2019. április 2., kedd

A természet ereje

Jane Harper: A természet ereje 



                                                                               














Jane Harper első könyvével nagyon odatette magát, mondhatni hibátlan krimit írt. Nem csupán a különleges helyszín, vagy a családirtással induló történet volt erős, de és a régmúlt kapcsolata a jelennel is remekül működött. Mint a legjobb krimik esetében, erről a regényről is el lehet mondani, hogy több, mint krimi. Imádtam az Aszályt, különös hangulata még emelt a cselekményen.



Vártam, reméltem Jane Harper nem lesz "egykönyves" szerző. Nos, nem lett. 2017-ben került a boltokba második regénye, ami hozzánk most jutott el. A Természet ereje azt adja, amit ígér: izgalmas, néhol borzongató és gyorsan olvasható.
Sajnos meglátásom szerint itt az alapötlet elég gyenge. Viszonylag lassú a történetmesélés és nincs benne sok csavar, a rejtély pedig eléggé könnyen megoldható. Hiszen lehetséges elkövető elég kevés van.. Bár az írónő ért a hangulatteremtéshez, behoz a történetbe sok egyéb elemet, ami elterelő és igazából felesleges. Különböző titkok bukkannak elő a dzsungel mélyén a szereplők életéből.

Az elég vicces és megdöbbentő, mit hoz ki a kényszerű összezártság az öt nőből. Ez a közelharcig, tettlegességig fajul: van hiszti, hajtépés, karmolás...sőt, egy kígyómarásnak is lesz jelentősége. A négy traumatizált nő kapcsolata elég izgalmas, érdekes színfolt. Itt aztán a munkahelyi hierarchia tökéletesen szétesik. 5 férfi és 5 nőt külön-külön, két csoportban vág neki az erdőnek, ám a férfiak sikerrel térnek vissza, ők szinte el is felejtődnek, míg az öt nőből négy érkezik vissza.
Az talán nem is meglepő, hogy mindegyikük múltjában akad takargatni való sötét titok, amit felejtenének. Különösen a két testvér kapcsolata lesz üde színfolt. Alice, az eltűnt nő korábbi élete is hordoz olyan démonokat, amivel a mai napig küzd. Ő az, aki mihamarabb szeretne elmenni, visszatérni Melbourne-be. Az állandó térerő hiánya egy idő után zavaró és idegesítő. Mondjuk ez nem meglepő a hegyekben. Izgalmat ad még a történéseknek, hogy ez a kényszerű csapatépítő tréning olyan helyen zajlik, ahol évekkel ezelőtt több nőt gyilkoltak meg. Egyikük a mai napig nem is került elő.




Aaron Falk újra nyomozhat, őt különösen foglalkoztatja a nő eltűnése. Ugyanis Alice utolsó hívása
az ő telefonján landolt. Azonban néha ő is elveszik a sűrű bozótosban. Falk mellett Cooper nyomozó jó párosnak bizonyul. Milyen titkokat is rejt még az erdő mélye? Kapunk ezekre is válaszokat.
Aaron életéből is kapunk szemelvényeket. Kiderül apjával való viszonya, valamint hogy apu éppen itt ezekben a hegyekben szeretett túrázni. Ahová a fiát hiába próbálta magával vinni, Aaron soha nem tartott vele. Itt a gyerek-szülő kapcsolatok mélységébe tekinthetünk bele. A szülő bizony sokszor jobban, mélyebben szeret, mint a gyereke. Erre a nők életéből is lesz példa. Alice és Lauren kapcsolata mélyen gyökerezik. Saját gyermekeikkel nehezen találnak hangot. Itt még akadnak váratlan titkok, de ezek nem befolyásolják az eltűnést valójában. Falk mellett Cooper nyomozó jó párosnak bizonyul.


Jane Harper bevetett mindent, de valahogy összhatásában sajnos ez kevéssé sikerült. Az Aszály magasra tette a lécet, ezt most nem sikerült átugrania. Kiválóan leírja a tájat és az időjárást, a városi ember elveszettségét a természetben. Az ausztrál bozóterdő izgalmas háttér, az öt nő egymáshoz való viszonya fokozatosan bomlik ki az olvasó előtt a rövidke fejezetekből. A céges túra képei beépülnek a nyomozás közé. Talán mélyebben lehetett volna kibontani a karakterek hátsó történetét, amely hozzájárult a konfliktusokhoz. Ahogy a történet kibontakozott az érdekes végéig.
A lezárás, megoldás sem hoz komoly meglepetést. Néhány komoly csavar jót tett volna a kriminek. Izgalomfaktora elég alacsony sajnos. Lélektani mélysége pedig kiszámítható. Talán a következő regénye jobban sikerül. Remélem az Aszály feszültségét, sikerét meg tudja még ismételni Jane.





Jane Harper

az Aszály és A természet ereje című nemzetközi bestsellerek szerzője. A világszerte 34 országban kiadott Aszály megfilmesítési jogát Reese Witherspoon és Bruna Papandrea vásárolta meg, és a regény számos rangos díjat elnyert, köztük az angol CWA Arany Tőrt a Legjobb bűnügyi regény kategóriában, egy Ned Kelly- és két Davitt-díjat, az Ausztrália legnevesebb irodalmi díjának számító Victorian Premier's Literary Awardot a Kiadatlan kézirat kategóriában, valamint az Indie-díjat az Év könyve kategóriában és az Ausztrál Könyvipar díját az Év ausztrál könyve kategóriában. Jane 13 évig dolgozott nyomtatott lapok újságírójaként Ausztráliában és Angliában egyaránt. Jelenleg Melbourne-ben él.


GABO, Budapest, 2019
412 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634067030 · Fordította: Roboz Gábor

2 megjegyzés:

  1. Érdekes, az Aszály is lassan hömpölygő volt... szinte izzott...
    Milyen divat mostanság telerakni a regényeket traumatizált szereplőkkel, nyomozókkal...
    Azért kíváncsi vagyok a könyvre... ha hozzájutok elolvasom-))

    VálaszTörlés