Izolde Johannsen: A furfangos fivérek Scharnhorst – Gneisenau / A testvérhajók története
A Birodalom tengeri bástyái sorozat negyedik kötete remek folytatás, ismét egy izgalmas és nagyszerű tengeri kaland a történelem egyik sötét korszakából. Tökéletesen illeszkedik az előzőekhez. Izolde Johannsen neve valóban garancia a sikerre.
A gondos és alapos kutatómunka érezhető a sorok mögött. Az írói stílus kiforrott, lendületes. Jó volt megismerni a két hajó történetét, a történelmi tények felkeltik az érdeklődést. Számomra a legnagyobb pozitívum, hogy a kezdeti részekhez képest sokkal személyesebbé, elevenebbé válik a történet. Több élethelyzet kerül bemutatásra, ami a történet humorát is segíti. A komor részeket és a matrózok összezártságát enyhíti és oldja a humor. Az emberi sorsok megjelenése több érzést is ad az olvasónak, átélhetőbb a regény. Részesei lehetünk a matrózok életének a hajón, bemutatásra kerül a harcok lelki hatása, háttere. Tanulságos és megható az emberi kitartás, az összefogás ereje. Érdekes és érdemes elmerülni ezekben a tengeri kalandokban, hiszen erről alig tanítanak a tananyagban, jó kiegészítő a sok adalék. Lenyűgöző, olvasmányos történet részese lehettem. Fontos a történelem eseményeinek és összefüggéseinek bemutatása, megismerése. A Cerberus fedőnév izgalmas és veszélyes kihívást takar. A két hajó sorsa szorosan kapcsolódik a II. világháború tengeri csatáihoz, megvilágítja az adott politikai hátteret. Hiánypótló, piszok jó sorozat ez.
A két testvérhajó a Scharnhorst és a Gneisenau történetét ismerhetjük meg a lapokon. A történet 1943 januárjában veszi kezdetét. Az egyébként „férfias téma” izgalmas, a történelmi tények szívszorító hátteret adnak. A háború borzalmai a tengereken is kemény és ádáz csatákat eredményezett. Izolde Johannsen élethű és reális képet ad a történelmi eseményekről, karakterei érzően emberiek. Tetszett a matrózok gondolkodása akár a rossz emlékű kapitányról, aki a hajóra is rossz ómenként nehezedett, majd mennyire szívükbe fogadták az újat. Nagy erénye a regénynek, ahogy az előzőeknél is, Izolde távol tartja magától a demagógia vádját, ügyesen kerüli a csapdákat. Nem fut "vízalatti aknákra". Igazán nagy ívet ad a történetnek A Tündérkirály című vers története párhuzamba állítva a hajó és a legénység sorsával. A hajó pusztulásának dátuma is drámaivá teszi az eseményeket: 1943. december 26-án merült 290 méter mély hullámsírjába.
A legénységből egyértelműen kiemelném Rudi Birke személyét és sorsát. Az időjárás viszontagságai, a harcok drámai eseményei mellett kegyelettel emlékezik meg az elhunytakról. Legyen az német vagy angol matróz. Szemléletes a norvég fjordok és a viharos Északi-tenger, valamint Norvégia megszállására indított hadművelet ábrázolása is. A haditechnikai eszközök bemutatása és a kor hangulata tökéletesen illeszkedik az írói stílusba. Nem csak hatásos de szomorú is a hajó pusztulása. A végső ütközet után a Scharnhorst fedélzetén lévő 1968 főből csak 36-an menekültek meg.
"A Scharnhorst hajótatja egy pillanatra még kilátott a vízből, azzal végleg alámerült. Az Északi-Jeges-tenger hosszú gördülő hullámai összezárultak felette."
Az utószót is ajánlott elolvasni! Itt sok érdekességet tudhatunk meg a Scharnhorst-expedícióról. Hogyan vette kezdetét a több éves kutatómunka, aminek eredményeképpen 52 év után ismét emberi szem elé került az óceán mélyén szunnyadó hajó. Ez különlegességeket és egyéb érdekességeket ad az olvasóknak. Megtudhatunk belőle sok fontos kiegészítő információt.
A könyv fülszövege:
1942. február.
A Prinz Eugen a Rajna hadművelet egyedüli túlélőjeként végül épségben befutott Brestbe. A testvérhajók, a Scharnhorst és a Gneisenau már egy ideje az elfoglalt franciaországi kikötő viszonylagos védelmét élvezték. A hajókat megjavították, feltöltötték. Azonban Hitler parancsa véget vetett a látszólagos nyugalomnak.
A berlini Főparancsnokság elrendelte a három nagy hajó hazatérését. A parancs értelmében a La Manche csatornát jelölték ki a kockázatos és vakmerő hazaút helyszínéül. A hadművelet, az Alvilág háromfejű kutyája után, a Cerberus fedőnevet kapta…
A szerzőről:
Dénesi Ildikó (írói álnéven Izolde Johannsen) (Budapest, 1977. augusztus 4.) magyar történelmiregény-író, biográfus. Tizennégy éves kora óta ír, iskolai rendezvényeken, vetélkedőkben, történelmi versenyeken vett részt. 2003-ban indult a Konkrét Könyvek Kiadó Országos Regényíró pályázatán, ahol ifjúsági regény kategóriában II. helyezést ért el és kiadási jogot kapott, így egy év múlva a Magyar Írók Könyvműhely Kiadó megjelentette regényét A tolvajfejedelem címmel.
2013-tól az Underground Kiadónál jelennek meg regényei.
2007-től a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület (TITHMHE) rendes tagja, 2004-től foglalkozik a II. világháborús német birodalmi haditengerészet (Kriegsmarine) kutatásával és a hajóparancsnokok életrajzával.
2015-től a Történelmiregény-írók Társasága (TRT) rendes tagja.
A birodalmi kalóz című regénye 2017-ben német nyelven is megjelent a Goldene Rakete kiadó gondozásában. (wikipédia)
Underground, Budapest, 2018
458 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150023762
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése