnek, a rövid fejezetek kiszámíthatatlanul játékosak. Maga az egész regény dinamikája is pörgős. Tele van szívvel, melegséggel, szomorúsággal és a bánat és veszteség örök igazságával. A forma és a stílus annyira szokatlan, némi szarkazmussal, abszurditással megspékelve, hogy valóban az év eddigi legeredetibb prózája ez a regény. Ehhez a Jelenkor Kiadó igényes kivitele is sokat ad, jó kézbe venni ezt a könyvet.
Eredeti megjelenés éve: 2015
Jelenkor, Budapest, 2020
136 oldal · ISBN: 9789636768270 · Fordította: Totth Benedek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése