A három, általam olvasott Modiano-regény közül ez tetszett a legjobban. Nem gondoltam, hogy A Kis Bizsu és az Éjfű hangulatát lehet fokozni. A Nobel-díjas francia író története sűrű és titkokkal teli, krimiszerű kisregény. A szálak a Dél Keresztje nevű gyémánt körül bonyolódnak, de persze semmi nem az, aminek látszik. Egy titokzatos nő, egy különleges gyémánt, egy majdnem-szerelem, és egy váratlanul felbukkanó amerikai házaspár a történések szereplői.
Jó lett volna jobban a titkok végére járni, mert a nagyon rövid, tömény szöveg erre az olvasónak esélyt sem hagy, habár ami kiderül az sem kevés. A sejtelmes, továbbgondolásra alkalmas események mozgatják az olvasó képzeletét. Először azt hittem, nem jókor talált rám ez a regény, majd kezdett összeállni az események sora. Változott a regény szerkezete is. Nem a végén jön a csattanó, már a közepén elámulhatunk. Először megtudjuk a történet végét, majd a kezdeteket, remekül adagolt feszültségekkel: a kétségbeesést, a reménytelenséget ábrázolja Modoano, amig a múltban emlékeink után kutatunk. A megszokott helyszín, Párizs helyett most a francia Riviéra gyöngyszemén, Nizzában játszódik a regény.
A rejtélyes gyémánt, a Dél Keresztje, ami ott csillog Sylvia karcsú nyakában, sok feldolgozást megért már. A szerelem és a ragaszkodó szeretet furcsa keveréke ott van a történetben, hiszen maga Modiano is elhanyagolt és mellőzött kisfiú volt. Rejtélyek, titokzatos szerelem van a lapokon, amit jobb egyben olvasni, nem kizökkenni a történésekből.
Megint egy múltba révedős, emlékeket kereső, elmúlt, régi szerelemet megidézős könyv, remek helyzetekkel, pillanatokkal. Aki olvasott már Modiano köteteiből, annak ismerős lesz a stílus, a nyomozás, a balladai homály és sötét titkok, amely ebben a kötetben is bőségesen találhatók.
4/5
Tarandus, 2014
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése