Henning Mankell: A gyilkosnak nincs arca
Első történet Wallander nyomozóval és első Mankell olvasásom volt. A történet tetszett, olvasmányos, izgalmas, és az emberi oldal is működik. Nem árt megjegyezni, 1991-ben íródott! Tetszik a svéd krimikre jellemzően, hogy kietlen, hideg, szürke, elhagyott tájakon, szeretetre vágyó, magányos emberek vonulnak fel. Hihető, élő a történet, megkedveltem a főhőst is.
Kurt Wallander a Ystad-i rendőrség bűnügyi felügyelője. Kissé morgós, elvált, ettől depressziós, magányát feldolgozni nem tudó, családjától elszakadt rendőrnyomozót ismerünk meg a személyében. Lányával való zűrös kapcsolata különösen fájó pont az életében. A későbbi keltezésű skandináv krimik másik jellemzője, hogy a felügyelő: elvált, alkoholista, erős dohányos, gyomor-szív-emésztési és potenciális problémákkal küzd... Wallander problémája jellemző, valódinak érzi az olvasó. Az öregedő ember küzdelme életével, egészségügyi problémáival ismerős lehet. Mindazonáltal okos, kiváló rendőr, aki a nap 24 órájában rendőr.
Egyébként a felrajzolt háttér, a múltba nyúló szálak néha olyan hatással voltak, mintha a krimi lenne a mellékszál a történetben. Megismerjük Ystadot és környékét, amely az észak-svédországi vidék jellegzetes környezetét mutatja. Emberi sorsok, drámák adják a hátteret. A kietlen, havas-szeles svéd táj szinte csontig hatoló hidege érezhető. A vidéki tanyaházban elkövetett gyilkosság borzalma lassan bontakozik ki: John és Maria Lövgren szegények voltak, nem voltak ellenségeik. A rendőrségnek nehéz feladatot ad az egyszerűnek látszó kettős gyilkosság. Arra a következtetésre jutnak, hogy a meggyilkolt ember kettős életet élt... Lesz egy szinte téves nyom, semmi nem az, aminek elsőre látszik. A rutinos olvasó talán sejti is, ennyire azért nem lehet egyszerű a megoldás. A történet utolsó harmadára egészen felpörögnek az események. A rendőrök véletlen kapnak egy nagyon jelentős segítséget, a cím ekkor igazolódik be. Rendben van a krimi, a mindennapi élet ábrázolása hitelesebbé teszi a történetet. Érdemes elolvasni, megismerni a felügyelőt, akinek négy történetét is filmre vitte a svéd tv. A sorozat számos díjat nyert, köztük a német Tolerancia díjat és az Arany tőr-t is megkapta.
Ugyanakkor egy nagyon fontos, akkor még számunkra szinte ismeretlen kérdés is felmerül az elkövetők miatt. Henning Mankell kritizálja a kormány menekültpolitikáját, bevándorlási politikáját és a svédországi rasszizmust. Ott már akkor komoly gondot, feszültségeket okozott ez a kérdés.
Az első könyv a Wallander sorozatban, tökéletes alap az ismerkedéshez vagy a skandináv krimik gyökereihez egy nosztalgikus utazást is tehet az érdeklődő olvasó.
Arctalan gyilkosok címmel is megjelent 2018 végén a Művelt Nép Kiadónál.
Henning Mankell, az egyik legsikeresebb svéd szerző: 1948. február 3. (Stockholm, Svédország) – 2015. október 5. (Göteborg, Svédország) Krimijei mellett számos színdarabot és gyermekkönyvet írt, 1996-ban megkapta az Astrid Lindgren-díjat gyermekkönyveiért. Négyszer házasodott, négy fia született ezekből a kapcsolatokból. 1998-tól haláláig a felesége Eva Bergman, Ingmar Bergman lánya.
Mankell 1948. február 3-án született, vagyis ma lenne 71 éves.
A Kurt Wallender sorozat részei:
A gyilkosnak nincs arca / Arctalan gyilkosok (Mördare utan ansikte / Faceless Killers)
Riga kutyái (Hundarna i Riga / The Dogs of Riga)
A fehér nőstény oroszlán (Den vita lejoninnan / The White Lioness)
A férfi, aki mosolygott (Mannen som log / The Man Who Smiled)
Hamis nyomon (Villospår / Sidetracked)
Az ötödik asszony (Den femte kvinnan / The Fifth Woman)
Szent Iván-éji gyilkosság (Steget efter / One Step Behind)
Tűzfal (Brandvägg / Firewall)
A piramis - Wallander első esetei (Pyramiden / The Pyramid)
Eredeti mű: Henning Mankell: Mördare utan ansikte
Eredeti megjelenés éve: 1991
M-érték, Budapest, 2011
304 oldal · ISBN: 9786155113239 · Fordította: Tótfalusi István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése