Tore Renberg: Szerettem másképp is
A norvég Tore Renberg a magyar olvasóközönség számára még talán kevéssé ismert, de annál inkább javasolt a megismerése.
Az 1972-ben Stavangerben született író ugyanis, aki egyben zenével és irodalmi kritikákkal is foglalkozik, hazájában gyakorlatilag kult-státuszba került bemutatkozó könyvével, az 1995-ben írt Szerettem másképp is című regényével. A könyvből mozifilm is készült 2008-ban!
A főszereplő srác Jarle Klepp útkeresése, felnőtté válása adja a keretet. Kedves, naiv figura, aki a szokásos kamasz gondokkal küzd: önértékelési gondok, szex-szerelem, lázadás és a szüzességének mielőbbi elvesztése ad némi problémát.
Rockzenekarban játszik, a Mathias Rust Band énekese, gitárosa. Kifejező választás ez a név!
Van barátnője, szülei elváltak. Éli a norvég tinik mindennapjait. Csak önmaga fontos, környezetére nem figyel. Kamasz.
Ebbe a helyzetbe jelenik meg Yngve az új osztálytárs... aki történetesen fiú. Egészen más
mindenben mint Jarle és társai. Nem iszik, nem akarja a füvet sem kipróbálni, régi zenéket hallgat
és teniszezni jár. Mégis, talán éppen ezért, magával ragadja Jarle képzeletét, barátkozni kezdenek.
Ő is teniszezni kezd, megragadja az alkalmat, hogy együtt lehessen újdonsült barátjával. Jarle nem érti, küzd az érzései ellen, de nem tehet semmit a dologból vonzódás bontakozik ki. A kamaszkori útkeresés, a nemi identitás és érzelmek zűrzavarát remekül ábrázolja Renberg. Jarle lelke zaklatott
és nincs kihez forduljon. Önmaga küzd érzelmeivel. Lélektani regény és egyféle korrajzként is olvashatjuk. Persze az északiak eléggé szabadon, könnyedén kezelik a szex kérdését. Természetesebben, egyszerűbben. Fontos része ez a regénynek, de nem a lényege. Csak adalék, színesíti a történetet. Amúgy, meg a kamasz fiúk közti "vonzalom" adódik a sok együtt töltött időből, egymás és saját testük felfedezésének egy módja ez is.
Tore Renberg remekül ábrázolja a nem is olyan távoli, színes 80-90-es éveket. Nálam a korszak nem stimmelt, mégis tökéltes hangulatot, képet adott, vitt vissza a saját kamaszéveimbe.
Hangulatos korrajzot, impulzív történetsort kapunk a generációs problémákról, elvált szülőkkel. Alapos betekintést kapunk a felnőttek gondjairól is. A válás megtépázza mindkét szülő lelkét, önértékelését. Az időközben állását elveszítő édesanya jól példázza ezt. Megindító volt olvasni az anya gondjairól, amikor a fia a segítségére, támaszára szorul, hogy elmenjen a Munkaügyi Hivatalba. Komoly lelki teher neki már a válás is és a tudat, hogy ő most életében először, negyvenévesen munkanélküli lett. Kezdhetne élni, bátortalanul, a saját elképzelésének, saját kedve szerint újra építheti az életét. Nem is egyszerű negyvenévesen új életet kezdeni.
Jarle apja is küzd a maga démonaival. Próbálja az elvesztett családot összehozni, de erre esélye sincs.
Keresi az okokat, a magyarázatot, hol romlott el, önigazolást önmagának, hogy ő mindent megpróbált. Mindenki a saját boldogságát keresi, de a másik nélkül igyekszik arra rátalálni.
Jarle és Ynge furcsa barátságát végig valami kis titok, homály járja át. A végén kitisztul a kép, kiderül az ok is. Tore Renberg elvarázsol, remekül mesél, az olvasó benne él a történetben. Mindezt jól színesíti a nyolcvanas évek zenéivel, kult előadóinak dalival. Feltűnik a kötetben többek közt a norvég sikercsapatok mellett a Duran Duran is.
Jarle, Jarle, lehettünk volna barátok! Imádni valóan mondja ki azt, ami sok emberke, kamasz lelkében lezajlik míg a felnőtté válás rögös útján lépdel. A felnőtté lenni, az önálló életre való törekvés Norvégiában is okozott gondot a kamaszoknak.
A mai 30-40-es olvasók is szembesülhetnek egykori kamasz önmagukkal. Az alap problémák azonosak voltak vasfüggönyön innen és túl is.
És igen, lehet szeretni másképp is. A könyvet, Jarlet, Yngvét és mindenkit is.
5/5
L'Harmattan, Budapest, 2009
346 oldal · ISBN: 9789632361451 · Fordította: Ambrus Orsolya
Egy remek interjú Tore Renberg íróval a könyvről:
http://mno.hu/grund/a-felkapott-kamaszregeny-titka-1088767
A könyvért köszönet a L'Harmattan Kiadónak!
Érdekes történet, bár egy kicsit félek a skandináv irodalomtól, de biztos bele lehet szeretni abba a világba.
VálaszTörlés