Andrew Ridker: Jótét lelkekTöbb olyan regény van mostanában, amely a felnőtt családok válságát mutatja be. Persze ezek a problémák régóta fennállnak, érnek, majd egyszer kifakadnak. Mire érzékelik a résztvevők, hogy valami nem stimmel, már nem képesek családként funkcionálni. Ridker bemutatkozó regénye a St. Louisban élő, középosztálybeli Alter család történetét meséli el okulásul az olvasónak.
A történet mozaikszerűen épül fel, a különböző szereplők életéből kiragadott epizódokat olvashatjuk. Javaslom, érdemes kitartani, úgy az első ötven oldal után már tiszta a kép, helyére kerülnek a sors-darabkák. Addig a jelen képei és a múlt váltakozva kerül elénk. Igazolódni látszik: a múlt mennyire hat a jelenre.
Tragikomikus debütáló regény, egy olyan kérdéssel a középpontban, amely örök érvényű: mi jelent jónak lenni? Erkölcsileg lehet-e, kell-e megfelelni az elvárásoknak? Ha igen, ez adja aztán a kulcsot a boldogsághoz? Elég egyértelmű, hogy sokan ugyanazokkal a dilemmákkal és bajokkal néznek farkasszemet, mint szereplőink. A múltban elkövetett hibák, rossz döntések, a generációs nézetkülönbségek hogyan vezetnek csalódásokhoz. A régi bántalmazásokat elfeledni, megbocsájtani van-e mód. Minden boldogtalan család önmagában boldogtalan. Az életben és az irodalomban gyakran megjelenik a múlt elengedése, ami sok esetben komoly kihívás. A regény nyomon követi az Alter család fájdalmának forrását, a múlt és a jelen között von párhuzamot. Francine és Arthur a szülők, Ethan és Maggie a felnőtt gyerekek a szereplőink.
Már maga a stílus is elég provokatív módon halmozza a vélt vagy valós bűnöket. Szépirodalmi igényességgel csapja arcul olvasóját a kialakult helyzet. Meglepő, amikor a szülők nem hallják meg a segélykiáltásokat.. a sebzett öntudat bizony nagyon tud fájni. Ethan hosszas lelki vívódás után közli a szülőkkel, hogy ő bizony biszexuális. A valóságban meleg, de igyekszik tompítani a konfliktusokat. Ezzel bőven teret ad az érzéseknek, gondolatoknak. A felvetődő további kérdésekről nem is szólva.
Miféle család az, ahol szorongunk és felborul a szereplők lelki egyensúlya? Ott valami nem stimmel. Elmerülhetünk az emberi lélek rejtelmes, sötét zugaiba. Tetszett, hogy Ridker nem tör pálcát hősei felett.
A borzalmas régi emlékek mellé társul az apa hűtlensége, amit érthetően egyik gyermeke sem tud tolerálni. Különösen úgy, mint valami isteni büntetésre, akkor derül ki, hogy Francine mellrákban szenved, ami gyorsan végzetessé válik. Ezek gyorsan pergő információként jutnak el az olvasóhoz, hiszen a valódi történethez ez csupán a háttér. Bevallom, a szülők házasságát megismerve bizony elfogadtam Arthur félrelépését.
A könyv történetét a két felnőtt gyermek hétvégére való hazatérése adja. Mindketten New Yorkba menekültek az anyjuk halála után, élték a saját életüket. Közben két év telt el, ideje lenne tisztázni az egymással való viszonyokat, rendezni a veszteségeket. Apjuk megkérik őket, hogy térjenek vissza St. Louisbe, hogy megvitassák az életüket. Van néhány nagyon vicces, groteszk jelenet, ami oldja a feszültséget. A fő probléma mellé a pénz illetve annak hiánya társul.
A családon belül a béke viszonylagos, amit a humor eszközeivel próbál feloldani Ridker. Erkölcsi példázatra nincs szükség, inkább egymás hibáinak, vétkeinek elfogadására. Erre az elfogadásra Ethan nyitottabb apjuk felé. A személyes, őszinte beismerés mindig nyerő lehet. Könnyebb is a lelki megtisztulás, hiszen Arthur mára egy keserű, 65 éves, segítségre szoruló magányos férfi.
Az őszinteség elismerésre méltó, bocsánatossá teszi a múltat. Ember hiba nélkül nincs, mindannyian vétkezhetünk.Az emberi lélek legmélyebb titkai kerülnek felszínre. Minden szereplő boldog szeretne lenni, a maga módján szeretve lenni. Tenni is kell érte, nem csak várni a másik jóindulatát. Természetesen a dolgok nem mennek a tervek szerint, döcög a kibékülés. Ekkor még jön egy váratlan fordulat, ami igazból fejre állít mindent...
Ridker karakterei érzékletesen jól megrajzoltak. Különösen az apa, Arthur és fia, Ethan alakját éreztem kidolgozottnak. Az ő férfilelkük, érzéseik lemeztelenítve mutatkozik meg. Ethan homoszexuális élete elég meghatározó és szemléletes. Érzékenysége sérülékenyebbé teszi a fiút. A fel-felvillanó múltat idéző pillanatképek meghatározóak, keresetlen egyszerűségükben mélyebb gondolatokat hordoznak. Az anya is nagyon meghatározó, halála után is erős a hatása a túlélő családtagokra. A zimbabwei kitérő színes része a regénynek. Elképesztő és meghökkentő lesz.
Az eredmény egy humánus, gyakran bájos és néhol vicces családi portré. Nem biztos, hogy minden kérdésre megkapjuk a várt választ, talán ez nem is cél. Az utat találják meg egymás felé szereplőink, amink (újra) elindulhatnak egymás felé. A különleges szerkesztésmód és a drámai erő elegye a regény. Műfajilag nehéz besorolni ezt a diszfunkcionális család történetét. Van benne valami megindító, szívmelengető. Összetett problémákat olvashatunk a szereplők életéből. A kudarcról, veszteségről, nemzedéki konfliktusról, szerelmekről, traumákról. A megoldást a szeretet és a megértés, elfogadás adhatja. A családi szeretetkötelék adhat akár feloldozást is az elkövetett bűnökért.
ITT tudod beszerezni a regényt a Gabo Kiadótól!
Andrew Ridker 1991-ben született. Írásai olyan lapokban jelentek meg, mint a The New York Times Magazine, a The Paris Review Daily és a Boston Review. A Privacy Policy: The Anthology of Surveillance Poetics című könyv szerkesztője és az Iowa Writers’ Workshop ösztöndíjasa. A Jótét lelkek az első regénye.
GABO, Budapest, 2019
392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634068358 · Fordította: Varró Attila
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése