Cormac McCarthy: Suttree Cormac McCarthy-t ma Amerika egyik legjobb regény- és színdarabírójaként tartják számon. 1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült. Egyik legismertebb a 2005-ös Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men), regényből a Coen testvérek készítettek filmet, ami négy Oscar-díjat nyert. Nem lehet megkerülni a 2006-os Az út című világsikerét sem, hiszen Pulitzer-díjat nyert vele 2007-ben, és ez is szintén mozivászonra került.
A Suttree című regénye először 1979-ben került kiadására, melyen kisebb-nagyobb megszakításokkal húsz évig dolgozott. A részben önéletrajzi elemeket is felhasználó, monumentális történet az ötvenes évek Amerikájába viszi vissza olvasóit. 1951-ben, Knoxville-ben játszódik a regény.
Ez a fülledt, misztikus hangulathoz remek karakter a főhősünk Cornelius Suttree figurája.
McCarthy groteszk humora emeli ki hősét az őt körülvevő önként választott szegénységből, kilátástalan nyomorból. Izgalmas képi világ bontakozik ki előttünk, ahogyan az is elég meglepő, miért is hagyta el a biztonságos életét Suttree. Miért utasítja el a gazdag és biztos, kényelmes életét, szüleit, feleségét és gyermekét is ez a különc figura?
A társadalom peremén élő különcök és lecsúszott alakok jellemzik a regényt: alkoholisták, kurvák, hajléktalanok és bűnözők közt éli szabadon életét Suttree azaz Bud, ahogy ivócimborái nevezik. Egy lakóhajón tengeti napjait, horgászatból tartva fenn magát. A regény töredezett szerkezete lassan folydogál, mint a Tennessee folyama. Barokkos leírásokban ismerjük meg az egyes szereplők kilátástalan életét, harcát a mindennapokkal. Amikor folyamatos küzdelem az élet, legalább alkohol legyen. Vagy dinnye.. esetleg egy nő. Suttree életébe is eljön egy új kaland, aminek lefolyása szinte előre borítékolható.
Visszaemlékezésekkel tarkított a kirajzolódó történet. Harrogate és többi figura mind eredeti, hordoz magában valami régi sérülést, groteszk alakok, színesítve ezt a nagyívű regényt. Igazi társadalmi szégyenfolt, lecsúszott alakok tarka gyűjteménye. Reménytelenül kilátástalan az életük, esélyük sincs egy jobb, tartalmasabb életre. Az emberi lélek mélyére pillanthatunk be a szereplők által. Bár szeretnek, bíznak, az amerikai álom itt csupán a napi szintű túlélés. Olvasmányos, tetszett a nyelvezete, hangulata. Jók a tájleírások, a hangulati elemek, McCarthy elemi erejű mondatai.
Nem véletlen, hogy a kritikusok többsége McCarthy legjobb műveként magasztalta az önéletrajzi ihletésű könyvet, amelyet úgy is jellemeztek, mint a Huckleberry Finn sötét változata. Ez a negyedik regénye a szerzőnek, ami most először jelent meg magyarul, Greskovits Endre remek fordításában. A szemet gyönyörködtető, nagyszerű borító Váradi Zsolt munkája.
Tíz regényt írt (emellett számos forgatókönyvön dolgozott), melyek közül Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).
A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.
Jelenkor, 2018
616 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636767730 · Fordította: Greskovits Endre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése