Robin

David Itzkoff: Robin 





                                                                           












Világsztárok esetében azt gondolja az ember mindent tud, hiszen a média minden rezdülésükről tudósít. Szinte személyes ismerősnek érezhetjük kedvenceinket. A filmekből, hírekből kialakított kép azonban csalóka. Robin különösen közkedvelt volt: csupa mosoly, vidámság, jó filmek sora jut eszünkbe. Váratlan és drámai halála megrázta a világot. Idén nyáron már öt éve, hogy önként távozott ebből az életből.

David Itzkoff kötetének sikerül megragadnia az embert és Robin Williams mítosza mögé enged bepillantást. Lépésről lépésre követhetjük a karrierjét, munkásságának kiteljesedését, majd a mélyrepülést és a fájdalmas végállomást. Személyes drámája, magánélete is kibontakozik, ügyesen elkerülve a buktatókat. David nem vájkál a szemétben, végig tényszerű és korrekt marad. A könyv jól szerkesztett, informatív, néha nagyon szórakoztató. Természetes távolságtartással mutatja be Robin Williams életét és karrierjét. Segít abban, hogy megértsük, miért szerettünk, kedveltük a komikust. Őszintén meséli el a fájdalmait, magánéleti és filmes kudarcait, amelyek megviselték az érzékeny lélekkel megáldott művészt. Egy bohóc könnyei is lehetne akár az alcíme. Mindig azt gondoljuk -tévesen- hogy a nagy nevettetők mindig boldogok, gondtalan és könnyű az életük. Neki is megvolt a saját gyötrelmet okozó problémája.




A San Francisco-i standup klubokból indult el, majd a Mork & Mindy tv-sorozat (nálunk Egy úr az űrből) indította be filmes pályáját. Robin egy friss komikus tehetség, kiváló rögtönzéseivel, energikus előadásmódjával kiragyogott a standup műfajából. Mork szerepében a "nanu-nau" köszönése egyből örökzöldé vált. Számtalan sikeres családi vígjáték után jött a Jó reggelt Vietnam! a "Hook és Mrs. Doubtfire nem is folytatom, hiszen mindenki látta és ismeri ezeket, ezen nőttünk fel.


Megismerkedhetünk az amerikai média világával is, képet kapunk a sztárgyártás folyamatairól, a filmek kiválasztásának jelentőségével. Első mozifilmje a Popeye volt, ami igazi kiugrást nem hozott, de felfigyeltek rá. Innen követhetjük milyen út és mennyi munka, milyen filmek vezettek el a Good Will Hunting akadémiai díjáig.
Érdekesség, hogy ezt a filmet a sztárgázsija töredékéért vállalta el. Maga a film is kis költségvetésűnek számított a maga 16 milliós forgatási költségével, amiből három millió Robin gázsija volt. Robin színes egyénisége végig megmutatkozik. Megismerjük nem csak a komikusi, nevettetős arcát, de a drámai szerepek iránti vágyát. Sok izgalmas és meglepő filmes háttér is kirajzolódik. Olvashatunk az Aladdin létrejöttéről a Halászkirály és számtalan más filmje kulisszatitkairól, sikeréről vagy csúfos bukásáról. Robin konfliktuskerülő egyénisége, arcai előttünk rajzolódik ki.


Itzkoff azt is megmutatja, hogy Williams milyen erőteljesen küzdött a függőséggel és a depresszióval - olyan témákkal, amelyekről nyíltan beszélt az interjúk során. Barátja John Belushi halála felrázta, megijesztette. A drogokat száműzte életéből, majd az alkoholt is húsz évre sikerült. Olvasatomban a második válás után indult el a mélyrepülés. Ennek apró fokozatairól, egészségi állapota romlásáról, amit a kor is hozott kimerítően olvashatunk. Látta, érzékelte mindenki, baj van Robin körül. Ő maga is küzdött önmagával. Az amerikai szórakoztató legenda, Robin Williams tragikus halála mégis döbbenetes váratlansággal ért mindenkit. Aki elolvassa ezt a három részből felépülő életrajzi könyvet vagy megnézi bármelyik filmjét, úgy gondolom más szemmel fogja Robint látni. A kötet végén teljes körű filmográfiát is találunk.

Robin utolsó néhány éve a küzdelmekről szólt:
a betegségeivel, az elméjével, a magánnyal, a sikertelenséggel. Megdöbbentő, hogy élete utolsó tíz évében nem volt sikerfilmje, ami rá épült volna. Olyan filmekben játszott, amiben nem akart, de a pénz Amerikában is nagy úr. Mellé a második válása, testi változások, az öregedés elkerülhetetlen folyamata is társult.
A depressziós és egészségügyi problémák leküzdhetetlennek bizonyultak számára, kimerült, elfáradt. Alig 63 évet élt.


Megdöbbentő volt a harmadik feleség vallomását olvasni a haláláról. Túl tárgyilagosan mesélt. Soha, meg sem tudta közelíteni a második feleség adta gondoskodó biztonságot, szerelmet. Jól érzékelhető, hogy az első két feleség csendben gyászolt a gyerekekkel, addig a harmadik, aki alig élt vele néhány évet, villogott a médiában... (ala Timike). A temetést követő családi vita a személyes és egyéb vagyonról talán már nem kellett volna ide, illúzióromboló. Viszont a gyerekei búcsúja szívmelengető volt. Robin mindig jó apa akart lenni és tudott is. Emlékezzünk rá a lánya, Zelda búcsúsoraival, amit Antoine de Saint-Exupéry A kis hercegéből választott:. A csillagokról szóló részlet így szólt:

"Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak!"



ITT tudod megrendelni a könyvet! Katt!











David Itzkoff a The New York Times kulturális újságírója. Publikációi középpontjában a film, a televízió, a színház és a popkultúra áll. Korábban több újságnak is dolgozott, többek között a GQ, Vanity Fair és Wired hasábjain jelentek meg írásai. A Mad as Hell, Cocaine’s Son és Lads mellett a 2019 áprilisától már magyarul is olvasható Robin című könyvek szerzője. New York Cityben él.






Partvonal, Budapest, 2019
550 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155783470 · Fordította: Mohai Szilvia