"Nem mintha számítana, de ez a regény valós eseményeken alapul. "
A skandináv krimik kincsestárának egy újabb darabja, valódi gyöngyszem! Több ok miatt is: szépirodalmi szinten meséli el a történéseket, a fő szál mellett, ami a bankarablásokról szól,
kap az olvasó egy mélylélektani családregényt, valódi drámát. Ez legalább annyira színes és fordulatos, mint a krimi része. Ha még ez sem lenne elég a történet eredeti, valós, megtörtént.
A történet mai, tényleg az élet a legjobb ötletgazda. Családi szeretet és erőszak, testvéri érzések, összetartozás, árulás és hűség fontos motivációk a történetben. Ahogyan a boldogság keresése, a szebb és békésebb jövő vágya is. Már a család összetétele miatt is hozza a napi problémákat, amit jelen pillanatban világszerte mindenki érez. A szerb-horvát apa, svéd anya története a Balkánról indult. A bevándorló Ivan Djuvnac az apa, ősi klánként "képzeli el" a családját, amely az egész világgal szemben áll. Talán kicsit fölötte is. A történet kezdetén éppen börtönbüntetéséből szabadul, érkezik váratlanul haza és veri szét a nejét, persze a gyerekek szeme láttára. Ez az emlék is mélyen
a lelkükbe ivódik a fiúknak, mindegyik felelősnek érzi magát évek múlva is, ki nyitott ajtót? A családi terror mindennapos, innen csak menekülni lehet. Sorsuk drámai, az apa érezhetően más kultúrából való érkezése, az életről, társadalmi elvárásokról, családról alkotott képe egészen más, mint a svéd feleségé.
A három Djuvnac testvért családjuk széthullása kovácsolta össze. Bántalmazó apjuk magára marad
a fiúk megszakítanak vele minden kapcsolatot. Neurotikus anyjuk elmenekül, a fiúk elhatározzák,
ők sosem fognak másoktól függeni. A megoldás a család tragédiájára a pénz.
Hosszú évek telnek el, a család szétesett, a fiúk önálló életet élnek. Ezt remekül megismerjük a felvillanó életmorzsákból. A kép nem reménytelen, a fiúk csapattá válása, lelki összetartozásuk irigylésre méltó. Mindent elpróbálnak, másodpercről másodpercre. Mozdulatról mozdulatra begyakorolják a rablásokat, az idő nekik dolgozik. A két fiatalabb fiú feltétlen bizalommal követik bátyjukat, Leo-t az erőszak útján. Leo erőszakossá válása külön megérdemelne egy mesét, apja nevelése gyönyörűen visszatér a fiú sorsában, bár küzd ellene.
Maga az ötlet is eredeti és merész. A zárolt katonai fegyverraktár profi módon való kirablása is megmutatja gondos és alapos szervezettségüket. Közel fél évig nem veszik észre a hatóságok, addig nem is kötik össze a Militánsok néven elhíresült bankrablókkal. Ők a kilencvenes években működtek Svédországban. Azt fontosnak érzem, hogy nincsenek vétlen áldozatok, senkit nem ölnek le a rablások során. Nem véres krimi ez a történet.
A remekül megírt, feszült történetből kibontakozik a családi háttér és a jelen. A kibontakozó rémségesen mai történet fogja az olvasó képzeletét. Tudjuk, a bankrablás nem szép dolog, nem helyénvaló. Mégis, drukkolunk a fiúknak a sikerért, álmaik megvalósulásáért. A kisebbik még
nem is nagykorú, Vincent tanulni akar, a középső fiú, Félix is komoly terveket fontolgat.
Ezekhez azonban pénz kell. Ami nincs abban a közegben, a megvalósulásukra esélyük sincs
egy jobb és szebb életre a srácoknak. Pedig erre vágynak. A bűn csak eszköz, ha nem is a legjobb ezek megvalósításához. Leo, a legnagyobb is békés, boldog családról ábrándozik, kertről, családi házról, gyerekekről. A vágyak felülírják a valóságot. A bankrablások csak eszköz, amihez a család tragédiája vezet. A felszín alatt a családi problémák állnak. Svédországban is egyre több konfliktus forrása a migráció. Több nagy bevándorlási hullám volt, az első ilyennel érkezett Ivan is mesteremberként a hatvanas években. A bevándorlással járó társadalmi feszültségek fokozatosan nőttek, a hetvenes évekre megjelentek az erőszakos bandák is. A családi kötelékek ilyen helyzetekben felértékelődnek. Lekötött, meghatott és megdöbbentett. A skandináv krimi egy új irányát mutatja a történet. Komoly társadalmi kérdések mellett a valóság és emberi sorsok ábrázolásában kiemelkedő a regény. Az év eddigi legjobbja, messze nem a szokásos skandináv krimi.
John Broncks felügyelőt állítják rá az ügyre, vele megkezdődik a hajsza. Ő is nagyon fontos, jelentős szerelővé válik, kilép az átlag nyomozó szerepéből. Éppen olyan rögeszmés, mint Leo
a rablások kitervelésében. Broncks családja sem éppen makulátlanul ártatlan, ott is akad lelki teher, amivel rendesen küzd is John Broncks. A történet végére az ő életének drémáka is kirajzolódik az olvasó előtt. Leo-val a végsőkig elmegy, mielőtt az útjuk keresztezi egymást, és elérkezik a döbbenetes végkifejlet. Egészen bizonyos, a regény filmen is látható lesz, a jogokat a Dreamworks már megvette.
Anders Roslund: (1961) neve a Három másodperc című krimi (Animus, 2011.) révén lehet ismert a hazai olvasóknak. Díjnyertes oknyomozó újságíró, aki végig követte az eseményeket a kilencvenes években. Napjaink egyik legsikeresebb skandinávkrimi-szerzője. Eddig kilenc könyve jelent meg, a New York Times bestsellerlistáján is szerepeltek regényei. Másik szerzőtársa Börge Hellström. A szerzőpáros könyveit ötmillió példányban adták el már világszerte. Tv-sorozatok készültek krimijeikből.
Stefan Thunberg: az egyik legünnepeltebb forgatókönyíró Svédországban. Ő írta Henning Mankell Wallander-sorozatát filmre. Családjának többi része más módon lett ismert. Apja és fivérei voltak
a leghírhedtebb bankrablók, a Militánsok Svédországban. Róluk szól ez a regény.
„A Hajsza izgalmas akcióthrillerként indul, de végső soron a családi kötelékekről, a gyerekkori traumákról és a lojalitásról szóló, lenyűgöző lélektani krimi lesz belőle.” (Leestafel magazin)
Eredeti cím: Björndansen 2014
Alexandra, Pécs, 2016
576 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633576540 · Fordította: Harrach Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése