
E havi klasszikusnak ezt a könyvet választottam, több okból.
A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, (55 éve) a következő évben, 1961-ben Pulitzer-díjjal tüntették ki. Mind a kritikusok, mind az olvasók elismerését kivívta. A Ne bántsátok a feketerigót! című könyvet az amerikai könyvtárosok a XX. század legjobb regényének választották, és egy 1996-os felmérés szerint a XX. század hetedik legjelentősebb műve.

Ezzel a regénnyel éppen úgy jártam, mint az Édentől Keletre kötettel... láttam a belőle készült filmet. Hatalmas élmény volt, tetszett, és gondoltam naivan, minek akkor elolvasni? Aztán olvasás után rádöbbentem: a film csupán -még ha remekül is- kis szeletét adta vissza a regény eseményeinek. Miután a 89. évében járó írónő 2015-ig nem jelentkezett újabb kötettel, nagy meglepetés és szenzáció volt amikor kiderült, hogy év végére megjelenik a Menj, állíts őrt!, ami a folytatásnak, előzménynek is tekinthető. Nos, ekkor határoztam el, hogy elolvasom a rigót.

1930-as évek: Maycomb városában is tombol a rasszizmus, faji előítélet és a megkülönböztetés. A bőrszín nagyon is hangsúlyos. Itt éli gyermeki mindennapjait Scout Finch és testvére Jem. Az ő szemszögéből ismerjük meg a történéseket, ő az elbeszélés gyermekfőhőse. Fiús kislány, hiszen fára mászik, nadrágban jár, verekszik és lőni is megtanul. Apja egyedül neveli őket, özvegyen maradt. Atticus Finch a városka elismert, jó nevű ügyvédje maga a becsület és tisztaság példaképe. Jó lelkű, bölcs és nagyon szerethető alakja a történéseknek, ő a felnőtt hős. Megfontolt, kissé talán túlidealizált figura, mégis egyértelműen sikerre termett. A végsőkig kiáll és harcol igazáért. Calpurina a fekete házvezetőnő van segítségére az otthona és a gyerekek ellátásában. Ezzel a ténnyel is érzékeljük, mennyire komolyan veszi az emberi jogokat. Nem tesz különbséget a bőrszín miatt. Ezzel és néhány nevelési elvével a rokonság és a szomszédok nem mindig értenek egyet.
A gyermekeit az önálló gondolkodásra biztatva, őket egyenrangú félként kezeli, beszélget velük. Ezek akkoriban nagyon nem elfogadottak voltak Amerika déli államaiban főleg nem. Elutasítja a faji előítéletet
és a gyűlölködést. A köztiszteletnek örvendő ügyvéd művelt és szerény, gondos apa.

A fordulat megdöbbentő: Az ítélet hatása miatt Tom "szökést" produkálva öngyilkos lesz. A dráma óriási, valójában mindenki tudta, hogy egy ártatlant ítéltek el. Mayella részeges apja bosszút esküszik Finchék ellen, azonban annyira aljas féreg, hogy nem az ügyvédet támadja nyíltan, hanem a gyerekeit. Rajtuk keresztül akar és próbál bosszút állni. Itt kap fontos és jelentős szerepet a titokzatos szomszéd, Boo, akiről végig megtudunk apró dolgokat, azonban itt vesz fordulatot és válik jelentőssé a szerepe. A könyv kötelező olvasmány az amerikaiaknak, igazi kultuszregény. Harper Lee 2007-ben átvette érte az Elnöki Szabadságérmet is George W. Bushtól.
Ezért is érdekes, hogy a világtól elvonultan élő írónő Menj, állíts őrt regénye állítólag ötven éve széfben őrzött, ami arról szól, hogy a már felnőtt Scout hazalátogat az édesapjához. Ezzel nem várok addig, amíg film készül belőle. Olvasás után jön az ajánlóm arról is.
Eredeti mű: Harper Lee: To Kill a Mockingbird
Eredeti megjelenés éve: 1960
Geopen, Budapest, 2011
Azt tegyük még hozzá, hogy a regény Tiltott könyv is, tehát Banned book, számos amcsi államban szülők ezrei próbálták-próbálják eltiltani gyermekeiket az elolvasásától.
VálaszTörlés1977-2009-ig szerepel az ALA, Amerikai könyvtárosok listáján, mint a negyedik legvitatottabb kötet, általában a káromkodás (nigger szó), rasszizmus miatt és általában sokan közösségizgatónak találják.
Bár Salinger Zabhegyezőjét, vagy Ellistől az Amerikai psycho-t még jobban utálják :D