2019. június 17., hétfő

A két fejedelemasszony

Csikász Lajos: A két fejedelemasszony
(Rákóczi 2.)




                                                                                         












Kicsit messzebbről futok neki ennek az ajánlónak. Egyik kedvenc szépíróm, Grecsó Krisztián mesélte egy író-olvasó találkozón néhány éve: egy könyv mindenkiben van, talán kettő is. Ám a harmadik (és utána a többi) megjelenése után merte Ő magát halkan írónak nevezni. A Csikász-univerzumra én is a harmadik "liliomos kötet" után figyeltem fel. Jól tettem, hogy csatakoztam, természetesen az első résztől olvasva a sorozatot. Azóta Csikász Lajos bőven meggyőzött: jó író.

2017 őszén számomra az év történelmi könyve Az utolsó oroszlánkölyök lett. Nem kis izgalommal, türelmetlenül vártam a folytatást. Ez most megérkezett, ami Lajos tizedik könyve! Mindenképpen elismerésre méltóan szép teljesítmény. A Rákóczi-történet a második részéhez érkezett.



Megbízható, egyenletesen jó színvonalú könyve továbbra is a történelmi tények és az írói fantázia színvonalas terméke. A mesélő stílussal megírt, kellően izgalmas és fordulatos, színes történet ezúttal a családi lélektan mélységeibe enged bepillantani a két asszony párharcán, érzelmein keresztül. Igazából nem bántam, hogy kevesebb a vérgőzös csataleírás, mert néha úgy érzem, a történelmi regényírók egyik-másika szinte versenyre kelve "ki tud minél drasztikusabb, véresen sokkoló jelenetet írni" módszert alkalmazza. Azért akad itt is némi kard villantás, harc. A kurucok és a császáriak nem maradnak nyugton. A borsi vár és környéke lesz erre most helyszín. A történetben feltűnik Ilona testvéröccse, Zrínyi János is, ahogyan Öcsöd most is említésre kerül.

A regény cselekménye két idősíkon fut. Ahogy az első kötetben most is a regény vázát II. Rákóczi Ferenc visszaemlékező múltidézése adja. A rodostói száműzetése idején meséli tovább családja történetét Mikes Kelemennek. Az írnok alakja is emberközelibbé válik ezáltal. A hű krónikás is már idősödő ember, és a fejedelem is érzi közeledni a véget. Fontosnak tartja a valót megörökíteni, az igazság maradjon meg az utókornak.


A regény kezdetén Ilona még mindenórás, viselős. A boldog szerelemben élő ifjú párhoz megérkezik a kedves mama, a szigorú és rideg Báthory Zsófia. A két nő viszonylagos békéje, a rövid fegyverszünetek az ifjú Rákóczinak és az unokáknak tudható be. Szinte végig állandó a nézetkülönbség közöttük. Zsófia nehéz természet, nem tűr ellentmondást. Két segítője a háttérből Kiss Imre páter és tulajdon testvérhúga, az apáca Hedvig. Ők igen erős befolyással vannak az idős fejedelemasszonyra. Ez már az újszülött fiú névadásánál megmutatkozik. Valahogy én magam sem tudtam, hogy II. Rákóczi Ferenc Lipót is volt... a meghökkentő miértre ad választ a regény. Persze ez az adott történelmi helyzetben érthető, ám ezt egy Zrínyinek eltűrni és hagyni nem kis feladat.




Ez csupán egyetlen apró tényező a számtalan pillanatból, ami anyós és menye között vitához vezetett. Zrínyi Ilona azonban nem csupán szép és okos, művelt nő volt, szerencsére jó diplomáciai érzékkel is megáldotta a teremtő. A Zrínyi és a Rákóczi család fokozottan terhelt múltja súlyos teherként nehezedik az utódokra. Az örömöt hamarosan a dráma váltja fel, hirtelen váratlansággal, alig három hónappal fia születése után elhalálozik az amúgy jó egészségnek örvendő, fiatal apa. I. Rákóczi Ferenc 31 évesen távozott. A halálának pontos okát valószínűleg sosem tudjuk meg, ám Csikász Lajos mesteri elmélete egészen hiteles, megállja a helyét. Az összeesküvés elmélet, a mérgezésre hihető. Háttérben természetesen a Habsburg ház áll, akik még mindig tartottak egy fiú utódtól. Nem is beszélve az akkori törvényekről, hogy a hatalmas birtokok bevételére, a kincsekre is igényt tarthatott az udvar. Ez a regény egyik fő csúcspontja. A figyelmes olvasónak a finom áthallások jelen korunkra kiolvasható a sorok között.




A kis árva fiú anyja és nagyanyja szeme fénye volt. Ilona beköltözött Munkácsra, ami anyósa fennhatósága alatt állt. II. Rákóczi Ferencet már katolikus szellemben is nevelték. Az előzmények itt is fontosak. A két nő lelkében dúló érzelmek szemléletesek. Nem kevés fondorlat és nehézségek árán sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi árvák gyámságát ne Lipót kapja. Elképesztő a háttér, az emberi sorsok kiszolgáltatottsága, ami a politika kereszttüzében állt. Igazi családregény, belső személyeskedésekkel és a hatalom árnyékával spékelve. Szerelem, összeesküvés, érzelmek kavarognak a történelem viharában. Természetesen a jól ismert Csikász-humor is megjelenik a lapokon. Szépirodalmi igényességgel megírt, finom lírai részekkel tűzdelt a regény. Ok és okozatok, a miértek adnak választ a történelmi tényekre.




A kém és orrgyilkos alakja remek negatív karakter, ahogyan Zsófia asszony két "lelkiismerete" a páter és Hedvig nővér is elképesztően gonoszak. A két egészen külön gondolkodású, fejedelemasszony igazi egyéniség. Párharcuk I. Rákóczi váratlan halála és temetése körül is megjelenik, összecsapnak az indulatok. Ahogyan néhány évvel később, Thököly felbukkanását sem nézi jó szemmel Zsófia asszony, aminek természetesen hangot is ad. Ilona többszörösen nehéz helyzete, sorscsapásokkal teli életútja, példás helytállása elismerést érdemlő. Jó példa ez arra, hogy az okos és határozott döntéseknél az érzelmek is szerepet kapnak, ahogyan a nők is. A szereplők emberi oldala, érzelmei és hibái is megjelennek. Árnyalt és kiváló korrajz. Nagyszerű ötlet, hogy a Vörös-kék lobogók története finoman belefolyik, szereplői itt is megjelennek. A borító ismét kiváló munka, Csikász Katalin érdeme.



Zsófia fejedelemasszony elhalálozása után Ilona marad az egyedüli fejedelemasszony, akinek örömmel esküdnek fel a munkácsi vár lakói. Természetesen a Báthory kincsek és a fejedelemasszony végrendelete a páter "jóvoltából" még okoz nem kevés kalamajkát. A hatalmas Rákóczi vagyonra és a Báthory birtokra, a várakra többen is igényt tartanának.

A regény hangulata és a történet elgondolkoztató, igazi háttérdokumentum, olvasmányos formában. Élvezetes, jó karakterekkel, korhű és izgalmas. Egy újabb kitűnő történelmi regény Csikász Lajos műhelyéből. Kíváncsian várom a folytatást. Szerezd meg te is kedves olvasó, érdemes! Már e-könyvben is kapható!

Köszönöm! :)


ITT tudod a Gold Book Kiadótól megrendelni! 


Csikász Lajos: (1964.)


Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.

2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2018 tavasza egy zseniális előzmény-történtet hozott a Megátkozottak címmel.
2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd a folytatás A kuruc király és az Arany és vér lett ennek a sorozatnak a harmadik kötete.
Szegeden él feleségével és két fiával.







Gold Book, Debrecen, 2019
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634265368

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése