Visszapillantó - február

Visszapillantó - február 





A sors olyan, mint egy részeges szabász: mikor belevág a szövetbe,
még nem lehet tudni: felöltő lesz-e belőle vagy nadrág.

Rejtő Jenő
                                       



Sosem volt kedvenc hónapom a február. Talán
a hosszú és kiadós, hideg telek miatt, a szürke, sötét nappalok okán a legjobb dolog, ami eszembe jut róla: rövid hónap...

Nos, az idei még sötétebbre sikerült. Ez erősen a "gyorsan felejtsük el" kategória. Sajnos a Nagy Rendezőnél a radír, pedig legszívesebben kiradíroznám az egész hónapot az emlékeimből. Magánéleti, olvasási és egyéb okok miatt is. Nincs mire örömmel, szívesen visszapillantani.

Már ez eleje nagyon drámaian indult: február 5-én tragikus hirtelenséggel meghalt Kőrösi Zoltán író. 53 éves volt. Nem tudok mit mondani, ez egy hihetetlen fájó kezdés. Ami, akár igaz erre az idei eltelt 60 napra. Már a január is gyászos volt: David Bowie, Alan Rickman-ra gondolva.

Zoli kezdte a februárt és a sor sajnos tovább folytatódott: Harper Lee, Umberto Eco, Psota Irén. Igen, tudjuk, életünk véges. A hírességek, ismert embereké is. Mégis drámaian megrázó tud lenni. Az itt maradóknak kell küzdeni a fájdalommal. Bővebben: Találkozások - Kőrösi Zoltán emlékére. 

Nézzük a szomorú statisztikát, mert olvastam én, de az az igazi jó olvasási élmény szinte elmaradt. Nem tudom, sorozatosan mellé nyúltam, rossz hangulatom oka volt, de alig van olyan könyv ebben a hónapban, amit valóban érdemes volt elolvasnom a húsz könyvből. Igen, húsz, amiből Dickens Pickwick történetek a legrövidebb, alig 138 oldal, míg a leghosszabb: Franzen Javítások című tipikusan amerikai családtörténete volt a maga 632 oldalával. Olvasmányos, jó stílusú, mégis hozzám közelebb vannak az európai írók alkotásai. Az Olvastam még havi válogatásában bővebben írtam erről.

Jó volt olvasni, immáron harmadszor Wass Albert Elvész a nyom történetét. Még mindig megfogott, lenyűgözött. Ajánlom erősen mindenkinek. Szerény véleményem szerint az életmű egyik legjobbja!


Friss könyvek közül Kováts Judit Elszakítva regénye az, ami nagyon szépen megírt, való történelmi keretbe helyezett történetet mesélt el. Erős könyv, kihagyhatatlanul fontosnak tartom. Ritka az olyan regény, ami az első lapoktól érezhetően erős, igényes és alapos. Mindezek mellett még szórakoztat is. Nos, ez ilyen.

A harmadik könyv, ami meglepően közel került hozzám és véletlenül akadt a kezembe: John Elder Robison önéletrajzi ihletésű, Nézz a szemembe, fiam története. Apa és fia kalandja aspergerrel, vonatokkal és bombákkal alcíme sokat elárul. Eredeti humora, őszinte stílusa nagyon megfogott. Ezúton is köszönet a Könyvutca bloggereinek, Zsófinak és Beának, hogy rátaláltam, ugyanis náluk olvastam róla először, lettem rá kíváncsi. Élmény volt egy más szemszögből értelmezni a világot.

Két történelmi regényt is olvastam, mindkettő jó, erős és alapos. Csikász Lajos Ezüst sávok, arany liliomok regénye az Anjouk korába viszi el olvasóit. Picit aprólékosan sok szereplője van, de jó történet, tetszett. Folytatom a sorozatot. Ami egyik erőssége: sok néprajzi momentum is akad elrejtve a történetben, ami tetszett nagyon. A kunok szokásai, gondolkodásuk, ételeik, ruházatukról fegyvereikről a katonai harcmodorukról alapos leírások vannak a regénybe szőve. Ajánlom az érdeklődőknek, jó és hihető, erős kezdése egy sorozatnak. Érezhetően törekedett a szerző az alaposságra, gondosan kidolgozta a regény figuráit, eseményeit.

A másik sorozat Kapa Mátyás Félhomály trilógiájának középső része. Erre még visszatérek bővebben márciusban. Ő az Árnyak Bizánc felett regényével hívta fel a figyelmemet. Érdekes kalandozásra hív ezúttal is. Ármány, összeesküvés és a titokzatos Sybilla jóslatai állnak az események középpontjában.

Van még egy igazán mai és szerintem fontos könyvecske. Ez a Verslavina. Milyen a nő és a férfi, ha negyven - versben. Humora és őszintesége elképesztően mai, friss. Ajánlom nagyon.
Felüdít, megvigasztal és erőt is adnak ezek a verses pillanatképek. Afféle humoros görbetükör. köszönet a remek ötletért Szabó T. Anna és Lackfi János költőknek és a további csatlakozó szerzőknek.

Szabó T. Anna: A férfi, ha negyven… (részlet)

A férfi, ha negyven, még győzi erővel,

a férfi, ha negyven, a csúcsra kiáll,

a férfi, ha negyven, még jól bír a nővel,

még fess, ha nem alszik, és friss, ha piál.


A férfi, ha negyven, még állja a harcot,

és tiszta az inge, a homloka fény,

és ránca a sármja, ha nézik az arcot,

és lámpa van hű szíve legközepén.


A férfi, ha negyven, az élete rendben,

még nem tökörészik, és nem kapuzár,

nem bízik a földi s az isteni kegyben,

mert veszt, aki áll és veszt, aki vár.


Lackfi János:

A nőci, ha negyven…(részlet)


A nőci, ha negyven, még gondos a sminkje,

a nőci, ha negyven, aligha riszál,

a nőci, ha negyven, már taxikat int le,

és áll körülötte az éjjeli bál.


A nőci, ha negyven, a ráncai szépek,

és lányos a lába, hisz fitneszezik,

ügyel vonalak, színek egyvelegére,

és ötletes öltözetek övezik.


A nőci, ha negyven, még beste a teste,

a lánya kamasz, vele harcol erőst,

még könnyeden ébred, elalszik az este,

s útjára bocsátja a reggeli hőst.


Megrendelhető: http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/a-no-meg-a-ferfi



Volt még néhány egyéb, irodalmi és életviteli, krimiszerű rémség, felejthető olvasmány, de ezeket felejtsük most el! Apapara, A kvarcóra hét dallama, A lányt a vonaton... jajj!

Ami még bővebb szót érdemel: a hónap végén megjelent a 20. Lee Child krimi a Néma város. Jack Reacher történetére hamarosan visszatérek bővebb ajánlóval.  Lee Child nem tud hibázni.

Egy vidámabb márciusi beszámoló reményében búcsúzom! Olvassatok és legyetek vidámak. Tudom nem könnyű, de nem szabad, nem lehet feladni...én is azt teszem. Küzdök.

„Semmi sem fontosabb az olvasásnál: hazudik, aki azt állítja, hogy az olvasás passzív időtöltés. Olvasni, érezni, érteni, tanulmányozni, ez az egyetlen módja, hogy az ember megtapasztaljon egy másik, a sajátjával párhuzamos életet.” - Roberto Saviano