"Az orosz embernek három erőssége van: a „hátha”, a „ne adj isten”, meg a „valahogy majdcsak”."
"Rejtelmes valami az orosz ember lelke… Már régóta próbálják megfejteni a titkát. Ezért olvassák Dosztojevszkijt."
Az nem kérdés, hogy ezt a könyvet el kell olvasni! Bármennyire fájdalmas és döbbenetesen szomorú sorsokat ábrázol is a történet a Nobel-díj jogos. Mert ez ott a valóság volt, amit átéltek, megéltek azok az emberek. Egészen más minderről olvasni, vagy megélni a történelmet. Apáink múltja ma is hat.
Milyen emberi tragédiák rejtőznek "a kommunizmus bukása" mögött?
A huszadik század történelmének megközelítése emberi oldalról, sok sok tényfeltáró és megrázó beszélgetésből áll össze a regény. Tényfeltáró irodalom a javából. Az érdeklődő és kíváncsi olvasót beszippantja, olvasmányos és letehetetlen. Amit tudni véltünk, talán csak a jéghegy csúcsa volt. A személyes életeken át történő igazságkeresés sokkal erősebb, hatásosabb és drámaibb valóságról mesél.
Ismét megbizonyosodhatunk: a háborúban nincs jó oldal, mindenki vesztes és áldozat is.
A Szovjetunió tagköztársaságai 1991-ben váltak függetlenné, közel 70 éves kommunizmus korszaka után. Nálunk csak 40 évig tartott... mert a párhuzam észrevétlenül is ott motoszkál az olvasóban. Az eszme hirtelen eltűnt, jött a szabadság. Vajon tudtunk élni vele? Az elégetett pártkönyvek, a lebontott szögesdrótok után, lett cola, és banán, farmer és hűtőgép. Mégsem lett kolbászból a kerítés! Az "átkosból" visszük magunkkal a súlyos terheinket, beidegződéseinket cipeljük tovább. Mennyire rejtelmes nem csak az orosz ember, de a magyar lelke is, azt most talán kicsit közelebb hozza nekünk az írónő. Fellebben a fátyol, érdekes és valós dokumentumriportokat olvashatunk. Tanulságos mindenkinek.
A könyv immár az ötödik darabja „Az utópia hangjai” című ciklusának: ezekben a „polifonikus regény-vallomásokban” emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem, vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized.
Nem könnyű kérdéseket feszeget, vesz górcső alá az írónő. Amikre keresi a válaszokat: Milyen embert hozott létre a "szocialista" társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? És milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, "a kommunizmus bukása" mögött? A peresztrojka elsodort sok régi, múltbeli múmiát, de mit hozott? Az az igazság ezen lehet gondolkodni, érvelni és vitázni éjszakákon át. Egy emberöltőnyi múlt beidegződéseivel kell most megküzdenünk. Nehéz bármit is mondani, ezt olvasni kell!
A regény emberek véleményének, érzéseinek gyűjteménye a peresztrojkáról és glasznosztyról , a rendszerváltásról, az orosz történelemről, az orosz emberekről. Kikerülhetetlenül Gorbacsovról, Jelcinről és igen rólunk a népről, kispolgárokról. A kötetet a szerzővel készült interjú zárja.
Amikor 2015. októberében közzétették az irodalmi Nobel-díj nyertesének nevét, bizonyára rajtam kívül többen is azt kérdezték: Ki is ez a Szvetlana Alekszszijevics?
A fehérorosz írónő 1948. május 31-én született az ukrajnai Sztanyiszlavban. Iskolái elvégzése után újságíró lett.
A Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot. Az International Cities of Refuge Network szervezet menedéket ajánlott neki és a következő évtizedben élt Párizsban, Göteborgban és Berlinben. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe. Több rangos nemzetközi díjat nyert a Nobel-díj előtt, amit az indoklás szerint: „Többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet" kapta meg az elismerést. Magyarországon eddig három kötete jelent meg. Első könyve A háború nem asszonyi dolog 1985-ben jelent meg, (nálunk 1988) majd többször újranyomták és több mint kétmillió példányban adták el. A regény nők monológjaiból áll, akik a háború kegyetlenségéről, a nők szerepéről és szenvedéseiről beszélnek.Természetesen a szovjet hatóság a könyvet betiltotta... A Fiúk cinkkoporsóban című 1999-es könyvének is beszédes címe van. Legfrissebb kötete az Elhordott múltjaink 2015 nyarán került a boltokba idehaza. Művei 35 országban jelennek meg szinte minden földrészen az Egyesült Államoktól kezdve Németországon és Indián keresztül Japánig.
Eredeti cím: Время секонд хэнд
Eredeti megjelenés éve: 2013
Európa, Budapest, 2015
forrás: wikipédia, a kiadó honlapja és a moly adatbázis.
Éppen tegnap került a molyos várólistánkra.
VálaszTörlésKomoly és nyomot hagyó élmény várható!
VálaszTörlésSzia Gábor!
VálaszTörlésNagyon örültem ennek a bejegyzésednek, mert régóta szerettem volna olvasni ebben a témában, valamiért sokat gondolok azokra az emberekre, hogyan élnek ott azokon a távoli vidékeken. Biztos vagyok benne, hogy egészen más fajsúlyú problémáik vannak mint nekünk, a legtöbb panaszkodó embernek el kellene olvasnia ezt a könyvet. Igaz én is még csak sejtem, hogy mi vár rám, azt hiszem mély nyomot fog hagyni bennem, de nem bánom, pont ezt szeretném, több szempontból is. Ideje kilépni a komfortzónából, és megbecsülni azt ami nekünk megadatott. Tegnap megrendeltem, és már a kezemben van a könyv, hamarosan elkezdem olvasni, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet!