2013. december 16., hétfő

Emma trilógia

Fábián Janka: Emma-trilógia






"Én nem meghódítani akarom, hanem szeretni."    









Emma szerelme:

A történész végzettségű fiatal írónő első könyve nyitódarabja egy háromkötetes családregénynek, amely egészen az 1970-es évekig követi nyomon a Kóthay család több nemzedékének az életét.
Örültem neki, hogy az írónő történész, és a megszokott, száraz történelem könyvek helyett, egy család életén keresztül mutatja be a fontosabb eseményeket. Így igazi bepillantást nyerhettünk a
kor szokásaiba, divatjába, értékrendjébe.
A könyv tényleg azt nyújtja, amit a címlapon ígér: igazi, békebeli családregény. Egy kitalált Balaton-felvidéki kisvárosban Balatonkörtvélyesen játszódik.

Szerintem nem annyira rózsaszín, mint gondolnánk. A hangulata, bája és a történet cselekménye magával ragadja az olvasót. Cselekményes, valami mindig történik a szereplőkkel. Volt olyan szereplő, aki bizony eleinte nem volt szimpatikus, mégis a történet végére azzá vált: (Gábor), míg Emma alakja végig szerethető, izgultam érte, drukkoltam neki. Emma alakja bizonyára okot adhat némi vitára is: hogy volt képes az anyja szeretőjéhez feleségül menni? Éppen ahhoz, aki igazából a szeretett édesapja halálát is okozta, hisz tudjuk, hogy a beteg lélek hamarosan beteg testté válik. Viszont, ha egy másik nézőpontból nézzük: árvaként döntenie kellett, s a biztonságra lelt Gáborban. Elgondolkodtató, bár az akkori korban túl sok joguk, lehetőségük nem volt a nőknek a saját sorsukról dönteni. Emma okos döntést hozott. A regények korhű hangulata jól érezhető.

Még egy szál van, ami nagyon tetszett: a Zách Pista-szál, nagyon is drámai és szomorú, már már balladai tragikuma van.
A történelem ebben a kötetben még csak egy jó keret, olykor megjelenik (Sissy, Millenium, majd Horthy fehér lova – bár ezek tényleg fontos jelentőségű események, igaz tények), máshol az írónő kissé tanár nénisen kiszól a történetből, de hangulatában hozzáad az olvasottakhoz. Ismerőssé tesz. Nem volt ám ez olyan régen! Az Emma szerelmét jó olvasni. Visszavitt egy nem is túl távoli világba, elvarázsolt és kikapcsolt.

4,5/5

Emma fiai                                                                 


"Istenem, bár csak kislány lenne”- fohászkodott Emma, miközben egy pillanatra megállt és gömbölyödő pocakjára helyezte tenyerét."


A könyv fülszövegéből:  "A romantikus családregény első kötete végén úgy búcsúztunk el Emmától és Gábortól, hogy éppen önfeledten játszottak három gyönyörű kisfiukkal a balatonkörtvélyesi házuk kertjében, és Emma már negyedik gyermeküket várta.
Az Emma fiai című második részben a három fiúgyermek – Tamás, Péter és Gábor, azaz Öcsi – történetével ismerkedhetünk meg. A három fiú, akik külsőleg és jellemükben is nagyon különböznek egymástól, a maguk egyéni módján és eszközeivel próbálják megtalálni a boldogságot a húszas–harmincas években."

Számomra a trilógia legerősebb darabja. Rég volt ilyen, hogy „egyszuszra” olvastam végig egy könyvet. Ha azt írom, izgalmas, érdekes, tragikusan szép… keveset mondtam. Remek jellemrajzok, események színezik a történetet, a kor történelme, annak nyomott, feszült hangulata kiválóan érzékelhető. Vitt magával, nem tudtam letenni.

Lehet,"csak" szórakoztató irodalom, de azt nagyon jól, magas fokon teszi. A történelem tényei pedig még hihetőbbé teszik, nagyszerűen épülnek be az eseményekbe. Hihetetlen, mennyire jól összedolgozta az írónő a valós tényeket, történéseket. Ettől még életszerűbbé válik a regény. Az alakok is nagyon megkapóan jók: Varga Erzsi külön tanulmányt érdemelne, de a fiúk jelleme is nagyon jól megrajzolt. Van kiért izgulni!

Az, amikor a két szerelmes testvér megtalálja az ártatlanul megölt lányt, akit mindketten szeretnek… döbbenetes, drámai erejű! Az is, ahogy a kisebb gyerekkel nem törődnek, nem figyelnek rá és egyenes útja van, hogy oda jut ahová. És még nincs vége!

5/5




 Emma lánya

" Miről beszéltetek? – suttogta a felesége fülébe-. Csak minden ötödik szót értettem. Emma kapott valamit?
-Igen! – mondta Emily még mindig bosszúsan.
Visszakapta, ami mindig is az övé volt."                                                          
Ismét a könyv fülszövege, kerülve a spoilert.
"A trilógia harmadik, befejező része a hírhedt ötvenes években kezdődik. A kommunista diktatúra évei, majd az ötvenhatos forradalom után a Kóthay család tagjai ismét elszakadnak egymástól. Emma a lányával, Évával és az unokájával Amerikába emigrál, Tamásék azonban az otthonmaradás mellett döntenek.

A század második felének eseményeit a szélrózsa minden irányába szétszóródó Kóthay gyerekek és unokák mind különbözőképpen élik meg. A forradalmat követő megtorlás, 1968 Párizsa, a szögesdróton inneni világ szürke, nyomasztó hétköznapjai, a Kádár-korszak békés álarca mögött a szabadság fájó hiánya, a nyolcvanas évek színes, ám sekélyes időszaka, majd pedig a rendszerváltás éppen úgy főszereplői a könyvnek, mint az egyre népesebb, sokszínű család tagjai."

Emma, a naptári huszadik században élt nő, családanya, írónő hazaér. Pár hónappal később bekövetkező halála szimbolikus: a jellem, az akarat diadala. Kitartása meghozta megérdemelte gyümölcsét. A család, bár szétszóródott a világban, mégis összefog, összetart. Sok sok kaland és történés lesz, amíg eddig elérnek.
A záró kötet sem kevésbé cselekményes, mint elődei. Végig érdekes, a történetvezetése fenntartja az érdeklődést. Amerikából a szürkeségbe a vasfüggöny mögé érkezni "élmény" lehetett. Emma kitartása, hite csodálatra méltó. Éva alakja is megtalálta végre a boldogságot. Laura csillogása, majd tragédiája tipikusan amerikai történet. A szeretet utat talál azért itt is, a két testvér közt. Néhány szereplő esetében azonban túl soknak éreztem ezt az amerikai hangulatot (Piroska, Laura, Daniel). A férfi alakok közül a negatívumai ellenére is Tamás sorsa áll  hozzám a legközelebb.

A történelem, jelen esetben '56 eseményei a meghatározóak, majd az "egyenszürke" szocializmus. Varga Erzsi itt is feltűnik, visszatér. A romantikus hangulattal induló, majd a háború borzalmain is túl jutó történetbe remekül beágyazott családregény méltó zárása ez a könyv is. Kerek egészet kapunk.
Véleményem szerint Fábián Janka nagyot alkotott ezzel a sorozattal. Sok olvasót hódított meg az olvasásnak. Ez pedig nem kevés. Szórakoztat és tanít egyszerre.
Kellemesebb történelemórát nem is tudnék elképzelni.
  

 4/5


Fábián Janka: Emma szerelme
Ulpius-ház, 2011
408 oldal ISBN: 9789632544670
Fábián Janka: Emma fiai
Ulpius-ház, 2011
 380 oldal · ISBN: 9789632544687
Fábián Janka: Emma lánya
Ulpius-ház, 2011
510. oldal  ISBN: 9789632544694

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése