Hódítók

Roger Crowley: Hódítók 
Hogyan kovácsolta össze Portugália a történelem első tengeri világbirodalmát







                                                                                       










Roger Crowley angol történész már több könyvet írt a tengeri hatalmakról és a hódításokról: színes és kalandos, mozgalmas utazásra viszi olvasóit ezúttal is. Kiváló mesemondóként egy izgalmas történelmi korszakot ismerhetünk meg könyvéből. Olvasás közben az iskolai tananyag szürke és semmitmondóan kevés hátteret ad.



Tudja mindenki, hogy Kolombusz hogyan és mikor fedezte fel Amerikát. Az elhíresült 1492-es út jelentőségét senki nem vitatja. Azonban előtte sok egyéb is történt, míg ide jutott a világ történelme. Portugália nem volt túl jelentős az európai történelemben. Kellett egy becsvágyó és kalandokra kész uralkodó, hogy a 15. századra a legnagyobb tengeri hatalmak sorába emelkedjen az ország. Elérkezett az időt a gyarmati terjeszkedéshez, amit jó széllel kihasználva a 16. századra Portugália vezető tengeri hatalommá nőtte ki magát. Ezzel mondhatni Portugália megnyitotta a felfedezések korát.

Az aprócska ország lélegzetelállító gyorsasággal jutott ide. Ezt egy tengeri bravúr indította el, amikor felfedezték Indiát. Vasco de Gama nevéhez fűződik a Jóreménység fokot először megkerülve jutottak el a fűszerekben, kultúrában és egzotikumokban gazdag Indiába. Ami még nem volt mellékes, az akkori viszonyok mellett mindezt gyorsan tették. Ezzel a bátor és merész tettükkel a velencei karavánutakra is súlyos csapást mértek. A személyes becsvágy, a siker nagy hajtóerőnek bizonyult. A gyarmatosító hadjáratok elkerülhetetlenek ilyen esetben. Nos, a portugálok cseppet sem voltak kíméletesek az őslakosokkal szemben, ahogyan a későbbiekben a spanyol hódítók sem.


                                                                                                           

Kolombusz abban a tudatban halt meg, hogy Kelet-Indiába jutott el, azt fedezte fel. Ám Ő egy új földrészt fedezett fel a világnak. Ezt Amerigo Vespucci – akiről később az amerikai kontinenst elnevezték – bizonyította be a későbbiekben, hogy Kolumbusz egy új földrészt, Amerikát fedezte fel. Az újvilág számtalan új dolgot adott a világnak. A hódítások, a hatalmi harcok és a gyarmatosítás tűzzel-vassal elkezdődött.


Roger Crowley a tengeri csaták részeseivé teszi olvasóit. Ez a kötet is olvasmányos, pergő, mozgalmas leírásokkal eleveníti fel a régmúlt történéseit. A reneszánsz korszak első nagy lépése volt a felfedezések, ami a nyugati világ felemelkedését hozta. Lenyűgöző Crowley alapossága, amit szórakoztató formában ad át olvasóinak. A politikai háttér, lenyűgöző és elgondolkodtató. Számomra a legmeglepőbb információ a kínai hajósok útjairól szóló részek voltak. Ugyanis az Indiai óceánt már "felfedezte és behajózta" az akkori legendás kínai Cseng Ho admirális. Az Ő 1443-ban bekövetkezett halála és a császár félelme adta a lehetőséget a portugálok kezébe. A kínai hajóflottát felszámolták. Ezt az űrt használták ki a portugálok, amivel jelentősen megnőtt az európai hatalmuk. Tengerész Henrik király megalapozta a későbbi sikereket. Portugália világhatalommá nőtte ki magát, ez elvitathatatlan. Meghatározó szerepük évszázadokra biztosította ezt. Ehhez nagyfokú tengerészeti ismeretük mellett a becsvágy és a kegyetlenség is társult. Portugália új utat talált Ázsia gazdagságához. Portugália kicsi, szegény királyság volt Európa szélén, jól nyomon követhető felemelkedésének útja, sikerének titka. Ezek a felfedezések alaposan átrajzolták a korabeli Európa és a világ térképeit.


                                                                                         

1497-ben Vasco da Gama sem tudhatta, amikor elindult erre a tengeri útra, hogy felfedezése mekkora hatással lesz a világra. A hatalmas Indiai óceán feletti uralmat a portugálok birtokolták innentől. Ez stratégiai jelentőséggel bírt számukra. Portugália terjeszkedése az iszlám államokra, kultúrára és vallásra is hatott. Jellemzően el akarta törölni, hogy egy keresztény birodalmat alkossanak. A brutalitás és kegyetlenség elképesztő és filmszerűen szemléletes formában jelenik meg a könyvben. Nem csak a fűszerek, de a keleti egzotikus állatok is megjelentek a térségben. Látványos képekkel elevenedik meg, filmre illő az egész kalandsorozat Roger Crowley olyan epikus történetet mutat be, amely közérthető, az olvasók figyelmét végig leköti. Mozgalmas és színes, érzékletes történelmi tablót kapunk Crowley tollából. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Aki szereti a történelmet, annak azért, aki pedig nem, annak meg azért.  A név- és tárgymutató a kötet végén igen hasznos, sokat segít az eligazodásban.
Roger Crowley tengerész dinasztiából származik, alapossága, tudása és elhivatottsága elismerést érdemlő.


ITT lehet tiéd kedvezménnyel a Park Kiadó kötete! 




Roger Crowley (1951)

angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története, Velencéről és Konstantinápolyról is jelent meg könyve. A Tengeri birodalmak 2008-ban látott napvilágot, és a Sunday Times Az év történelemkönyvének választotta. A hajós családból származó brit író rengeteget utazik: az elmúlt években körbejárta a Fekete-tenger partvidékét, jelenleg Szicília körbehajózására készül. A Park Könyvkiadónál megjelent:
Tengeri birodalmak (2014) 1453, Konstantinápoly utolsó nagy ostroma (2016) Kalmárköztársaság (2018)

Park, Budapest, 2019
504 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554999 · Fordította: Hegedűs Péter