Khaled Hosseini: És a hegyek visszhangozzákKhaled Hosseini 1965-ben Kabulban született. Középosztálybeli körülmények között nőtt fel, és ötéves volt, amikor édesapja diplomáciai kiküldetése miatt Iránba, tizenegy éves, amikor Franciaországba költöztek. A politikai helyzet romlása miatt, az USA-ban, Kaliforniában telepedtek le. Hosseini ekkor 15 éves volt, nem beszélt angolul, és a váltást egyfajta kulturális sokként élte meg. Orvosnak tanult, és több mint tíz évig praktizált, bő másfél évvel azután is, hogy 2003-ban megjelent a Papírsárkányok, amely két fiú, Amir és Haszan történetét meséli el. A regény óriási siker lett, film is készült belőle. Magyarországon a könyv 2005-ben, majd idén újból a Libri Kiadónál jelent meg..
Ebben a kötetben, amely magyarul októberben jelent meg, a Földet körbeutazva követhetik az olvasók a regényalakok szétágazó életét, sorsukat és szerelmeiket Kabultól Párizsig, és San Franciscótól akár a görög szigetvilágig. Harmadik regényében a szerző – a fülszöveg ígérete szerint – „arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók, amikor a leginkább számítanánk rájuk”.
Új regényében a mese és a fikció keveredik. Az élet egyik legkegyetlenebb kérdése: egyik gyermeked odaadnád-e azért, hogy mentsd a többi életét? Ezzel nyit az új regény. Igaz, az az
egy gyermek jobb, tartalmasabb életet élhet, de ez a kérdés egy szülőnek teljességgel értelmezhetetlen. Szabúr már meghozta ezt a döntést, és lányát, a hároméves Parit egy gazdag és gyermektelen kabuli családnál hagyja. Mindezt a szeretetre hivatkozva, hiszen imádja a lányát.
Azzal legkevésbé sem gondol, hogy a nagyobb testvér, Abdullah és Pari közt igazi mély testvéri kötődés van.
"Apa világa kegyetlen világ. Ingyen semmi jó nincs benne. Még a szeretet sem. Mindenért fizetnie kell az embernek. És ha az ember szegény, akkor a szenvedés a fizető eszköze."
Abdullahnak ez marad, apa szomorú és poros, fojtogatóan szegény világa.
Pari még kicsi, és elfelejti, kinövi ezt. Ám egész életében érzi, valami titkos dolog lengi be "anyja" visszaemlékezéseit. Hiányzik neki az eltitkolt testvér. Abdullah is felnőttként próbálja Parit megkeresni. Parit azonban a világ másik végébe veti sorsa. Sokáig csak a kínzó és nagyon halvány emlékekkel a megmagyarázhatatlan hiányérzettel küszködik. Egészen 48 éves koráig, amikor kap
egy telefont... Az író történetmesélése rapszódikus, minden történetet más-más szemszögből ismerhetünk meg. A túlélésért folytatott harc nem töri meg sem az identitásukat, sem hitüket. Khaled Hosseini hangja erős, tiszta, érzékenyen mesél.
"Pari egyik első gondolata az volt, hogy le akarja tenni a kagylót. Ösztönösen bizonyos benne,
hogy mindazok a dolgok, amiket ez az öregember, ez az ő saját, rég elmúlt életéből előkerült férfi papírra vetett a világ másik felén – hogy ez mind igaz."
A regény másik szála itt is két fiú barátsága: Adel és Golam szemén át mutatja be a világot.
Egy gazdag, mégis tudatlanságban tartott fiú és szegény kis barátja története is szívhez szólóan megkapó. Az imádott édesapa nem egészen az, akinek fia látja, ismeri.
Maga az egész könyv egy alapos elgondolkodásra sarkall. Egy teljesen más kultúra, szokások adják
a történet gerincét. A szeretet és összetartozás fontossága az őszinte emberi érzések meséje ez a regény. A Kabulban dolgozó plasztikai sebész, Markosz Varvarisz, története is elgondolkodtató.
Ő a jól menő praxisát adta fel Athénban csak azért, hogy Afganisztánban a háború gyerekáldozatain segítsen. A regény valósághű, szegénységgel, politikai realitásokkal a túlélés regénye.
A felelősségről, a hűségről és az élet apróbb, vagy nagyobb hazugságairól is szól ez a regény.
Az életünkre ható változásokról, arról, miként változik az adott életpálya egy kívülálló esemény hatására. Van az úgy, hogy hazudni kell.
Az író ezt nyilatkozta új regénye megjelenésekor:
"Regényeimnek visszatérő központi eleme a család. Korábbi műveim lényegében az apaságról és az anyaságról szóló történetek voltak. Új könyvem is egy többgenerációs családregény: ezúttal fivérek és nővérek állnak a középpontban, az ő szeretetük, sérelmeik, csalásaik, becsületük, és egymás iránti önfeláldozásuk. Örömömre szolgál, hogy megoszthatom ezt a regényt az olvasókkal."
Élménygazdag, kellemes olvasást ad az olvasóknak új regénye. A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte több százezren olvasták. A Papírsárkányok a jövő évi olvasási tervbe került.
5/5
Libri, Budapest, 2013
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése