Határ

Szabó T. Anna: Határ 




                                                               













Határ címmel a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Szabó T. Anna második novelláskötete.

A Törésteszt után ezúttal nem a párkapcsolat és annak buktatói állnak a középpontban, hanem a személyes sorsok, emlékek. Egészen konkrétan az írónő vallomásairól olvashatunk. A család szerepe, jelenléte életünk különböző szakaszaiban mindig nagyon hangsúlyos. Még a hiánya is. A kötetben szomorúsággal emlékezik életének meghatározó családtagjaira: nagypapák, nagynénik és a rokonság jellegzetes alakjai mellett a szülőkről is olvashatunk.


A négy fejezetre osztott novellák az élet szakaszait követik: gyerekkori, kamasz emlékek, a fiatal felnőtt és az aktív, már felnőtt ember élete és gondolatai jelennek meg a személyes történetekben. Nem csupán a gyerekkori átmenetről, amikor a gyerekek felnőtteset játszanak, a szülőföld és az anyanyelv meghatározó élményeiről olvashatunk. Merre és hogyan hajlik a családfa ága: mit hoztunk, mit kaptunk és mit fogunk továbbadni utódainknak. Lírai szenvedéllyel, melankóliával mereng az élet kérdéseiről, megváltoztathatatlan dolgairól. Arról, milyen emléket, nyomokat hagyott a halál szélén búcsúzó szeretett nagyszülő a kamaszodó lányban. Az édesanya képe, a közösen sütött fánk illata, a gyereknevelés felelőssége fontos kérdések.

A szeretet összetartó ereje van ezekben az írásokban. Lehet-e, kell-e határok közé szorítani érzéseinket, vágyainkat? Tudunk élni határok közt szabadon? 




Az ember egyszeri, megismételhetetlen voltáról, sorsunk törékenységéről, titkainkról, önmagunk felfedezéséről szólnak a novellák. A gyermek rácsodálkozása a felnőttek világára, annak megismerése ad remek hátteret. Ezekből az írásokból a címadó Füzet, fasor, fény mellett a Hideg és a Vertigo címűeket emelném ki. A második rész a Felnéz, lenéz címet kapta. Itt az egyén szabadsága mellett megjelenik a világ sorsa. Hogyan hat és alakít bennünket a napi politikai történések sora? Utazások a világban,de a kérdés ugyanaz: hogyan lehet kerítések közt, diktatúrában szabadon élni? Mennyire léleknyomorító ezek hatása az emberekre. Kolozsvártól Budapestig, Máltán át Egyiptomig beszorítva, korlátok közt a szabadságot keresve élünk.Térben és időben utazunk, öngyilkos merénylők, vér és ártatlan áldozatok képe jelenik meg itt. Hazaszeretet, ami nem csak egy szó. Fanatizál, drámai pillanatokat idéz meg. Anya, Tibetben az egyik legszebb írás itt a címadó máltai utazás adta elmélkedés mellett. Szabó T. Anna finom, nőies érzékenysége itt is tetten érhető, bár némely novella egy-egy gyomrossal is felér. Akadnak azért humoros, mosolyra okot adó történetek is. Stílusa, a felépítés tökéletes hangulatot ad az élet apró pillanatairól, amik később válnak meghatározóvá.



A harmadik szakaszban a gyökereink, a nyelv és a könyvek, a hozott identitás kap hangsúlyt. Az Öregedő nő, Malom a pokolban írás maradt kedves nekem ebből a részből. A "Szállj fel, szabad madár" nem csak a kitörés dala a diktatúrából, de az eszmélésé is. Szerelem, felnőtté válás, saját sorsunk irányításának kérdéseiről olvashatunk.

A befejező negyedik szakaszban a nagy kérdés: Mi marad. Mit tudunk tovább adni és hogyan. Miféle emlékeket hagyunk magunk után, mi marad belőlünk. Szomorú és drámai képek a megkeseredett, az élettől búcsúzó emberről. A kedves nagynéni életszerető vidámsága hogyan változik a betegség súlyától. Elmúlunk mindannyian. A mama fánkillatú konyhája, a szerelem és szabadság illata, a tenger és napfény, után jön a kórházszag. Az üres lakás az élet hordalékaival. Egy régi napló, szerelmeslevél, kifakult fénykép, lepréselt virág. Ami a hátul maradó rokonoknak már lehet, semmit nem jelent.

A Határ sok személyes emlékpillanat gyűjteménye. Elhatárolódás, kitörés és az ember szembesülése önmagával és a történelemmel.

Szabó T. Anna:

1972 június negyedikén született Kolozsváron, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban publikál verseket, esszéket, rövidprózát. Első kötete 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál, amit még három kötet követett a Magvető Könyvkiadónál (Nehézkedés 1998, Fény 2002, Rögzített mozgás 2004). Író, műfordító (többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait fordította), tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Verseit angolra, németre, franciára, hollandra, szlovákra, oroszra, bolgárra és románra is lefordították. Legutóbbi két verses kötete a Senki madara és A fűszermadár 2015-ben a Magvető Kiadónál jelent meg.

Férjével, Dragomán György íróval és két fiukkal (Gábor 2002, Pál 2005) Budapesten élnek.


Díjai: Petőfi-díj (1996), Soros-ösztöndíj (1997), Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond ösztöndíj (2001), József Attila díj (2002), Vackor-díj (2003), Kavics-díj (2003), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005) Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006)

Az írónő honlapja: http://szabotanna.com/


















Magvető, Budapest, 2018
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631436822