Édeshármas

Szántó T. Gábor: Édeshármas






"Van úgy, hogy az embert a titkai tartják életben"








Az Édeshármas című regény, amelyről azt ígéri a fülszöveg, hogy szerelmes regény, annak is olvasható. Mégsem az igazán, bár vannak szerelmi részei. Afféle útkeresés ez a boldogsághoz.
Három főszereplője van: az öreg mester, a szatmári jesivát (vallási iskolát) járt reb Slojme, aki Amerikából egyetemi tanárként tér haza és tanítványokat gyűjt maga köré. Túlélő, aki menteni próbálja az ezredfordulón a zsidó múlt még fellelhető maradékát, és mániákus megszállottsággal átadni a tudását.


Miklós a fiatal tanítvány és az ő szerelme, Sári alkotják az "édeshármast". Nagyon kedves életmese ez, elgondolkodtató a történet. A bölcs öreg mester szerethető, szimpatikus figura, bár néha direkt akadékoskodóan okoskodó. Vibráló lénye, életszeretete példaértékű a visszahúzódó Miklósnak is. Filmes nyelven kissé el is lopja a helyzeteket, övé a főszerep. Miklós és Sári epizódista mellette.
Sári felbukkanásai viszont remekül színesítik a képet. A mester, a tanítványa és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjén. A koravén ifjú író, az örök-gyerek vénember, és a nő kapcsolata baráti. Emberiek, csetlő-botló valós szereplők, akikkel lehet azonosulni.


"Gyógyítgassa magát. Keressen valami vidám kompániát. Én erre nem vagyok alkalmas. És forogjon egy kicsit női társaságban. Az gyógyít."


A zsidó identitás tudat a vallásosság kérdései a mai Magyarországon egy párkapcsolat bemutatásával. Többször egyértelműen kiderül Sári és Miklós nagyon is jól megértik egymást, ám valami mindig közbe szól a boldogságuknak. Mégis visszatalálnak egymáshoz, keresik a másikat. Sári lendülete, életrevalósága mindig új színt hoz a regénybe. Hol együtt, hol külön a múlt árnyaitól szabadulva keresik a boldogságukat. Az öreg mester viszi magával, kirángatja az életbe a fiatal írót. Gyűjtsön élményeket, lásson és tapasztaljon, ha írni akar az életről. Bölcs apafigura Miklósnak. Nagy szerencse, hogy az ő kapcsolatuk ennyire barátivá lett. Egy sokat látott, tapasztalt, életvidám öreg úr tanácsait érdemes megfogadni, odafigyelni rá. Nagyon drukkoltam Miklósnak és Sárinak, de nem lett rózsaszín befejezés. Az "édeskettes" nem jött össze.

A könyv borítója is kiemelkedő, nagyon ötletesen adja vissza a regény hangulatát.

A végére egy bölcs tanács reb Slojmétól, mindenkinek:
"A lépcsőfordulóban jártam már, amikor utánam szólt:
– Miklós, hall engem? Legyen egy kis humora. Az is kell az élethez."

Szántó T. Gábor:
Budapesten született 1966. július 10-én.
1990-ben diplomázott az ELTE Állam-
és Jogtudományi Karán, a Bölcsészettudományi Karon esztétikát és judaisztikát hallgatott. Irodalmi munkásságát versekkel, kisprózákkal kezdte.

1991-től főszerkesztője a Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóiratnak. Legutóbbi kötetei: A szabadulás íze (versek, 2010), Édeshármas (regény, 2012). Novelláit, esszéit számos nyelvre lefordították.




A könyvért köszönet a L'Harmattan Kiadónak!

L'Harmattan, Budapest, 2012

276 oldal · ISBN: 9789632365527